Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Zárószavazásra vár az adókkal, illetve az adókat érintő alkotmánybírósági felülvizsgálattal kapcsolatos alkotmánymódosítás. Az elfogadásra váró törvény meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján az Alkotmánybíróság vizsgálhatja a fizetési kötelezettséget megállapító jogszabályokat.
A tervezet szerint a jövőben szűkül az Alkotmánybíróság feladatköre, hiszen a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvényeket az Alkotmánybíróság csak akkor semmisítheti meg, ha azok tartalma az élethez és emberi méltósághoz való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot, a gondolat, lelkiismeret és vallás szabadságát, vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogokat sérti.
Sajtóértesülések szerint mindez jelentős változásnak tekinthető, hiszen a korábbi gyakorlat szerint a törvények megsemmisítésére az esetek túlnyomó többségében a jogbiztonság sérelme miatt, illetve a magántulajdon sérelme miatt került sor. A jövőben azonban a fizetési kötelezettségekkel kapcsolatos törvényeket kizárólag a fenti szempontok alapján vizsgálhatja majd az Alkotmánybíróság.
A különadóról szóló törvény megsemmisítésével, illetve annak ismételt benyújtásával függ össze az Alkotmányba beépítendő új szabály, amely szerint a közterhek viselésére szóló forrásokból, valamint az állami vagyonnal gazdálkodó, illetve az állam többségi tulajdonában vagy irányítása alatt álló szervezetek részéről juttatott jövedelemre, az adott adóévet megelőző ötödik adóévtől kezdődően, törvény a jövedelem értékét el nem érő kötelezettséget állapíthat meg. Ezzel megteremtik az alkotmányossági alapját az ismételten benyújtott, különadóról szóló törvénytervezet azon előírásának, amely visszamenőlegesen öt évre vezetné be az állami szférát érintően a különadót. Egyidejűleg meghatározzák az elvonás legmagasabb mértékét is.
Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.
A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
