Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.
A sorozat előző részeit itt találja.
Az újraszabályozott e-kereskedelmet bemutató cikksorozat utolsó két részében még két olyan forgatókönyv kerül bemutatásra, amelyben az áruk Közösség területére történő behozatala történik, azonban az IOSS használata nélkül. A termékek az 1. tagállamba érkeznek, továbbításra kerülnek a 2. tagállamba és behozatalra kerülnek a 2. tagállamban. Az uniós vevő (a 2. tagállamban) 150 eurót meg nem haladó értékben termékeket rendel egy valamely tagállamban (vagy az EU-n kívül) létrehozott elektronikus felületen keresztül egy elsődleges értékesítőtől. A vevő jelzi, hogy a rendeltetési hely a 2. tagállamban van. A termékeket az elsődleges értékesítő nevében adják fel a Közösségen kívülről az 1. tagállamba, majd az 1. tagállamból szállítják a 2. tagállamban lévő vevőhöz.
Az Uniós Vámkódex végrehajtási jogi aktusának (A Bizottság (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelete) 221. cikkében (Az (EU) 2020/893 bizottsági végrehajtási rendelet 221. cikkének (4) bekezdése) került annak egyértelművé tétele, hogy a kis értékű termékek behozatalának bejelentésére illetékes vámhivatal az a vámhivatal, amely abban a tagállamban található, ahol az áruk feladása vagy fuvarozása befejeződik, amennyiben az említett árukat áfa szempontjából nem az IOSS rendszer keretében jelentik be. E módosítás célja annak biztosítása volt, hogy ezekre a termékekre a termékek rendeltetési helye szerinti tagállam áfa-mértékét alkalmazzák. Így 2021. július 1-jétől valamennyi ilyen termék a végső rendeltetési hely szerinti uniós tagállamba való megérkezésig árutovábbítási eljárás alá tartozik.
A gyakorlatban a termékek csak ezután kerülhetnek szabad forgalomba az áruk rendeltetési helye szerinti tagállamban. Így amikor a termékek először megérkeznek az 1. tagállamba, azokat árutovábbítási eljárás alá kell vonni, és a 2. tagállamba kell szállítani.
Az adóalany az elektronikus felület lesz, mint vélelmezett értékesítő, aki azonban nem regisztrál az IOSS-be. Jelen forgatókönyvben is két adóztatandó ügyletünk lesz, az importált termékek távértékesítése (két, a már jól ismert alértékesítésre oszlik), illetve a behozatal a 2. tagállamban. Mindkét alértékesítés teljesítési helye az unión kívül van. Annak ellenére, hogy a második alértékesítéshez (felület – 2. tagállami vevő) fuvarozás is kapcsolódik, a fuvarozás megkezdése harmadik országban kezdődik, ezért lesz a teljesítés helye Közösségen kívüli ebben az esetben is. A Közösségen kívüli teljesítési hely azt eredményezi, hogy az ügylet nem eredeztet uniós áfa-kötelezettséget. Behozatal esetén a teljesítés helye a 2. tagállamban van.
Az áfa felszámíthatóságáról az importált termék távértékesítése esetén nem beszélhetünk, tekintve, hogy az előbbiekben ismertetett szabályok miatt erre terjed ki az uniós áfa-kötelezettség. Behozatal esetén a termékek importjakor, az árutovábbítási eljárás befejezése után lehet az áfát felszámítani.
Az áfa-fizetésre kötelezett személy a behozatal során a 2. tagállamban az áfa megfizetésére kijelölendő személy. Ha a 2. tagállamban az áfa megfizetésére kötelezett személy a vevő, akkor a behozatal utáni áfát két módon lehet megfizetni. Egyfelől megfizethető a különös szabályozás keretében, amikor a vevő megfizeti az áfa-t a postának/expresszfuvarozónak/vámügynöknek, és a terméke kiszállításra kerül. A posta/expresszfuvarozó/vámügynök havonta megfizeti a beszedett áfa-t a 2. tagállam illetékes hatóságának. A másik mód a rendes eljárás, amikor a nyilatkozattevő megfizeti az áfa-t a vámhatóság számára, és a termék szabad forgalomba kerül, a termékek értékétől függetlenül.
A szerző, Molnár Péter független adótanácsadó.
Január elsejével lép hatályba a költségvetésben is rögzített célkitűzésekkel összhangban a lakhatás helyzetének javítása érdekében egy legfeljebb 150 ezer forintos kedvezményes adózású lakhatási támogatási rendszer. A money.hu szakértője szerint jövőre érdemes lehet béremelés helyett ezt a juttatást választani, amennyiben az adott munkáltató lehetővé teszi.
A 2025-ös minimálbér-emelés nyomán az ennyit keresők nettó fizetése havi 15 960 forinttal, míg a garantált bérminimumot kapóké 15 162 forinttal nő. A minimálbérre rakódó teljes közteher havi 11 160 forinttal nő; míg a garantált bérminimumra rakódó közterhek havi 10 602 forinttal forinttal emelkednek – olvasható a Niveus lapunknak küldött elemzésében.
Az Európai Unió Bizottsága a közelmúltban jelentést készített az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Irányelv 410b cikke alapján az utalványok fogalommeghatározása, forgalmazási láncai és a be nem váltott utalványok áfaszabályozásáról. E jelentés alapján megvizsgáljuk az utalványok témakörét az áfa rendszerében.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
