A magyar bankadó alapja igazságtalan?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A svájci frankban eladósodottak helyzetén csak az érintettek összefogásával lehet javítani, amelyhez a kormány, a bankok és maguk az adósok aktív együttműködésére és erőfeszítésére van szükség – mondta Felcsuti Péter, a Raiffeisen Bank vezérigazgatója a Népszava pénteki számában megjelent interjúban.

„”Minden egyéb megközelítés, így a kormány napvilágot látott nyolcpontos javaslata is inkább politikai, kommunikációs vagy technikai jellegű, és mint ilyen, nem jelenti a probléma érdemi megoldását”” – jegyezte meg.

A bankvezér szerint rossz üzenet mindaz, amit a mostani és az előző kormány is tett a svájci frankban eladósodottak ügyében. Mint mondta, ebből ugyanis sokan azt a következtetést vonhatják le, hogy nem kell fizetni a részleteket. Ez önmagában megkérdőjelezheti az egyik legfontosabb alapelvet, hogy a szerződéseket be kell tartani.

Felcsuti Péter az interjúban azt mondta: ugyancsak negatív következménnyel járhat a jelzáloghiteleknél a kilakoltatási moratórium fenntartása. „”Azzal együtt, hogy mindenki tisztában van az ilyen esetek szomorú társadalmi következményeivel, nem elfogadható, hogy ilyen mértékben válik kérdésessé egy piacgazdasági instrumentum, a jelzálog felhasználásának a lehetősége a hitelezők számára”” – mondta.

A bankvezér szerint ugyan minden alapja megvan annak, hogy most a bankokat is terherviselésre szólítsák fel, a kormány által kivetett rendkívüli bankadó – összehasonlítva a hasonlókkal Európában – valóban nagyon magas. Jelentős mértékben érinti a bankok eredményességét, és rontja a bankok hitelezési hajlandóságát, illetve megdrágítja a pénzügyi szolgáltatásokat, legfőképpen a hiteleket. Felcsuti Péter szerint a hivatkozás is téves és igazságtalan is, hiszen a magyarországi bankok nem kaptak a idején állami segítséget, azaz nem lehet arra hivatkozni, hogy az adó annak ellentételezése lenne.

A magyar bankadót egyszerűen azért határozta el az új kormány (hasonlóan az elődjéhez, hiszen már korábban is
volt rendkívüli bankadó, csak sokkal kisebb), hogy betömje a költségvetésben keletkezett lyukakat. „”A legnagyobb hibája a magyar bankadónak, hogy a rövid távú előnyökért hosszú távú áldozatot, illetve költséget vállal”” – jegyezte meg.

A bankvezér szerint a kétéves pénzügyi válság rövid időn belül nem fog megismétlődni. Recesszióra, azaz elhúzódó stagnálásra vagy nagyon lassú növekedésre azonban számítani lehet.

Forrás: Privátbankár.hu


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.