Adócsomag 2024: jön az eÁfa, visszavonták a 2025-ös módosításokat


A kormány bevezeti az eÁfa és az eNyugta rendszereket, kezeli az amerikai-magyar kettős adóztatásról szóló egyezmény megszűnésével előálló helyzetet, adómentessé teszi a lottóötöst, és kevésbé izgalmassá a NAV feketelistáit. A vállalkozók számára 2025-től hatályba lépő adó- és járulékfizetési változtatásokat végül visszavonták. Az Országgyűlés elfogadta a jövő évi adócsomagot.

Október utolsó napján, nem sokkal éjfél előtt nyújtotta be a kormány az Országgyűlésnek „Az egyes adótörvények módosításáról” címet viselő, klasszikus, idei második salátatörvényét, amely számos adótörvényt számos ponton átír, módosít, pontosít – összesen 186 oldalon keresztül. A Törvényalkotási Bizottság 97 oldalas összegző módosító javaslattal pontosította a jogszabály-tervezetet. Keddi ülésén az Országgyűlés mindkét javaslatot 115 igen szavazattal, 47 nem szavazat ellenében, 7 tartózkodás mellett elfogadta.

A parlamenti vita legnagyobb meglepetése, hogy a Gazdasági Bizottság részletes vitát lezáró módosító javaslata alapján az összes olyan intézkedést kihagyták az őszi adócsomagból, amelyek az egyéni és társas vállalkozók adózásának egyszerűsítésére vonatkozóan 2025-től léptek volna hatályba – derült ki az Andersen Magyarrország hírleveléből.

Az indokolás szerint a többek között a személyi jövedelemadót, a szociális hozzájárulási adót, a KATA törvényt, az illetékeket és a helyi adókat is érintő, tervezett intézkedések további egyeztetést igényelnek, így ezeket törölték az eredeti törvényjavaslatból.

Most jöjjenek a legfontosabb részletek.

Szja: egyszerűbb költségelszámolás az egyéni vállalkozóknak

Mivel 2024. január elsejétől megszűnik az amerikai-magyar kettős adózást kizáró egyezmény, számos ponton módosul az szja–törvény. Így például változik a külföldön megfizetett adó beszámításra vonatkozó szabály, tehát jövőre a belföldi illetőségű magánszemély által megszerzett, a jövedelemszerzés helye szerint külföldről származó külön adózó jövedelem (tőkejövedelem, különösen osztalék) esetében engedélyezi a törvény a külföldön megfizetett adó beszámítását, a jövedelemszerzés helye szerint belföldről származó külön adózó jövedelem esetében pedig nem.

A módosítás nyomán az egyéb jövedelemre vonatkozó szabályokat nem kell majd alkalmazni az OECD tagállamban székhellyel rendelkező személy által kibocsátott értékpapírból származó jövedelmekre, valamint az OECD tagállamban székhellyel rendelkező személy által fizetett kamatra.

Szintén az szja-törvény módosításait taglaló részben szerepel, hogy az indokolás szerint „a tradicionális számsorsjátékokon (lottó, kenó, puttó) való részvételi kedv fokozása érdekében” mentesülnek a személyi jövedelemadó alól az ilyen játékokon elért nyeremények – vagyis adómentes lesz a lottóötös.

Járulékfizetés: ösztönzik az egyéni vállalkozóvá válást

A magánszemélyek egyéni vállalkozóvá válását ösztönző kedvezményt vezetnek be 2024. január 1-jétől. „Az adókedvezmény a tevékenységét kezdő egyéni vállalkozókat illeti meg, melyet a tevékenység megkezdésének évében és az azt követő évben a minimálbér és a szociális hozzájárulási adó 13 százalékos adómértékével megállapított összegben, a tevékenység megkezdését követő második évben pedig a minimálbér és a szociális hozzájárulási adó mértékének felével megállapított összegben vehetnek igénybe” – olvasható a részletes indokolásban.

Áfa: jön az eÁfa és az eNyugta

Jogharmonizációs céllal módosulnak az alanyi adómentességre, valamint az egyes, távolról is elérhető szolgáltatások teljesítési helyére vonatkozó szabályok. Mint arról már lapunk is beszámolt – összhangban a 2022/542/EU tanácsi irányelv által módosított 2006/112/EK tanácsi irányelvvel – nem adóalany igénybevevő esetében, ha az eseményen, rendezvényen történő részvétel távolról, online hozzáféréssel történik, a teljesítési helyre az igénybevevő nem adóalany letelepedési helyét, lakóhelyét vagy szokásos tartózkodási helyét rendeli alkalmazni.

Ezen túl a törvény egyes műalkotásoknak az Európai Unión kívülről történő behozatalára 5%-os kedvezményes áfa mérték alkalmazását írja elő.

A törvény az adómegfeleléssel kapcsolatos folyamatok digitális átalakítását célzó eNyugta és eÁfa projektek törvényi szintű szabályozását tartalmazza, amivel a Pénzügyminisztérium sajtóközleménye szerint „Magyarország elsőként teheti általánossá az e-nyugtát az Európai Unióban”.

Az eÁfa-rendszer jövőre életbe lépő újdonságairól itt olvashat részletesen.

