Hamis termékekre csapott le a NAV
Hamis márkajelzésű cipőket, sportmezeket, adatkábeleket és fülhallgatókat foglaltak le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyőrei mintegy százmillió forint értékben egy bolgár kamionban Gyulánál.
Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A 2007-ről szóló társasági adóbevallásban először kell számolniuk a vállalkozásoknak a nyereségminimum szerinti adózással. Érdemes odafigyelni, nem csak ellenőrzésre számíthatnak a minimum alatt vallók, jövőre eleshetnek a sávos adókulcs alkalmazásának lehetőségétől is…
A 2007-es adóévről szóló bevallásban az alábbi feltételek teljesülésekor alkalmazhatunk sávos adókulcsot.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao.) 19. § (3) bekezdése szerint a társasági adó mértéke a pozitív adóalap 5 millió forintot meg nem haladó összegéig 10 százalék, az e feletti összegre 16 százalék, amennyiben az adózó teljesíti az alábbi feltételeket:
Amennyiben az adózónak az adózás előtti eredménye vagy az adóalapja közül a nagyobb érték nem éri el a nyereségminimumot (jövedelem-minimumot), akkor választhat, hogy vagy az adóbevallásában úgynevezett bevallást kiegészítő nyilatkozatot tesz (Art. 91/A. §) tesz, vagy a kiszámított nyereségminimum lesz az adóalapja.
A társas vállalkozásoknál a jövedelem- (nyereség-) minimum az úgynevezett csökkentő és növelő tételekkel korrigált összes bevétel 2 százaléka. Főszabály szerint legalább ekkora összeg után teljesíteni kell az adófizetési kötelezettséget.
Mivel a szabályozás 2007. második félévétől él, ezért az adóalapot arányosítani kell. Ennek két módszere lehetséges:
A nyereségminimumot minden esetben meg kell határozni annak érdekében, hogy összehasonlítható legyen az adózás előtti eredménnyel illetve az adóalappal.
Érdemes megfontolni az úgynevezett bevallást kiegészítő nyilatkozat kitöltését és beküldését, mert szigorú következményeket vonhat maga után. Az adóhatóság ugyanis egy kockázatelemző program alapján a nyilatkozók közül kiválasztja azokat a cégeket, amelyeknél alapos okkal feltételezhető, hogy vállalkozói bevételüket eltitkolták vagy szabálytalanul számoltak el költségeket. A kiválasztottak ellenőrzése során a bizonyítási kötelezettség megfordul, azaz az APEH által kifogásolt gazdasági események valódiságát, illetve azt, hogy a költségek, ráfordítások a vállalkozás érdekében merültek fel, magának az érintett cégnek kell bizonyítania. Ha ez nem sikerül, akkor az adóalapot és az adót is becslés útján állapítja meg az adóhatóság.
Az elsődleges nehézséget az okozza a bevallási nyomtatvány lapjainak kitöltésénél, hogy rengeteg helyen kódokat kell beírni, melyek magyarázata a 99 oldalas kitöltési utasításban nagyon bonyolultan lett megfogalmazva.
Jelölni kell például:
Nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy ebben a bevallásban kell szerepeltetni a 4%-os különadó bevallását is az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény előírásai alapján. Az adó alapja az adózás előtti eredmény, módosítva a törvényben felsorolt tételekkel. Ebbe nem számít bele a külföldön elért jövedelem, ha az nemzetközi egyezmény, szerződés szerint Magyarországon nem adóztatható (jellemzően ilyen a külföldi telephelyen elért jövedelem). Ez kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján lehet. Ezek alapján amennyiben a belföldi illetőségű adózó külföldi telephelye olyan államban található, amellyel Magyarország kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt kötött, akkor az egyezmény előírásai határozzák meg, hogy e telephely jövedelme melyik államban adóztatható. A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények a telephelynek betudható jövedelmet abban az államban teszik adóztathatóvá, amelyik államban a telephely található, így a külföldi telephely jövedelme – a Kjtv. 3. § (1) bekezdésében foglaltakkal is összhangban – nem képezi részét a különadó-alapnak.
A kölönadó nem vonható le az eredményből.
Ebben az évben még tájékoztató adatként szerepeltetni kell a bevallásban a mérleg és az eredménykimutatás adatait is, az éves beszámoló részletezettségének megfelelően.
Hamis márkajelzésű cipőket, sportmezeket, adatkábeleket és fülhallgatókat foglaltak le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyőrei mintegy százmillió forint értékben egy bolgár kamionban Gyulánál.
Az iparűzési adó alapjáról szóló perben szakértőt rendelt ki a hatóság; az eljárás során felmerült, mit is bizonyíthat a szakértő és mit nem. Érdekes jogesetet ismertetünk.
A következőkben egyes speciális esetek kapcsán lesz szó az alkalmazandó árfolyamról.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!