A válság miatt visszafordult a fehéredés

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A válság a gazdaság fehéredésével szembeni folyamatokat is elindított, 2009-ben a fehéredési folyamat leállásának, illetve visszafordulásának költségvetési hatása akár a 100 milliárd forintot is elérhette a Gazdaság Fehéredését Vizsgáló Bizottság legfrissebb, ötödik jelentése szerint.

A csütörtökön közzétett jelentésben megállapítják: a válság feketegazdaságra gyakorolt hatásának mérése rendkívül nehéz, így az összes többi tényező hatásának mérése is sokkal bizonytalanabbá vált.

A foglalkoztatásban a jelentés készítői szerint bár szigorodtak a szankciók, a feketefoglakoztatás nem csökkent 2009-ben. Az ellenőrzések során 56 ezer feketén foglalkoztatottat találtak az ellenőrök, ami az összes munkaügyi szabályszegéssel érintett munkavállaló 32 százaléka.

A járulékbefizetés változásainak vizsgálata során kiderül, hogy a biztosítotti jogviszonyt szerzők, illetve járulékot fizetők száma 2007-2008-ban növekedett. Ez, a csökkenést mutató foglalkoztatási adatokkal összevetve utalhat arra, hogy növekedett a legális foglalkoztatás. A 2009. évi adatok szerint viszont a járulékbefizetők és a foglalkoztatottak száma is csökkenést mutat. amiből nem mutatható ki a legális foglalkoztatás növekedése.

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal 2009-ben változatlanul kiemelt feladatának tartotta a feketegazdaság elleni küzdelmet, amelynek fő célkitűzéseit az ellenőrzési irányelvek tartalmazták. A jogkövető magatartás kikényszerítése érdekében az addigiaknál nagyobb szerepet kapott a prevenció, a kockázatelemzés, és a jogszerűtlen adózói eljárásra történő gyors reagálás.

Tavaly közel 300.000 ellenőrzés összesen 443 milliárd forint nettó adókülönbözetet tárt fel. Az ellenőrzéshez kapcsolódó szankció 300 milliárd forint volt. A számla- és nyugtaadási kötelezettség elmulasztása, a feketefoglalkoztatás, valamint a bizonylat nélküli áruk forgalmazása miatt mintegy 1.400 üzletet bezártak, és 390 esetben az adózók tevékenységét függesztették fel.

A bizottság egyebek között megállapítja: a feketegazdaság legkritikusabb területe mind Magyarországon, mind pedig az Európai Unió területén továbbra is az áfa-csalások köre, ezen belül is a leggyakoribbak a körbeszámlázásos (karusszel) illetve a láncügyeltek.

A szabályozás szigorítása, az ellenőrzések hatékonyabbá tétele révén számos nagy horderejű áfa-csalást tártak fel. Ezen a téren előrelépés történt a szabályozásban (fordított adózás), ugyanakkor az uniós tagországok közötti információáramlás, illetve közös ellenőrzések is növelték az ellenőrzések hatékonyságát. Ezen a területen szorosan együttműködnek a Vám- és Pénzügyőrség szervezetével, valamint az uniós tagországokkal.

A körbeszámlázásos csalás tényállása alapján 2009-ben 33 milliárd forint adókülönbözetet jegyzőkönyveztek. A karusszel csalások ellen folytatott küzdelemben lényeges a Központi Kapcsolattartó Irodán keresztül zajló tagállami információcsere, valamint a közös ellenőrzés.

A jogalkotóknak mindenekelőtt a korrupciónak anyagiak szempontjából a legfontosabb területére, a közbeszerzésre kellett volna koncentrálnia – állapítja meg a jelentés. (Az ezzel is összefüggő másik kritikus terület, a pártfinanszírozás törvényes rendezése a jelenlegi politikai szituációban reménytelennek látszik.)

A feketegazdaság elleni bizottság szerint a közbeszerzési korrupció visszaszorításában nem az egyéni bejelentések/feljelentések ígérik a legjobb eredményt, hanem a teljes nyilvánosság biztosítása. Ehhez mindenekelőtt meg kell valósítani, hogy a közbeszerzésekre vonatkozó minden közérdekű információ egyszerűen, könnyen, felhasználóbarát módon mindenki számára elérhető, megismerhető, értékelhető, elemezhető legyen. Legalább ilyen fontos lenne a közbeszerzési törvény alapos átdolgozása, áttekinthetővé és minden tisztességes pályázatkiíró és pályázó számára egyszerűen teljesíthetővé tétele. A formai előírások tömege helyett a tartalmi felelősség megkövetelhetőségét kellene szolgálnia – húzzák alá a bizottság tagjai.

Véleményük szerint ugyancsak aggályos és kevéssé indokolható, hogy a hatékony ellenőrzést és végrehajtást nem a meglévő és erre hivatott intézményekre és hatóságokra kívánják bízni, hanem egy új létrehozandó hivatalra. A bizottság szerint a szükséges intézkedések során szemléletváltásra van szükség, az adótudatosság előmozdítására. Egyúttal az adórendszert javítani kell, ennek útja lehet a közteherviselés szélesítése az igazságosság és a versenyképesség figyelembevételével.

Megítélésük szerint az ellenőrzések hatékonyságának javítására kellene koncentrálni, mind az adófizetés, mind a közpénz felhasználása területén. Kiemelt feladatnak tekintik a korrupció elleni fellépést, a közbeszerzési rendszer felülvizsgálatát, a készpénz használatának korlátozását, a pénzforgalom ellenőrizhetőségének javítását, és nem utolsósorban a gazdasági ügyekben az igazságszolgáltatás hatékonyságának javítását.

A Gazdaság Fehéredését Vizsgáló Bizottság a miniszterelnök kezdeményezésére jött létre 2007 őszén, hogy kísérje figyelemmel a feketegazdaság kifehérítésére tett intézkedések hatását, és erről időközönként tájékoztassa a közvéleményt. Tagjai: Fekete István, a Joint Venture Szövetség elnöke, Ligeti Csák, a Statisztikai Hivatal Nemzeti Számlák Főosztály vezetője és Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke.

Forrás: Privátbankár

---