Adóegyezményt kötöttünk Luxemburggal


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az egyezmény a  kettős adóztatás elkerülésén túl az adóelkerülés elleni harcot szolgálja.


A kettős adóztatás elkerüléséről kötött egyezményt Magyarország és Luxemburg – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.

A kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodást – a 2011 óta tartó tárgyalássorozat lezárását követően – március 10-én az Európai Unió tagállamai pénzügyminisztereinek brüsszeli tanácskozásán írta alá Varga Mihály és a luxemburgi társtárca vezetője, Pierre Gramegna. Közleményében a szaktárca felidézi, hogy Magyarország és Luxemburg újratárgyalta a kettős adóztatás elkerüléséről, a rendszerváltás idején 1990-ben kötött egyezményt.

Az új megállapodás a legfrissebb nemzetközi normákhoz és a legújabb adópolitikai kihívásokhoz igazodik – emeli ki közleményében az NGM.

Költségvetési Expo
2015. március 26–27., Thermal Hotel Visegrád

A 2016-tól alkalmazható magyar-luxemburgi egyezmény kettős célt szolgál: egyrészt kizárja a magánszemélyek, illetve a vállalkozások jövedelmének kettős adóztatását, másrészt az adóelkerülés elleni fellépés garanciáit is lefekteti.

A jövedelmüket eltitkoló adóelkerülőkkel szembeni eredményes NAV-fellépést több, az új egyezményben lefektetett szabály is biztosítja. Lehetőséget teremt például az adóhatóságok között a teljes körű, a banki adatokra is kiterjedő információcserére. A NAV adott esetben költségvetési bevétellé is alakíthatja a megszerzett információt abban az esetben, ha egy vagyonosodási vizsgálat alkalmával kiderül: a Magyarországon adózni köteles magánszemély luxemburgi bankszámláján rejtegeti bevételeit – ismerteti az NGM.

Az elmúlt években Magyarország több országgal – az Egyesült Államokkal, Németországgal, Nagy-Britanniával és Dániával – új alapokra helyezte az adópolitikai kapcsolatokat – emlékeztet a Nemzetgazdasági Minisztérium.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 3.

A beruházások hatása a kisvállalati adóalapra

Adórendszerünk többféle kedvező szabály, adóelőny révén kívánja ösztönözni a vállalkozásokat különféle beruházások elvégzésére. A társasági adóban következő a képlet; az adózó a számviteli előírások szerint elszámolt értékcsökkenéssel növeli, míg a társasági adó szabályai szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkenti az adózás előtti eredményét, illetve adott esetben a beruházásra tekintettel adóalap-, illetve adókedvezményt érvényesít (pl. fejlesztési tartalékképzés, kis-, és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye, fejlesztési adókedvezmény stb.)