Áfacsökkentéssel harcolnának az állásokért

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Három szakmai szervezet a többi érdekelttől függetlenül külön tárgyalásokba fogott a kormánnyal egyes húsáruk, valamint a tej áfájának 5 százalékra csökkentéséért, hogy a versenyhátrányukat enyhítve kivédhessék az importdömping miatt elinduló csődhullámot, az élelmiszerárbummot, és a körhintacsalásokat. Az Adó Online azt is megvizsgálta, hogy ez az intézkedés mekkora lyukat ütne a költségvetésen.

Magyarországon az európai uniós csatlakozásunk óta 26 országgal kell megküzdenünk a piacunkért – mondta az Adó Online-nak Menczel Lászlóné, a kormánnyal tárgyalást indító Magyar Húsiparosok Szövetségének titkára. Európában azonban óriási versenyhátrányt jelent a 27 százalékos forgalmi adó, amely a húsipari termékeket terheli, hiszen az uniós átlag 10 százalék alatt van. Miközben minden ország élelmiszeripara számára a hazai piac jelenti a legfőbb bázist, Menczel Lászlóné szerint mi pont ezen a területen vesztünk. Míg a csatlakozás óta az exportunk nem nőtt, a hazai sertésállomány folyamatosan csökken. Az uniós csatlakozásunk előtt 5,3 milliós volt a sertésállomány, a KSH legutóbbi júniusi adatai szerint viszont mostanra már 3 millió alá csökkent ez a szám.

Jön az árbumm

Jelenleg azonban a legnagyobb aggodalomra az ad okot, hogy a sertéságazat alaptakarmányának számító kukoricából a szárazságok miatt 40 százalékos kiesésre lehet számítani, amely jelentősen megnöveli majd a költségeket, és egyértelműen árfelhajtó hatása van. Menczel Lászlóné kiemelte, hogy ez a várható drágulás ráadásul célzottan a magyar piacot érinti, hiszen a többi országban a sertéstenyésztés nem kötődik ilyen szorosan a kukoricatermeléshez. Ráadásul a négy nagy európai kukoricatermelő ország közül Olaszországban és Franciaországban nem is esett vissza a termelés, csak Romániát érintette Magyarországhoz hasonló súllyal az aszály.

Mindennek eredményképpen a hússzövetség véleménye szerint egy jelentős áfacsökkentéssel lehetne a húsár várható nagy emelkedését ellensúlyozni. Hiszen ha ez nem történik meg, akkor a jelentősen olcsóbb konkurencia kiszorítja a hazai árut, amely a magyar termelési szint zuhanásához, a hústermelők csődjéhez és munkahelyek tízezreinek elvesztéséhez vezethet. Emellett a munkahelymegtartó hatás mellett az ágazat fehéredését is hozhatná, ha bizonyos árucsoportokban 5 százalékra csökkentenék az áfa szintjét. Menczel Lászlóné szerint ugyanis a sertéságazatban 35-40 százalékra becsült feketegazdasági szereplőknek 27 százalék áfa elkerülése érdekében megéri a „zavarosban halászni”, de 5 százalék mellett már nem lenne értelme kockáztatni.

Többlépcsős csökkentést tervezhetnek

Míg a baromfi-, a vágóállat-, hús-, valamint a tej terméktanács külön úton indult el, a pékszövetség abban a fórumban bízik, amely az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentése érdekében jött létre az összes érdekelt termékpálya képviseletével. Werli József a Magyar Pékszövetség titkára az Adó Online-nak a húsosok és a tejesek kezdeményezéséről elmondta, hogy nehezen tudná elképzelni, hogy differenciáltan az ő termékeik áfáját csökkentenék, míg a többi alapélelmiszerét, mint például a sütőipari termékekét nem mérsékelnék. A pékszövetség titkára egyébként úgy tudja, a kormány egy olyan több lépcsős tervben gondolkodik, amely során először a jelenleg 27 százalékos áfakulcs alá tartozó élelmiszereket hozná a jelenleg kedvezményes, 18 százalékos körbe, ahová a péktermékek is tartoznak, majd ezután lehetne további csökkentésről tárgyalni.

