Áfa: egyértelmű indoklást kell tartalmaznia a NAV-határozatnak

Az adólevonási rendszer célja minden adóköteles gazdasági tevékenység teljes mentesítése az áfa terhe alól, azok céljától és eredményétől függetlenül (adósemlegesség), főszabály szerint nem korlátozható, és a teljesített ügyletek teljes összege vonatkozásában azonnal érvényesül. A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv (a 51 továbbiakban: Héa-irányelv) 168. cikke és az 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.)120. § a) pontja értelmében az adóköteles tevékenység érdekében beszerzett termék adója levonható. Az adólevonási jog elvitatása akkor jogszerű, ha bizonyított, hogy azt az adóalany jogellenesen gyakorolta, vagy kívánta gyakorolni. Ennek bizonyítása az adóhatóságot terheli, és az ilyen tartalmú döntés abban az esetben felel meg a törvényesség követelményeinek, ha az adózó, a bíróság és általában a kívülállók számára is megállapítható a döntésből, hogy milyen tények és bizonyítékok alapján tagadta meg a hatóság az adózótól joga gyakorlását.

A Kúria mindenekelőtt azt vizsgálta, hogy milyen tények alapján megállapított jogalap volt a felperest marasztaló döntés indoka…

Az adólevonási rendszer célja minden adóköteles gazdasági tevékenység teljes mentesítése az áfa terhe alól, azok céljától és eredményétől függetlenül (adósemlegesség), főszabály szerint nem korlátozható, és a teljesített ügyletek teljes összege vonatkozásában azonnal érvényesül. A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv (a 51 továbbiakban: Héa-irányelv) 168. cikke és az 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.)120. § a) pontja értelmében az adóköteles tevékenység érdekében beszerzett termék adója levonható. Az adólevonási jog elvitatása akkor jogszerű, ha bizonyított, hogy azt az adóalany jogellenesen gyakorolta, vagy kívánta gyakorolni. Ennek bizonyítása az adóhatóságot terheli, és az ilyen tartalmú döntés abban az esetben felel meg a törvényesség követelményeinek, ha az adózó, a bíróság és általában a kívülállók számára is megállapítható a döntésből, hogy milyen tények és bizonyítékok alapján tagadta meg a hatóság az adózótól joga gyakorlását.

A Kúria mindenekelőtt azt vizsgálta, hogy milyen tények alapján megállapított jogalap volt a felperest marasztaló döntés indoka…

Az adólevonási rendszer célja minden adóköteles gazdasági tevékenység teljes mentesítése az áfa terhe alól, azok céljától és eredményétől függetlenül (adósemlegesség), főszabály szerint nem korlátozható, és a teljesített ügyletek teljes összege vonatkozásában azonnal érvényesül. A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv (a 51 továbbiakban: Héa-irányelv) 168. cikke és az 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.)120. § a) pontja értelmében az adóköteles tevékenység érdekében beszerzett termék adója levonható. Az adólevonási jog elvitatása akkor jogszerű, ha bizonyított, hogy azt az adóalany jogellenesen gyakorolta, vagy kívánta gyakorolni. Ennek bizonyítása az adóhatóságot terheli, és az ilyen tartalmú döntés abban az esetben felel meg a törvényesség követelményeinek, ha az adózó, a bíróság és általában a kívülállók számára is megállapítható a döntésből, hogy milyen tények és bizonyítékok alapján tagadta meg a hatóság az adózótól joga gyakorlását.

A Kúria mindenekelőtt azt vizsgálta, hogy milyen tények alapján megállapított jogalap volt a felperest marasztaló döntés indoka…