Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Abban az esetben, ha a bevallás kitöltése során hibát vétünk, akkor a jogalkotó lehetőséget biztosít a hiba kijavítására. Ezeket a szabályokat az adózás rendjéről szóló törvény, illetve az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló kormányrendelet tartalmazza.
A hibák javításának első lépcsője, amelynek keretében a jogalkotó lehetővé teszi, hogy a NAV javítsa a számítási hibát, elírást. Amennyiben a javítás az adófizetési kötelezettséget vagy az adó-visszatérítés összegét is érinti, az adózó a kijavításról 30 napon belül értesíti az adózót.
A második lehetőség, hogy az adózó is kezdeményezheti az adóbevallás kijavítását, ha utóbb észleli, hogy a NAV által elfogadott és feldolgozott bevallás bármely adata téves, vagy a bevallásból kimaradt valami. Az adózó általi javítás akkor kezdeményezhető amennyiben a hiba az adót, adóalapot vagy a költségvetési támogatás összegét nem érinti. Az adózói javításra az adó megállapításához való jog elévülési idején belül, tehát a bevallás évét követően, öt évig van lehetőség. Az adózói javítás lényege a teljes adatcsere, azaz a bevallásban nemcsak az „új” adatokat, hanem valamennyi adatot újra meg kell adni.
Végül a hibák javításának legkomolyabb szintje, amikor önellenőrzésre van szükség. Erre akkor van szükség, ha a hiba kihatással van az adóra, adóalapra vagy a költségvetési támogatás összegére. Tekintettel arra, hogy az önellenőrzési jogot az adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül lehet gyakorolni, fontos kiemelni, hogy amikor az adózó önellenőriz akkor a bevallás eredeti időpontjába hatályos szabályok szerint teheti meg.
Továbbra is klasszikus kérdés az adóalanyok részéről, hogy meddig lehet önellenőrzést beadni, ha a NAV adott időszakot ellenőrzésre jelöli ki, ugyanis azt a szabályt mindenki ismeri, hogy nem lehet önellenőrzést benyújtani olyan adatokra és időszakokra vonatkozóan, amiket a NAV vizsgál. Az önellenőrzés gyakorlására nyitva álló lehetőség a megbízólevél átadásához kapcsolódik, ugyanis önellenőrzést legkésőbb a NAV-ellenőrzéshez kapcsolódó megbízólevél kézbesítése – kézbesítés hiányában átadása – előtti napon lehet a NAV-hoz benyújtani.
Évekkel ezelőtt volt olyan adózói gyakorlat, hogy az elévülési idő lejárta előtt adózók beadtak nagy összegű visszaigényelhető adót tartalmazó önellenőrzést, amelynek ellenőrzésére már nem volt lehetősége az adóhatóságnak, mivel lejárt az elévülési idő. Ennek a kiskapunak a bezárására mára valósággá vált, ugyanis az a szabály került bevezetésre, ha adózó javára mutatkozó önellenőrzést nyújt be, akkor ez az adó megállapításához való jog elévülését megszakítja, és az adózó az önellenőrzés benyújtásától további 5 évig élhet önellenőrzéssel, amelyen belül természetesen a NAV is ellenőrzés alá vonhatja az időszakot.
Amennyiben adózó olyan adókülönbözetet tár fel, amely a terhére mutatkozik, akkor pótlék fizetésére lesz kötelezett az adóalany, amely a helyesbített összeg bevallásával egyidejűleg esedékes, tehát az önellenőrzés benyújtásával egyidejűleg kell befizetni.
Az önellenőrzési pótlékot az adózónak kell megállapítani adónként, illetve költségvetési támogatásonként a helytelen és az önellenőrzéssel helyesbített adó összegének különbözete után. Az önellenőrzési pótlékot minden naptári után meg kell fizetni, és annak mértéke igazodik a jegybanki alapkamathoz. Amennyiben újra önellenőrzi adott időszakot akkor másodjára már a jegybanki alapkamat másfelszerese lesz a pótlék mértéke. Fontos azt is kiemelni, hogy a pótlék számítása során le kell követni a jegybanki alapkamat változását. Amennyiben az adó az eredeti esedékességig meg volt fizetve, akkor a pótlékot az általános szabályok szerint kell meghatározni, de bevallani és befizetni magánszemély esetén legfeljebb 1000 forintot, más adózók esetében legfeljebb 500 forintot kell.
Bár ez leírva kicsit bonyolultnak tűnik, azonban a NAV oldalán elérhető kalkulátor segítségével ez könnyen kiszámítható.
