Adóegyezmény Magyarország és Türkmenisztán között


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Magyarország és Türkmenisztán kettős adóztatást elkerülő egyezményt írt alá szerdán – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

  


Az adóegyezményt magyar részről Lepsényi István, az NGM gazdaságfejlesztésért és- szabályozásért felelős államtitkára, türkmén részről pedig Batir Bazarov gazdasági és fejlesztési miniszter látta el kézjegyével.

A közleményben felidézik, hogy a két ország között 2015-ben kezdődtek tárgyalások a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelem- és vagyonadók területén, ennek lezárása a mostani aláírás. 

Az egyezmény megkötésének célja az adóztatás szabályozása, kiszámíthatóvá tétele a magyar-türkmén kétoldalú kapcsolatokban, azáltal, hogy kizárja a kettős adóztatást és meghatározza, hogy a partnerállamok egyes jövedelem- és vagyontípusokat milyen körben adóztathatnak. 

Három Navigátor adózási, számviteli témában,

15% kedvezménnyel

A csomag tartalmazza az Art. Navigátort, az Áfa Navigátort, és a Számviteli Navigátort, amelyek a csomagkedvezménytől függetlenül külön is rendelhetőek!

Megrendelés >>

Az egyezmény a legújabb nemzetközi kívánalmaknak megfelelve tartalmazza a Magyarország számára fontos garanciális szabályokat, így például az adóhatóságok közötti adóügyi információcsere lehetőségét, amely teljeskörű, azaz a banktitokra is kiterjedő adóügyi információcserét biztosít. Ezen túlmenően kedvezménybeli korlátozást fogalmaz meg arra az esetre, amennyiben célzottan csak az adóegyezmény előnyeinek kihasználására törekszik az adózó.

Az adóegyezmény megkötése kedvezőbb, áttekinthetőbb gazdasági és jogi hátteret biztosít mindkét ország befektetői számára, amely elősegítheti a gazdasági kapcsolatok további élénkülését, a tőkebefektetések növekedését – olvasható az NGM közleményében.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 3.

A beruházások hatása a kisvállalati adóalapra

Adórendszerünk többféle kedvező szabály, adóelőny révén kívánja ösztönözni a vállalkozásokat különféle beruházások elvégzésére. A társasági adóban következő a képlet; az adózó a számviteli előírások szerint elszámolt értékcsökkenéssel növeli, míg a társasági adó szabályai szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkenti az adózás előtti eredményét, illetve adott esetben a beruházásra tekintettel adóalap-, illetve adókedvezményt érvényesít (pl. fejlesztési tartalékképzés, kis-, és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye, fejlesztési adókedvezmény stb.)