A nyugdíjrendszer átalakítása szerzett jogok elvételét jelenti


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A nyugdíjrendszer átalakítása buktatókkal teli, ám elkerülhetetlen feladat, melyet nem lehet tovább halogatni. Azonban nem mindegy, hogy ezt a lakossággal ki és hogyan érteti meg. Erről beszélt a Hírszerzőnek adott interjújában Király Júlia a Nemzetközi Bankárképző Intézet igazgatója.

“Tudomásul kell venni, hogy az új nyugdíjrendszer elkerülhetetlen kialakítása szerzett jogok elvételét jelenti” – nyilatkozta Király Júlia a hírportálnak a nyugdíjrendszer átalakításának szükségességét ecsetelve.
A miniszterelnök által kezdeményezett, a nyugdíjról és az öregkorról szóló kerekasztal vezetője a reform lényegével kapcsolatban kiemelte: “a nyugdíj egy generációk közötti társadalmi szerződés. Újra kell fogalmazni, ha ennek a szerződésnek az írott és íratlan szabályai felbomlanak, mert másként alakul a gazdasági valóság. Most van az a pillanat, amikor meg kell próbálni a felbomlott szerződést újrakötni, persze a „pillanat” alatt 3-5 éves időszakot értek.”

A lap azon kérdésére, hogy valójában mi is a probléma lényege, a pénzügyi szakértő így felelt: “a nyugdíjrendszerünk jelentős részben még mindig munkanyugdíj, ahogy azt a 70-es években kitalálták. Eredetileg az iskola elvégzésétől a nyugdíjig egy fokozatosan emelkedő fizetésű életpályát terveztek, egyenletesen növekvő szerzett jogokkal, mely a végén „beletorkollik” egy racionális helyettesítési rátával kiszámolt nyugdíjba. Ebben hozott brutális törést a rendszerváltás, mikor a társadalom nyolcvan százaléka alacsonyabb fizetési sávba került, vagy elvesztette a munkáját. Ráadásul hirtelen ért véget „a bölcsőtől a sírig” tartó állami gondoskodás, ami felkészületlenül érte az embereket.”

Király Júlia cáfolta a nyugdíjkassza totális összeomlásáról szóló téves információkat. Mint mondta, a kassza hiányát az állam mindig kiegészíti, ám nem tagadta, hogy a rendszer működtetése hatalmas terhet jelent. Hangsúlyozta: ezért helyesebb úgy gondolkodni, hogy a nyugdíjviták az újra megkötendő társadalmi szerződésről szólnak. Olyan megállapodást kell kötni, melyet a társadalom nagyobb része nem úgy él meg, hogy kiszúrtak vele.

A Hírszerző azon kérdésére, hogy nem jelent-e problémát az, hogy a reform szövegét, illetve az új szerződést a leendő -átlagos- nyugdíjasokéval össze sem hasonlítható anyagi státuszú politikai elit fogalmazza, a szakértő a következőket mondta: „a kerekasztal feladatának tartom, hogy olyan kérdéseket fogalmazzon meg, melyek közérthetően nyilvánvalóvá teszik a választási alternatívákat. Annak is világossá kell válnia, hogy olyan megoldás nincsen, amely egy gazdagabb országot feltételez. Magyarország szegénynek számít, melyen nem lehet egy pillanat alatt változtatni. Egy szegény országban az is megengedhetetlen, hogy kilencven százalékban a valódi gazdasági önállósággal nem rendelkező emberekre terheljük rá a döntések felelősségét.”

A reformkészítők előtt valós dilemma, hogy az új rendszer mennyire szóljon a társadalmi szolidaritásról, például arról, hogy az időskori végleges elszegényedést meg kell akadályozni; vagy mennyire legyen erős az öngondoskodásról szóló rész – az is járjon jól, aki tudott önmagáról gondoskodni – hangsúlyozta a kerekasztal vezetője.

Forrás: Világgazdaság



Kapcsolódó cikkek

2022. június 30.

Nem titkolózhatnak sokáig a multik az adóparadicsomokról

Az EU végül kihirdette azon irányelvet, amely alapján a 750 millió eurónál nagyobb éves árbevétellel rendelkező multinacionális cégcsoportok számára adatszolgáltatást írnak elő – derül ki a Niveus közleményéből.

2022. június 30.

Ellenőrzési határidők és a mulasztási bírság kapcsolata

A mulasztási bírságok sokfélék, de vannak közös szabályaik. Ilyen a bírság kiszabásakor alkalmazandó mérlegelés, vagy különféle adózók esetében irányadó kedvezőbb, vagy hátrányosabb rendelkezések alkalmazása megbízható, vagy kockázatos adózók esetében. Érdekes jogesetet mutatunk be.