Áfacsalókra csapott le a NAV


Kriptovalutában, kábítószerben és készpénzben tartotta a vagyonát egy hazai bűnszervezet, amely több, mint félmilliárd forintnyi áfa befizetését csalta el. Az elkövetők a bűncselekmény elkövetéséből származó hasznot kriptovalutában, készpénzben, ingatlanban, illetve lőfegyver-gyűjteményben halmozták fel. A nagyszabású akció során egyszerre 30 helyszínen csaptak le a Nyugat-dunántúli Bűnügyi Igazgatóság nyomozói, a MERKUR kommandósai és Bevetési Igazgatóság járőrei. A gyanúsítottak elfogása mellett a bűnös úton szerzett vagyontárgyakat is lefoglalták, továbbá 450 millió forint értékben zároltak ingatlant.

A zalai nyomozók által irányított akcióban a pénzügyőrök felszámoltak egy számlagyárat, illetve az azt működtető bűnszervezetet, ami több, mint félmilliárd forinttal károsította meg a magyar állam költségvetését. A szervezet egy számlagyárként funkcionáló céghálózatot működtetett azért, hogy az általuk biztosított fiktív számlákkal megrendelőik jogosulatlanul csökkenthessék a valós tevékenységük után felmerülő adófizetési kötelezettségüket. A kibocsátott számlák különböző tevékenységekről szóltak, részben vasútvonalakhoz kapcsolódó építési és szerelési munkákról, másrészt számítástechnikai szolgáltatások nyújtásáról.

A bűnözői csoport tagjai rokoni, illetve baráti szálakkal kapcsolódtak egymáshoz, a bűnözéshez használt céghálózat fenntartásában feladataikat, szerepeiket leosztották egymás között. Az elkövetők között volt, aki stróman ügyvezetőként vitt egy-egy céget, és a banki műveleteket intézte, mások a fiktív számlák kiállítását, vagy egyéb adminisztrációs tevékenységet hajtottak végre. A bűncselekmények tényleges haszonélvezői a számlagyár „megrendelői”, a gazdasági élet aktív szereplői voltak, akik jó nevű cégek, magas státuszú cégvezetőiként ismertek. A fiktív számlákért cserébe, jelentős pénzösszegek kerültek a bűnszervezethez is.

A vagyonbiztosítási intézkedésekkel a költségvetést ért vagyoni hátrány teljes egészében megtérült. A pénzügyi nyomozók ingatlant vettek zár alá, készpénzt és valutát és bankszámlapénzt foglaltak le, illetve a bűnszervezet egyik tagjától kriptovalutát is elvontak. A pénzügyőrök a speciális szaktudással rendelkező bűnügyi és IT munkatársaik segítségével a helyszíneken felkutatták a fizikális és virtuális kriptovaluta-pénztárcákat, majd az azokon tárolt többféle kriptovalutát, a NAV külön erre a célra létrehozott kriptovaluta-pénztárcájába helyezték. Az egyik cégvezetőnél a vagyonbiztosítás kiterjedt – az otthonában egyébként legálisan tárolt – nagy értékű fegyverekre is, ahol egy tetemes arzenált foglaltak le a fináncok.

A bűnbanda tagjai közül többeknél kábítószergyanús anyagot is találtak az intézkedések során, emiatt velük szemben az illetékes rendőrkapitányságok büntetőeljárást indítottak.

A különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás gyanúja miatt folytatott nyomozás során a pénzügyőrök a bűnszervezet két tagját őrizetbe vették, a Zalai Járásbíróság elrendelte letartóztatásukat. A NAV munkatársai 21 gyanúsítottat hallgattak ki. A bűnszervezet felszámolásán a NAV bűnügyi és bevetési állományából összesen 205 pénzügyőr dolgozott.


Kapcsolódó cikkek

2015. augusztus 18.

Áfacsalók felelnek a bíróságon

Több mint 1,3 milliárd forint összegű fiktív számlázás ügyében emelt vádat az ügyészség két – főleg médiareklámokkal és internetes oldalak üzemeltetésével foglalkozó – gazdasági társaság tulajdonosai és hét társuk ellen – közölte a Fővárosi Főügyészség.

2021. május 19.

Áfacsalók kerültek őrizetbe

 A költségvetésnek csaknem 650 millió forint kárt okozó, műanyag nyílászárók gyártásával és értékesítésével foglalkozó céghálózatot működtető bűnszervezetet számoltak fel a NAV munkatársai a napokban – közölte a szervezet dél-dunántúli bűnügyi igazgatóságának sajtóreferense.
2024. március 7.

Az EKÁER rendszer eredményes a gazdaságfehérítésben, hatékony az áfacsalások kiszűrésében

Számos európai uniós tagállam tanulmányozta az utaztatásos áfacsalások kiszűrésére létrehozott magyar modellt, az ekáert. Legutóbb Lengyelország érdeklődött a rendszer továbbfejlesztési lehetőségei iránt. Jövőre hazánk lehet az EU első tagállama, amely általánossá teheti az elektronikus nyugtát – tájékoztatta a Pénzügyminisztérium (PM) adóügyekért felelős államtitkára.