A Fórum az Alapvető Élelmiszerek Áfájának Csökkentéséért néven létrejött szövetség célja, hogy az érintett termékek forgalmi adóját 10 százalék alá mérsékeljék. Ebből a célból megbízást is adtak az Ernst&Young adószakértőinek, hogy folytassanak le egy, az alapvető élelmiszerek teljes körére kiterjedő vizsgálatot, amely bemutatja a magas áfaszint miatt az állami költségvetést, és az iparágat ért károkat, és adjanak megoldási javaslatot is.

Elhúzódó hatása lehet az áremelkedésnek

Az élelmiszer-iparágban és a hozzá kapcsolódó mezőgazdasági termelésben jelenleg jelentős a visszaélések aránya, amelyet leginkább a magas általános forgalmi adó elkerülése motivál. Amennyiben ez a szakmai szervezetek által tervezett 5 százalékos szintre csökkenne, akkor a feketegazdaság fehéredéséből jelentős bevételnövekedés alakulhatna ki. Többen még azt is megkockáztatják, hogy akár az áfakulcs mérsékléséből fakadó kiadáscsökkenést is fedezheti, bár az ezt alátámasztó hatástanulmány még nem készült el – mondta el az Adó Online-nak az RSM DTM elnök-vezérigazgatója, Kalocsai Zsolt.

Az adótanácsadó szakértő szerint az ágazat szereplői számára emellett az is komoly gondot jelent, hogy míg az uniós közösségen belüli termékimportból származó takarmánynál, tejnél, húsárunál nem merül fel az áfa, addig a magyar adóalanyok között ezt a jelentős tételt is finanszírozni kell az egymás közötti kereskedelem esetén. Ez a versenyhátrány is amellett szólna, hogy érdemes lenne jelentősen csökkenteni az áfakulcsot.
Mindezen két indok mellett azonban felmerült egy újabb keletű harmadik is: az idei aszály okozta élelmiszerár-emelkedés, amely Kalocsai Zsolt szerint tavasszal érezteti majd leginkább a hatását. Hogy a kormány ezt ellensúlyozza ahhoz is egy eszköz lehet az áfa nagyarányú csökkentése. Bár úgy gondolhatnánk, hogy egy aszályos év csak szezonálisan a következő évre hat, de a 2002-2003-as évek tapasztalatai azt mutatják, hogy ilyenkor több évre elhúzódva drágulnak meg az élelmiszerek, amely miatt már érdemes lehet az adórendszeren is alakítani.

Többet szeretne tudni az áfa-törvény gyakorlati alkalmazásáról? Jöjjön el konferenciákra! 2012. 09. 27: Áfa törvény és a számlázás szabályai – évközi módosítások gyakorlati alkalmazása 2012. 10. 02. Az áfa törvény alkalmazása a költségvetési szerveknél 2012.10. 09. A számlázás és az elektronikus számlázás szabályai Az összes RODIN konferenciát itt találja

A fő kérdés azonban az, hogy amennyiben a gazdaság kifehéredése mégsem pótolná az alacsonyabb áfakulcsból adódó adókiesést, akkor mekkora áfabevételtől esne el az államkassza. A 2013-as költségvetési tervezés során ugyanis a 600 milliárdos lyukat biztosan nem akarja a kormány tovább növelni. Ha pedig azzal a 60,5 milliárd forinttal számolunk, amelyet a kormánnyal legutóbb tárgyaló élelmiszeripari szakmai szervezetek említettek a tárgyalásukkor, akkor Kalocsai Zsolt szerint kétséges, hogy a kormány ezt a bevételkiesést megengedheti. Ez a jelen helyzetben ugyanis csak valamilyen más adónem bevezetésével, felemelésével, avagy a költségvetési kiadások ilyen mértékű csökkentésével lehetne ellensúlyozni. Az adószakértő pedig kétségesnek tarja, hogy egy ilyen mértékű bevételkiesést a kormány a jelenlegi helyzetben megengedhetne magának.

A kulcs mértékét kell mérlegelni

Nem így látja azonban Vékási Tamás, az Ernst&Young adószakértője, aki a Fórum az Alapvető Élelmiszerek Áfájának Csökkentéséért nevű összefogás számára készülő tanulmányt jegyzi. Az Adó Online-nak elmondta, hogy a kormányzatnak nem lesz túl sok lehetősége, és meg kell lépnie a forgalmi adó csökkentését ezen a területen, ha nem akarja, hogy az import hatására a munkahelyek és az adóbevételei elvándoroljanak. A mérséklés mértékét azonban érdemes mérlegelni.

