Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Magyar Közlöny 95. számában megjelent a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII. törvény, amely a jövő évre szóló adó- és járulékmódosításokat tartalmazza.
Ötmillió forint éves jövedelemig 17 százalék személyi jövedelemadót kell fizetni jövőre. Öt millió forint felett 32 százaléka lesz az éves adó összege. 2011-től viszont az ötmilliós jövedelemhatár 15 millióra emelkedik. Fontos változás, hogy az adóalapba minden önálló tevékenységből, nem önálló tevékenységből származó, valamint egyéb bevételből megállapított jövedelem beleszámít. Ezen felül adóalap-növelő tételként hozzá kell adni a társadalombiztosítási járulék általános mértékével megállapított összeget (szuperbruttó). Az adójóváírás 17 százalék, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 15 100 forint, míg a jogosultsági határ 3 millió 188 ezer forintra emelkedik a következő évben.
Megszűnik a természetbeni juttatások adómentessége (az üdülési csekk, a meleg étkezésre vonatkozó utalványok, az iskolakezdési támogatás és a helyi bérletek, a magán-nyugdíjpénztári tagdíjkiegészítés, illetve a foglalkoztatói hozzájárulások), bizonyos, juttatásonként változó értékhatár függvényében 25, illetve 54 százalék adót kell fizetni. Eltörölték az szja kedvezmények többségét is és jelentős változásokat vezettek be az egyéni és társas vállalkozók adózásában is (tevékenységre jellemző kereset).
2010-től megszűnik a munkaadói, a munkavállalói, valamint a vállalkozói járulék, helyettük bevezetik a munkaerő-piaci járulékot a társadalombiztosítási járulékon belül. A foglalkoztatóknak egységesen 27 százalék tb. járulékot, míg a biztosítottaknak összesen 7,5 százalék járulékot kell majd fizetniük. Eltörölték a kulturális járulékot és a tételes ehot, a százalékos eho viszont 27 százalékra emelkedik. Ötszöröse lett a rehabilitációs hozzájárulás. Az egyéni és a társas vállalkozók pedig főszabályként legalább a tevékenységük piaci értéke után lesznek kötelesek járulékot fizetni.
A társasági adó 16 százalék helyett 19 százalék lesz. Egyidejűleg megszűnik 4 százalékos különadó. Átalakul az adózás előtti eredményt növelő és csökkentő tételek rendszere. A helyi adót pedig nem az önkormányzatoknak, hanem az APEH-nak kell majd megfizetni és bevallani. Csökkennek a vagyonszerzési illetékek, viszont bizonyos esetekben illeték terheli majd a cégben lévő vagyoni betét megszerzését is.
Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.
A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
