A marketingakciók sikerének egyik titka az adózási részletek ismerete
Marketing-kampány tervezésekor számos törvény előírását szükséges ismerni, úgymint a személyi jövedelemadóról, a szociális hozzájárulási adóról, a társasági adóról, az általános forgalmi adóról, sőt még a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény egyes rendelkezéseit is. Elmondjuk a részleteket.
A gyártók és a kereskedők különféle üzletpolitikai célokat szolgáló akciókkal igyekeznek növelni a forgalmat. Az 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról (továbbiakban Szja törvény) nem határozza meg az üzletpolitikai, reklámcél fogalmát. Ide tartozhat minden olyan akció, mely közvetlenül, vagy közvetve a vásárlók vásárlási kedvét fokozza. A marketing eseménynek helyt adhat egy kereskedelmi egység, de vásárlással egybekötött engedményekkel találkozhatunk termékbemutatón, vásárokon. A kedvezmény megtestesülhet azonnali engedményben, árengedményre jogosító kuponokban, vagy áruminta vagy reklámcélú ajándék formájában. Sőt a nyeremény kifizetése történhet pénzben, vagy bankkártyán történő jóváírással. A juttatások lehetnek adómentesek vagy adókötelesek. Ez utóbbi esetben az adót általában a promóciót finanszírozó cégnek, vagy a játékot szervező cégnek kell megfizetnie. Azonban előfordulhat olyan nem kívánt fordulat, hogy az adót a juttatásban részesülő személynek kell megfizetnie, mely befolyásolhatja az akció sikerét.
A marketingkampány tervezésekor számos törvény előírását szükséges ismerni, úgymint a személyi jövedelemadóról, a szociális hozzájárulási adóról, a társasági adóról, az általános forgalmi adóról, sőt még a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény egyes rendelkezéseit is.
Az utóbbi években jelentős változásként értékelhető, hogy az Szja törvényben hatályon kívül került az ajándéksorsolás speciális adózása, amikor az ajándéksorsolás értékének 1,18-szorosa után a kifizetőnek kellett 15% Szja-t fizetnie, miközben a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban Szocho törvény) szerint ezen juttatást nem terhelte ez utóbbi kötelezettség. Ez a változás annak volt köszönhető, hogy 2023. január 1-től a szerencsejáték-felügyeleti hatóság megszüntette az ajándéksorsoláshoz kapcsolódó sorsolási eseményre vonatkozó eljárásokat [Szjtv. 40/E. § (6) bekezdése]. Ez a változás nem jelenti azt, hogy a társaságok a továbbiakban ne választhatnák ki a nyertes személyét sorsolással, azonban fontos, hogy az adókötelezettséget különböző törvényi összefüggések alapján kell megállapítani.
Nincs külön fejezet az Szja-törvényben a marketing célú juttatások adózására vonatkozóan, ezért a promóciót szervező cégnek, vagy külföldről érkező ajándékoknál a jövedelmet szerző magánszemélynek kell az adót megfizetni. Például az adóköteles ajándéksorsolásból származó jövedelem – a felek közötti munkavégzésre irányuló jogviszony hiányában – adómentes jövedelemnek, egyes meghatározott juttatásnak, vagy egyéb összevonás alá eső jövedelemnek minősülhet. Az egyes jövedelemkategóriák különböző adókötelezettségekkel járnak, ezért fontos, hogy a kifizetők maradéktalanul ismerjék az ide vonatkozó rendelkezéseket a későbbi adóhiány és más szankciók elkerülése érdekében.
Marketing célú esemény megvalósulhat az adott kereskedelmi hálózatban, vásárlással egybekötve, de a potenciális vásárlók részesülhetnek juttatásokban különböző rendezvényeken, mint például termékbemutatón, vagy a marketing eseményt szervező társaság által szervezett, a terméket, vagy magát a társaságot népszerűsítő rendezvényen.
Az esemény helyszíne – amennyiben nem zártkörű a rendezvény – nem befolyásolja az adókötelezettséget, azonban a rendezvényen résztvevők személye már igen. Ennek megfelelően a juttatás lehet adómentes, üzletpolitikai célból adott engedmény és más kedvezmény, reprezentáció, egyes meghatározott juttatás, vetélkedő, vagy egyéb összevonás alá eső jövedelem, nem beszélve az influenszerek tevékenységének ellenértékét képező juttatásokról.
A juttatás formáját tekintve lehet az adott termékben, vagy szolgáltatásban megjelenő engedmény, árengedményre jogosító kupon, áruminta vagy különböző reklámajándék, utalvány, bankkártya, de az is előfordulhat, hogy a juttatást pénzben fizetik ki a magánszemély részére.
A cikk folytatásában a leggyakrabban előforduló üzletpolitikai célú marketing célokat szolgáló juttatások adózásáról lesz szó az Szja törvény vonatkozó rendelkezései alapján.
A cikk szerzője Horváthné Szabó Beáta adószakértő, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatója.
