Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Cikksorozatunkban a termékimport áfa-vonatkozásai kapcsán felmerülő adózói kérdéseket válaszolunk meg.
A sorozat előző részét itt olvashatja.
A következő kérdés jöjjön egy olyan a Közösségen kívül letelepedett vállalkozástól, aki kis értékű árukat értékesít uniós vevők számára, kizárólag olyan elektronikus felületen keresztül, amely elősegíti az értékesítést (pl. piactér, platform stb.), és online üzletén keresztül nem értékesít termékeket. Adózó az őt érintő teendők iránt tudakozódott.
Mivel az adózó csak elektronikus felületen keresztül értékesít kis értékű termékeket uniós vevők számára, akkor nem kell regisztrálnia az IOSS-ben. A szóban forgó adóalany-fogyasztó termékértékesítések tekintetében az elektronikus felület válik vélelmezett értékesítővé, és így ez a felület lesz felelős az értékesítéssel kapcsolatos áfa-kötelezettségek teljesítéséért.
Mivel az adóalany elektronikus felületen keresztül értékesíti termékeit, akkor úgy kell tekinteni, mintha azokat az elektronikus felületnek adta volna el, majd a vevő számára az elektronikus felület értékesít tovább. Az elektronikus felület (vélelmezett értékesítő) köteles az áfát felszámítani és a vevőtől beszedni. Az elektronikus felület regisztrálhat az IOSS rendszerben, és az előző cikkben ismertetett módon tehet eleget áfa-kötelezettségeinek.
Ha az elektronikus felület regisztrál az IOSS-ben, és megszervezi adózó termékeinek a vevő részére történő feladását vagy fuvarozását, akkor az adóalanynak az EU-ban az áfával kapcsolatosan nincsenek konkrét kötelezettségei. Ellenben, ha az adóalany szervezi meg a vevőnek történő feladást vagy fuvarozást, úgy az elektronikus felület közli az adóalannyal az IOSS áfa-azonosító számát, amelyet továbbítani kell az EU-ban történő szabad forgalomba bocsátáshoz szükséges vám-árunyilatkozatért felelős személynek (pl. postai szolgáltató, expresszfuvarozó, vámügynök). Ez utóbbi közli az IOSS-számot a vámhatóságokkal a termékek áfa-fizetés nélküli szabad forgalomba bocsátása érdekében. Az IOSS áfa-azonosító számot az adóalanynak az áruk szabad forgalomba bocsátásához szükséges vám-árunyilatkozatban érintett feleken kívül más feleknek nem kell továbbítania.
Amennyiben az elektronikus felület nem regisztrál az IOSS-ben, úgy a szóban forgó termékek utáni áfát az EU-ba történő behozatalkor szedik be. Az áfát a termékek feladásának vagy fuvarozásának érkezési helye szerinti tagállamban kell megfizetni. Az áfát a nemzeti áfa-jogszabályokkal összhangban a behozatali áfa megfizetésére kötelezettként kijelölt személy fizeti meg. A legtöbb tagállam a termékeket átvevő uniós vevőt jelöli meg az áfa megfizetésére kötelezett személynek. A tagállamok azonban ilyen helyzetekben kijelölhetik az elektronikus felületet (vélelmezett értékesítőt) az áfa megfizetésére kötelezett személynek.
Nézzünk most egy olyan felállást, amiben az adózó harmadik országban van letelepedve, azonban a kis értékű termékeit saját online üzletén, illetve egy, az IOSS-ben regisztrált elektronikus felületen keresztül értékesíti.
Az adózónak meg kell őriznie az online üzleten és az elektronikus felületen keresztül értékesített termékek bizonylatait. Ha úgy dönt, hogy az online üzletében történő értékesítés tekintetében regisztrál az IOSS-ben, akkor a saját weboldalán keresztül értékesített termékekhez kapcsolódóan meg kell adnia saját IOSS áfa-azonosító számát az EU-n belüli szabad forgalomba bocsátáshoz szükséges vám-árunyilatkozatért felelős személynek (pl. postai szolgáltatónak, expresszfuvarozónak, vámügynöknek).
Az elektronikus felületen keresztül értékesített termékek esetében az EU-ban szabad forgalomba bocsátáshoz szükséges vám-árunyilatkozatért felelős személy rendelkezésére kell bocsátania az elektronikus felület IOSS áfa-azonosító számát, mivel adózó szervezi meg a fuvarozást. Amennyiben elektronikus felületen keresztül értékesíti termékeit, akkor úgy kell tekinteni, mintha azokat az elektronikus felületnek adta volna el, majd a vevő számára az elektronikus felület értékesít tovább. Az elektronikus felület köteles az áfa-t felszámítani, a vevőtől beszedni, továbbá bevallani és az adóhatóságok számára megfizetni.
Ha az online üzletén keresztül történő értékesítés tekintetében nem regisztrál az IOSS-ben, akkor a saját honlapján keresztül történő értékesítéshez nem használhatja az elektronikus felület IOSS áfa-azonosító számát. Ehelyett az online üzleten keresztül értékesített termékek utáni áfa-t az EU-ba történő behozatalkor szedik be a vevőtől.
A szerző, Molnár Péter független adótanácsadó.
A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.
A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.
A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
