A társasági adó és a nyereségminimum

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A 2007-ről szóló társasági adóbevallásban először kell számolniuk a vállalkozásoknak a nyereségminimum szerinti adózással. Érdemes odafigyelni, nem csak ellenőrzésre számíthatnak a minimum alatt vallók, jövőre eleshetnek a sávos adókulcs alkalmazásának lehetőségétől is…

Sávos adókulcs

A 2007-es adóévről szóló bevallásban az alábbi feltételek teljesülésekor alkalmazhatunk sávos adókulcsot.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao.) 19. § (3) bekezdése szerint a társasági adó mértéke a pozitív adóalap 5 millió forintot meg nem haladó összegéig 10 százalék, az e feletti összegre 16 százalék, amennyiben az adózó teljesíti az alábbi feltételeket:

• Nem vesz igénybe a Tao. tv. 21-23. §-ai szerinti társasági adókedvezményt. Mégpedig azért, mert vagy nem jogosult adókedvezmény igénybevételére, vagy jogosult lenne ugyan, de úgy dönt, hogy nem él az igénybevétel lehetőségével. E mellett – természetesen – érvényesíthetők más kedvezmények, például az adózás előtti eredményt csökkentő tételek.
• Az adóévben legyen legalább 1 fő a foglalkoztatottainak átlagos állományi létszáma azon személyek (a nyugdíjas tagok) nélkül, akiknek a jövedelme alapján kizárólag egészségügyi szolgáltatási járulék-kötelezettség áll fenn. A foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma a – Tao. tv. 4. § 16/a. pontjában foglaltakra figyelemmel – a Központi Statisztikai Hivatal által a munkaügyi-statisztikai kérdőívek kitöltéséhez kiadott kiadvány szerinti éves szinten számított statisztikai állományi létszám. A kiadvány részletesen tárgyalja a létszámba tartozók körét; például – gyakori felmerülésére tekintettel kiemelendő – a munkaidő hosszától függetlenül minden foglalkoztatott, így a 4-6 órás részmunkaidős munkavállaló is egy egész főnek számít.
• Az adózó az adóévben legalább akkora összegben valljon be nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, amennyi az adóév első napján érvényes minimálbér másfélszeresének adóévre évesített összegének és a létszámnak a szorzata. A minimálbér összege 2007. január 1-jétől havi 65 500 forint. Így e feltételnek az az adózó felel meg, amely – feltételezve, hogy a 2007. adóév egészében működött – a (65500*1,5*12*0,29) 341 910 Ft és az előző (2. pont szerinti) létszám szorzataként meghatározott mértékű, vagy azt meghaladó összegű bevallott járulékkal rendelkezik a 2007. adóévre. A bevallott járulék összegének a járulék-minimummal történő összevetése során a létszám és a járulék-kötelezettség között nincs feltétlenül összefüggés. A bevallott járulék az adózó által ténylegesen bevallott összeget jelenti – akkor is, ha a bevallottól eltérő összegű befizetés történt, – függetlenül attól, hogy esetleg olyan személy után is fennállt a járulék-kötelezettség, akit a létszámban nem kellett figyelembe venni (például az egyszeri, eseti megbízási jogviszony keretében foglalkoztatott személy). A járulék-minimum meghatározásánál a létszám olyan személyt is tartalmazhat, aki után járulékot az adózónak nem kellett bevallania. Ha az adózó székhelye a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről szóló 64/2004. (IV.15.) Korm. rendelet 3. számú melléklete szerinti kistérség, illetve 5. számú melléklete szerinti település valamelyikében van, akkor a járulék-minimum megállapításánál – a másfélszeres szorzó helyett – a minimálbér évesített összegével kell számolnia.
• Negyedik feltételként említhető, hogy az adóalap 5 millió forintot meg nem haladó részének 6 százaléka – azaz maximum 300 000 forint – az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül. A de minimisnek minősülő, az adózás előtti eredményt csökkentő tételként érvényesített kedvezmények támogatástartalmát szintén sávosan, a 10/16 százalékos mértékkel kell meghatározni. Ha azonban az adózó az 1998/2006/EK rendelet előírásai alapján nem jogosult de minimis támogatás igénybevételére, akkor az első három feltételnek való megfelelés esetén sem alkalmazhatja a sávos adófizetést.
  2008. január 1-től a sávos adókulcs alkalmazását 50 millió forintos alapig növelték, ezzel egyidejűleg azonban a feltételek is szigorodtak, érdemes lesz rá odafigyelni.

