Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
2010 januártól hatályos a 22/2009. (X. 16.) PM rendelet a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről. A nyilvántartási kötelezettség azokat a társasági adóról szóló törvény szerinti adóalanyokat terheli, amelyeknek a kapcsolt vállalkozásukkal hatályos szerződésük alapján az adott adóévben teljesítés történik.
A jogszabály a szokásos piaci ár megállapítása érdekében meghatározza a megállapításhoz szükséges adatokat tartalmazó nyilvántartás készítésének szabályait.
Nem terheli nyilvántartási kötelezettség az adózót magánszeméllyel nem egyéni vállalkozóként kötött szerződése alapján, és ha a Tao. 18. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelő középvállalkozás. Szintén nem kell nyilvántartást vezetni a tőkepiacról szóló törvény szerinti tőzsdei ügylet, továbbá meghatározott összegben rögzített hatósági ár vagy jogszabályban meghatározott más ár alkalmazása esetében.
Az adózó a nyilvántartást szerződésenként készíti el. Összetett nyilvántartás is készíthető, ha az összevonás az összehasonlíthatóságot nem veszélyezteti, és a szerződések tárgya azonos, továbbá teljesítésük minden lényeges feltétele előre rögzített és azonos, vagy a feltételek között az eltérések nem jelentősek, vagy egymással szorosan összefüggnek. A nyilvántartás, illetve az azt alátámasztó dokumentációk nem magyar nyelven is elkészíthetőek.
A rendelet részletesen meghatározza az önálló, a közös és az egyszerűsített nyilvántartás feltételeit és tartalmi elemeit.
Egyszerűsített nyilvántartás akkor készíthető, ha a szerződés alapján történő teljesítések általános forgalmi adó nélkül számított értéke szokásos piaci áron az 50 millió forintot nem haladja meg a szerződés megkötésétől az adóév utolsó napjáig terjedő időszakban. Az értékhatár megállapításánál – az összevonás tényétől függetlenül – a rendelet szerint összevonható szerződésekben szereplő ügyletek értékét együttesen kell figyelembe venni.
A jogszabály 2010. január 1-jén lép hatályba, azzal, hogy előírásait a 2010. adóévi adókötelezettséghez kapcsolódó nyilvántartásokra kell először alkalmazni.
Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.
A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