A magas áfa versenyhátrányából származó import ugyanis egyre erősebb lesz, amely során a hazai élelmiszeripari cégek, és a hozzájuk kapcsolódó agrárvállalatok tönkremennek, vagy leépítésre kényszerülnek, így végül az importtal gyakorlatilag munkahelyeket exportálunk, és ezzel együtt az innen származó szja-tól, társasági adótól, iparűzési adótól, és tb-járuléktól is elesik Magyarország.

Az élelmiszerek áfacsökkentéséről tárgyaltak Az alapvető élelmiszerek általános forgalmi adója csökkentésének lehetőségéről tárgyaltak a javaslattevő terméktanácsok képviselői a múlt héten a Vidékfejlesztési Minisztériumban (VM) a szaktárcák – azaz a VM, valamint a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) – ügyben illetékes államtitkáraival. A terméktanácsok korábban az alapvető élelmiszerek differenciált áfa-csökkentésének mielőbbi meghirdetését kérték a kormányzattól. Az előterjesztők javasolják több termékkör – így többek között a 3 százalék zsírtartalom alatti folyadék tej (2 liter alatti mennyiség), a félkemény sajt, a tehéntúró, a sertéscomb, a lapocka, az oldalas és a dagadó, továbbá az étkezési tojás, valamint számos kacsa-, liba-, csirke- és pulykahúsféleség – 5 százalékos kedvezményes áfa-körbe sorolását 2013-tól. A javaslattevők számításai szerint a főbb állati termékpályák differenciált áfa-csökkentése összesen 60,5 milliárd forint költségvetési bevételkiesést eredményezne.

A szakértő a tanulmányában különböző mértékű alacsonyabb áfakulccsal is kiszámolta az államháztartás ebből származó bevételkiesésének mértékét. Ha az alapvető élelmiszerek 27 százalékos, illetve a pékáruk és a tejitalok 18 százalékos kulcsát 5 százalékra vinnék le az megközelítőleg 67 milliárdos lyukat jelentene. Ha viszont az uniós átlagra, 10 százalék alá, 9 százalékra lőnék be, akkor a költségvetési rés már csak 30 milliárd lenne.

A tanulmány az intézkedés hatására keletkező költségvetési hiány kompenzálására nem tesz ajánlatot. Vékási Tamás szerint a fórum feladata lesz majd, hogy javaslatot tegyen a kormánynak, hogy mely területről lehet az egyensúlyhoz szükséges pénzt elvonni.

Bár az agrárszektort sújtó aszály miatt várható élelmiszerárbumm gyengítését, így az infláció elszállását is meg lehetne akadályozni az áfacsökkentéssel, emellett az ágazat kitisztításában is igen fontos szerepe lehet az adókulcs leszállításának. A szakértők szerint ugyanis az agrárszektorban már ipari méreteket öltöttek az úgynevezett körhintacsalások. Konzervatív becslés szerint is 128 milliárd forint lehet az állam kára az ilyen típusú visszaélésekből. Ennek során az importból származó áru áfáját nyúlják le az államtól, és azt egy kereskedelmi láncban forgatják tovább, így az áfát akár többször is kivehetik az állam zsebéből. Ennek kivédésére, valamint a számla és adó nélkül eladott áruk feketekereskedelme ellen alkalmazzák szemes takarmány esetében a fordított áfa intézményét (és tervezik bevezetni a sertéságazatba). Az adótanácsadó szerint azonban a legjobb eszköz az áfa jelentős csökkentése lehetne.

Ha ugyanis 5 százalékra szállítanák le a forgalmi adót, már nem lenne gazdaságos a csaláshoz tartozó infrastruktúrát fenntartani, és a lebukás kockázatát sem lenne érdemes vállalni a kevéske haszonért. Ha viszont 9 százalékot céloznák meg a szakmai szervezetek a tárgyalások során, azt vélhetően a kisebb államháztartási rés miatt könnyebb lenne elfogadtatni a kormánnyal, viszont ebben az esetben az ágazat tisztulása is kisebb méreteket öltene.

---