Nyereségminimum

Amennyiben az adózónak az adózás előtti eredménye vagy az adóalapja közül a nagyobb érték nem éri el a nyereségminimumot (jövedelem-minimumot), akkor választhat, hogy vagy az adóbevallásában úgynevezett bevallást kiegészítő nyilatkozatot tesz (Art. 91/A. §) tesz, vagy a kiszámított nyereségminimum lesz az adóalapja.

A társas vállalkozásoknál a jövedelem- (nyereség-) minimum az úgynevezett csökkentő és növelő tételekkel korrigált összes bevétel 2 százaléka. Főszabály szerint legalább ekkora összeg után teljesíteni kell az adófizetési kötelezettséget.
Mivel a szabályozás 2007. második félévétől él, ezért az adóalapot arányosítani kell. Ennek két módszere lehetséges:

• vagy közbenső mérleget készítettek 2007. június 30-i fordulónappal, melynek adatait levonják az éves beszámoló adataiból,
• vagy pedig a naptári napokkal arányosítják a két félévi adóalapot.

A nyereségminimumot minden esetben meg kell határozni annak érdekében, hogy összehasonlítható legyen az adózás előtti eredménnyel illetve az adóalappal.

Érdemes megfontolni az úgynevezett bevallást kiegészítő nyilatkozat kitöltését és beküldését, mert szigorú következményeket vonhat maga után. Az adóhatóság ugyanis egy kockázatelemző program alapján a nyilatkozók közül kiválasztja azokat a cégeket, amelyeknél alapos okkal feltételezhető, hogy vállalkozói bevételüket eltitkolták vagy szabálytalanul számoltak el költségeket. A kiválasztottak ellenőrzése során a bizonyítási kötelezettség megfordul, azaz az APEH által kifogásolt gazdasági események valódiságát, illetve azt, hogy a költségek, ráfordítások a vállalkozás érdekében merültek fel, magának az érintett cégnek kell bizonyítania. Ha ez nem sikerül, akkor az adóalapot és az adót is becslés útján állapítja meg az adóhatóság.

Érdemes arra is odafigyelni, hogy 2008. január 1-től a sávos adókulcs alkalmazásának lehetősége csak akkor áll fenn, ha az adózó adólapja az adóévben és az azt megelőző adóévben eléri a nyereségminimumot. Tehát aki a 0729-es bevallásában ennél kevesebb adót vall be (kivéve ha mentesül a nyereségminimum alkalmazása alól), jövőre nem alkalmazhatja a sávos adókulcsot, hiába felel meg az összes többi feltételnek.

A 0729-es bevalláshoz…

Az elsődleges nehézséget az okozza a bevallási nyomtatvány lapjainak kitöltésénél, hogy rengeteg helyen kódokat kell beírni, melyek magyarázata a 99 oldalas kitöltési utasításban nagyon bonyolultan lett megfogalmazva.
Jelölni kell például:

• a mikro-, kis-, és középvállalkozás tényét,
• a veszteségelhatárolás iránti kérelmet,
• a nyereségminimum alkalmazását stb.

Nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy ebben a bevallásban kell szerepeltetni a 4%-os különadó bevallását is az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény előírásai alapján. Az adó alapja az adózás előtti eredmény, módosítva a törvényben felsorolt tételekkel. Ebbe nem számít bele a külföldön elért jövedelem, ha az nemzetközi egyezmény, szerződés szerint Magyarországon nem adóztatható (jellemzően ilyen a külföldi telephelyen elért jövedelem). Ez kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján lehet. Ezek alapján amennyiben a belföldi illetőségű adózó külföldi telephelye olyan államban található, amellyel Magyarország kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt kötött, akkor az egyezmény előírásai határozzák meg, hogy e telephely jövedelme melyik államban adóztatható. A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények a telephelynek betudható jövedelmet abban az államban teszik adóztathatóvá, amelyik államban a telephely található, így a külföldi telephely jövedelme – a Kjtv. 3. § (1) bekezdésében foglaltakkal is összhangban – nem képezi részét a különadó-alapnak.
A kölönadó nem vonható le az eredményből.

Ebben az évben még tájékoztató adatként szerepeltetni kell a bevallásban a mérleg és az eredménykimutatás adatait is, az éves beszámoló részletezettségének megfelelően.

Kovácsné Álmosdy Judit

---