A törvény így meghatározza a nyugta kötelező adattartalmát 2025. január 1-jétől, mely bővebb, mint a nyugta jelenlegi adattartalma. Ennek értelmében a kötelező adat része lesz az értékesített termékre, nyújtott szolgáltatásra vonatkozó adat (pl. termék neve, globális kereskedelmi áruazonosító száma, mennyisége, a szolgáltatás neve, mennyisége); amennyiben az ellenérték bruttó összegben van meghatározva, akkor a felülről számított adómérték; adómentesség esetén az arra történő utalás; továbbá használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség értékesítése esetén a különbözet szerinti szabályozásra történő utalás. E-nyugtának nem minősülő nyugta esetében a nyugta kötelező adattartalma változatlan marad. Továbbá átmeneti szabály értelmében 2028. július 1-jét megelőzően nem kötelező a globális kereskedelmi áruazonosító szám feltüntetése az e-nyugtán sem – olvasható az indokolásban.

Kedvezményes áfakulcs alá kerül a túró rudi

Változik a kedvezményes áfa kulcsú és az adómentes termékek és szolgáltatások köre. A törvény 2024. január 1-jétől 18%-os áfa kulcs alá sorolja a Magyar Élelmiszerkönyvben meghatározott, a 2106 és a 1806 vámtarifaszám alá tartozó desszert jellegű sajtkészítményeket, így például a túró rudit – nevesíti a népszerű terméktípust a részletes indoklás.

A t9rvény rögzíti, hogy adómentes a humán fogorvosi, fogtechnikusi tevékenységet végző által – ilyen minőségében – teljesített szolgáltatásnyújtás és fogászati protézis értékesítése (a korábbi szöveget pontosítanák a HÉA-elvnek való pontosabb megfelelés érdekében, a hatályos jogszabályszöveg jelenleg úgy szól, hogy mentes az adó alól „az a szolgáltatásnyújtás és az ahhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés, amelyet humán fogorvosi, fogtechnikusi tevékenységet végző – ilyen minőségében – teljesít”).

Az elfogadott módosítás pontosítja a vtsz. besorolást a kedvezményes, 5%-os áfakulcs hatálya alá tartozó speciális gyógyászati célra szánt tápszerek (élelmiszerek), valamint anyatej-helyettesítő és anyatejkiegészítő tápszereknél.

Adómentes lesz a hatósági engedéllyel végzett sérült- vagy betegszállítás, a speciálisan e célra felszerelt közlekedési eszközökben. Az áfatörvény eddig a közszolgáltató által végzett beteg- és sérültszállítási tevékenységet sorolta föl az adómentes szolgáltatások körében. A módosítás egy új, q) pontban rögzíti, hogy az adómentesség a nem közszolgáltatónak minősülő szolgáltatók által folytatott beteg- és sérültszállítási tevékenységre is kiterjed, feltéve, hogy a tevékenységet végző szolgáltató a szállítást speciálisan e célra felszerelt gépjárműben végzi – olvasható a részletes indoklásban.

Egyéb változások: különadók, számvitel, feketelisták

Az elfogadott törvényjavaslat 2024. január 1-jétől kiemeli a közművezetékek adója hatálya alól a hírközlési vezetékeket, 2025. január 1-jétől pedig hatályon kívül helyezi a közművezetékek adójáról szóló 2012. évi CLXVIII. Törvényt.

A törvény további egy évvel meghosszabbítja a reklámadó felfüggesztésének határidejét.

A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Htv.) és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek előírásai alapján 2024. január 1-jétől hatályba lép az új visszaváltási díjrendszer. A törvény az új visszaváltási díjrendszerhez kapcsolódó számviteli elszámolási szabályokat tartalmazza.

A törvény azt is tartalmazza, hogy 2024-től könyvvizsgáló cég könyvvizsgálói tevékenységre történő megválasztásával egyidejűleg a könyvvizsgálat végrehajtásáért személyében felelős könyvvizsgálót is meg kell választani.

Az egyszerűsített foglalkoztatással összefüggésben fizetendő közteher a jövőben a törvény erejénél fogva szociális hozzájárulási adónak minősül.

A törvényjavaslat elfogadása nyomán kevésbé lesznek izgalmasak a NAV feketelistái; a közzétételre kötelezettek köre szűkül, miután a tervek szerint 2024-től „a nagy összegű adóhiánnyal rendelkező adózók közzétételi listájában csak a vállalkozási tevékenységet végző természetes személyek, jogi személyek és egyéb szervezetek adatait teheti közzé az állami adó- és vámhatóság. de közülük is csak azokét, akiknél az adóhiány összege meghaladja a 100 millió forintot”.

Az elfogadott törvény csaknem minden adójogszabályt érint, így részletes tanulmányozása elengedhetetlen.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 17.

Szponzori támogatások a sportban – társasági adó szemmel

2024 nyarán több olyan rangos sportesemény is megrendezésre kerül, amely nemcsak a sportközvetítések nézőit hozza lázba, hanem az esetleges támogatók, szponzorok számára is érdeklődésre tarthat számot. A jelentős marketingérték, amelyet ezek a rendezvények magukban hordoznak, azzal jár, hogy a gazdasági élet szereplői előszeretettel támogatják az adott sportág keretein belül működő sportszervezeteket, illetve sportköztestületet. Mindez természetesen adóvonzattal is jár – ennek kérdéskörét járjuk körül a társasági adó tekintetében.