Adózói kérdések a 150 euró-s küszöbérték kapcsán (3. rész)

Cikksorozatunkban a 150 eurós áfamentes behozatali küszöbértékkel kapcsolatos adózói kérdéseket válaszolunk meg.

A 150 eurós értékhatár témába tegyünk most egy plusz csavart, és vegyük bele a többszörös megrendelések esetét, ugyanis az ügyletek során nemcsak egyértelmű esetek léteznek, hanem több variáns is bekavarhat az ügylet elbírálásába.

Mi történik, ha a vevő ugyanannál az értékesítőnél (az értékesítő saját internetes üzletén keresztül) több olyan megrendelést ad le, amelyek értéke egyenként nem haladja meg a 150 eurót? Ezt követően az értékesítő az összes megrendelt terméket egyetlen, 150 eurót meghaladó értékű küldeménybe csomagolja és együtt adja fel/fuvarozza el. Ugyanez a kérdés merül fel abban az esetben is, ha ugyanattól az elsődleges értékesítőtől rendelnek (az IOSS-ben regisztrált elektronikus felületen keresztül) kis értékű termékeket, és azokat egyetlen, 150 eurót meghaladó értékű küldeménybe csomagolják és együtt adják fel/fuvarozzák el.

Minden egyes megrendelés külön értékesítésnek minősül, függetlenül attól, hogy azt egy értékesítő vagy egy elektronikus felületet igénybe vevő elsődleges értékesítő végzi-e. Mivel az egyes külön megrendelések/értékesítések értéke a fizetés elfogadásának időpontjában nem haladja meg a 150 eurót, az áfát az IOSS-ben regisztrált értékesítőnek, illetve az IOSS szerinti elektronikus felületének kell felszámítania.

Amennyiben az ilyen többszörös rendeléseket egybecsomagolják és együtt adják fel/fuvarozzák el, úgy azokat egyetlen küldeménynek kell tekinteni. Ha az értékesítőknek, illetve az elektronikus felületeknek tudomásuk van arról, hogy a többszörös rendelésből származó termékeket egyetlen, 150 eurót meghaladó értékű küldeményben fogják feladni vagy elfuvarozni, akkor körültekintően kell eljárniuk, és az adott küldeményt nem célszerű bejelenteniük az IOSS-ben. Az értékesítőnek, illetve az elektronikus felületnek vissza kell térítenie a vevőnek történő értékesítéskor beszedett áfát, jelezve, hogy az áfát és a vámot az EU-ba történő behozatalkor kell megfizetni. Az értékesítőnek vagy az elektronikus felületnek bizonyítékot kell megőriznie arra vonatkozóan, hogy a vonatkozó megrendeléseket egyetlen, 150 eurót meghaladó értékű küldeményben adták fel.

Ha az értékesítők vagy az elektronikus felületek (vélelmezett értékesítők) a vonatkozó megrendeléseket 150 eurót meghaladó értékű egyetlen küldeményben továbbítják, és mégis feltüntetik az IOSS-számot, úgy tisztában kell lenniük azzal, hogy a vámhatóság a küldemény teljes értéke után (a vámot is beleértve) vámot (vámköteles esetben) és áfát vet ki a behozatalkor, és figyelmen kívül hagyja az IOSS-számot. Az értékesítőnek vagy az elektronikus felületnek vissza kell térítenie a vevőnek az IOSS keretében megfizetett áfát az uniós vámhatóságoknál tett befizetés igazolása alapján. Az értékesítő vagy az elektronikus felület helyesbítheti az IOSS áfa-bevallását (ha már benyújtotta azt) annak érdekében, hogy a bevallásból kiderüljön, hogy az IOSS alapján az áfa már nem esedékes. Az értékesítőnek vagy az elektronikus felületnek szintén meg kell őriznie nyilvántartásában az áfa vevő általi megfizetését igazoló bizonylatokat.

Mi történik az IOSS alkalmazásakor, ha egyetlen értékesítőtől vagy elsődleges értékesítőtől származó, 150 eurót meghaladó értékű egyetlen megrendelést több, 150 eurót meg nem haladó értékű küldeményre osztanak fel (adnak fel/fuvaroznak el a vevőnek)?

Ha egyetlen ügylet (pl. megrendelés) keretében több terméket vásárolnak, ez az áfa szempontjából egyetlen értékesítésnek minősül. Ilyenkor a termékek feladása/fuvarozása várhatóan egyetlen küldeményben történik. Mivel az ügylet valós értéke az értékesítés időpontjában meghaladja a 150 eurót, az IOSS-t sem az értékesítő, sem az elektronikus felület nem használhatja. Következésképpen az áfa nem terhelhető a vevőre a fizetés elfogadásakor, és az importált termékek e távértékesítését nem kell szerepeltetni az IOSS áfa-bevallásban, még akkor sem, ha a termékeket több küldeményben adják fel. Ha az értékesítést elektronikus felület könnyíti meg, az elektronikus felület ebben az esetben nem minősül vélelmezett értékesítőnek, mivel az egyetlen elsődleges értékesítő megbízásának/ügyletének valós értéke meghaladja a 150 eurót.

Még ha az egyetlen (részleges) küldemény valós értéke nem is haladja meg a 150 eurót, az áfát a behozatal időpontjában kell kiszámítani, mivel az IOSS-t nem lehetett alkalmazni az értékesítés időpontjában (a megrendelés valós értéke meghaladta a 150 EUR-t), és a vám-árunyilatkozaton nem kell IOSS-számot feltüntetni. Megjegyzendő, hogy a vámhatóságok ellenőrzéseket végezhetnek annak megállapítására, hogy egy megrendelést vagy küldeményt mesterségesen osztottak-e fel annak érdekében, hogy vámmentességet élvezzenek, amely esetben szintén vámot vetnek ki.

A szerző, Molnár Péter független adótanácsadó.

---