Adóegyszerűsítéseket ígér Varga Mihály


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Könnyebb lesz az átalányadózás választása, csökken az egyéni vállalkozók adminisztrációs terhe, egyszerűsödik a helyi iparűzési adó a kkv-k számára, valamint jön az e-nyugta. Az új adócsomagról beszélt Varga Mihály pénzügyminiszter.

A vállalkozások és munkahelyek védelmére a kormány további vállalkozói adókönnyítéseket terjeszt az Országgyűlés elé – jelentette be Varga Mihály a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) konferenciáján a Pénzügyminisztérium lapunkhoz eljuttatott közleménye szerint.

Az adókönnyítések folytatódnak, ezt még a szankciós energiaválság se tudja felülírni – mondta Varga Mihály. Közölte: az Országgyűlésnek benyújtandó adómódosító javaslatok szerint többek között könnyebb lesz az átalányadózás választása. Az egyszerűbb szabályozás mellett jelentősen csökken az adminisztrációs teher is: tizenkettő helyett évente csak négyszer kell járulékbevallást benyújtani – ismertette a tárcavezető.

Varga Mihály kiemelte, hogy a legnagyobb könnyítéssel a kisvállalkozások számolhatnak a törvényjavaslat alapján, a helyi iparűzési adó egyszerűsödik számukra. Az egyszerű és kedvezményes, sávos adózást évi 25 millió forint bevételig választhatják a kisvállalkozások, így például a legkisebbek, akiknek az éves bevétele 12 millió forint alatt marad, mindössze 50 ezer forint adót fizetnek évente.

Az új adócsomag emellett tartalmazza, hogy a gazdaságfehérítés részeként Magyarország az Európai Unióban elsőként vezetheti be az úgynevezett e-nyugtát. A papírmentes nyugtaadás kisebb adminisztrációt, egyszerű használatot és költségcsökkentést jelent a vállalkozónak, továbbá környezetvédelmi és járványügyi szempontból is követendő nyugtaadási móddá válhat világszerte. Az e-nyugta részletszabályain jelenleg a Pénzügyminisztérium és az adóhivatal dolgozik – olvasható a tárca közleményében.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

NAV-Figyelő 21. hét: Változott a jegybanki alapkamat, adó-amnesztia, üzemanyagárak

A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]