Adóznának a nyugdíjasok az utalványok után?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Sajátos jogproblémára hívta föl a figyelmet az Átlátszó blogja, ám a nyugdíjasoknak nincs mitől tartani.


Az adójogi vonzatokat sem sikerült végiggondolni – írja a nyugdíjasoknak adandó Erzsébet-utalványokról az alkotmányjogászok által írt blog az atlatszo.hu-n.

„Az állam által adott Erzsébet utalvány ugyanis természetbeli juttatás, amely után – ha nem tartozik bele a privilegizált természetbeli juttatások adómentes körébe – személyi jövedelemadót kell a kedvezményezettnek bevallania és megfizetnie. A személyi jövedelemadóról szóló törvény több rendelkezést tartalmaz, amelyek szerint az egyes nem pénzben kapott juttatások közül adómentes lehet az Erzsébet utalvány juttatása is. Van ilyen szabály – összeghatárral – a munkáltatói által adott utalványokra, illetve a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeknek, fiatal felnőttnek Erzsébet-utalvány formájában nyújtott természetbeni támogatásra is. A baj csak az, hogy sem a nyugdíjasokra vonatkozó speciális, sem minden, az állam által adott Erzsébet utalványra vonatkozó általános kivételt nem ismer a személyi jövedelemadó rendszere. Még nagyobb baj, hogy ilyen kivételt a frissen benyújtott, amúgy a jövedelemadó törvényt módosító pénzügyi salátatörvény sem tartalmaz, pedig az már a döntés után született. Márpedig ha nem lesz meg a kivételi szabály, akkor ezek bizony adóköteles juttatások, és aligha kellene a tízezer forint miatt több millió, többségükben gazdaságilag inaktív nyugdíjast adóbevallásra kényszeríteni” – olvasható a posztban.

[htmlbox adomozaik]

 

A nyugdíjasoknak azonban mégsem kell az adófizetés miatt aggódniuk, nem pusztán azért, mert a jogalkotók valószínűleg kiötlenek valamiféle jogtechnikai megoldást, hanem mert a felelősséget a hatályos szja törvény szerint is a kifizető viseli, tehát jelen esetben az állam. A nyugdíjasoknál ugyanis aligha jöhet szóba a „valótlan nyilatkozat”, tehát ha az állam béren kívüli juttatásként fizeti ki nekik valamit, ami a törvény szerint nem lehet az, akkor annak adójogi következményeit is az államnak kell viselnie.

Az alábbiak olvashatók ugyanis az szja törvény 71§  5. bekezdésében:

„Ha béren kívüli juttatásra vonatkozóan az adóhatóság a feltételek fennállásának hiányát állapítja meg, a jogkövetkezményeket – ha nem rendelkezik a magánszemély nyilatkozatával – a kifizető viseli. Ha az adóhiány a magánszemély valótlan nyilatkozatának a következménye, illetve a magánszemély a nyilatkozat átadását nem tudja igazolni, akkor az adóhiányt és jogkövetkezményeit a magánszemélynek az adóhatóság határozata alapján kell viselnie.”

Frissítés 13.28:

Az NGM szerint az állam fizeti a közterheket

Nem kell adóbevallást készíteni a nyugdíjasoknak járó Erzsébet utalványok után – hívta fel a figyelmet a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerdán.

A tárca sajtóhírekre reagálva hangsúlyozta: a decemberben minden nyugdíjasnak járó 10 ezer forint értékű Erzsébet utalvány közterheit a személyi jövedelemadóról szóló törvény értelmében az állam fizeti meg, és az adóhatósággal szembeni elszámolás is az államot terheli.

A nyugdíjasoknak csak el kell költeniük az utalványokat, más teendőjük nincs, a juttatás miatt nem kell adóbevallást készíteni – fogalmazott közleményében az NGM.

(atlatszo.hu, Adó Online, MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]

2024. május 24.

Varga Mihály: a kormány kitart az adócsökkentés politikája mellett

A kormány kitart az adócsökkentés politikája mellett, az elmúlt évtizedben a magyar gazdaság teljesítménye nőtt, miközben az adóelvonás mértéke csökkent – mondta a pénzügyminiszter a Magyarország tíz legnagyobb adózója elismerés átadó ünnepségén pénteken, Budapesten.