Akkor is nőhet a regadóbevétel, ha kevesebb autót adnak el


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A költségvetési bevételek több mint egyhatodát, összesen 1241 milliárd forintot szedett be az elmúlt évben a vám- és pénzügyőrség.

Az éves bevételi adatok azt mutatják, hogy tartósan a jövedéki adók adják a testület számláira érkező összegek zömét, tavaly ezen a címen 819 milliárd forintot fizettek be az adózók. Az előirányzatot több mint 10 százalékkal meghaladó eredményben elsősorban a tisztuló piac játszik szerepet. Az üzemanyagok és a dohánytermékek folyamatosan növekvő legális forgalma azt mutatja, még mindig vannak tartalékok az ellenőrzésekben, így egyre kevesebben próbálkoznak az illegális forgalmazással. S mivel sorra becsukódnak a kiskapuk, a fogyasztók rákényszerülnek arra, hogy a legális kiskereskedelmi hálózatban vásároljanak. Gázolajból például egy év alatt közel 100 millió literrel több fogyott a kutaknál, benzinből 34 millió literrel bővült a forgalom. Ennél is erőteljesebben növekedett a dohánytermékek eladása: cigarettából hatszázalékos volt az emelkedés (közel 900 millió szál), szivarból 11 százalékos (csaknem 13 millió darab). Mindemellett kiugróan (50-70 százalékkal) nőttek a különféle vágott dohányok iránti igények: a növekményből közel egymilliárd szál cigarettát lehet készíteni.

A pénzügyőrség regisztrációs adóból is jóval a tervezett összeg fölött szedett be: az éves 78 400 milliós előirányzattal szemben 20 százalékkal többet fizettek be az autósok. Meglepőnek tűnhet ez az adat, hiszen a gépkocsi-értékesítők összesítése szerint visszaesett az eladott autók száma. A bevétel kedvező alakulását részben az okozta, hogy februárban nőtt a regisztrációsadótétel. Ezen túlmenően a vártnál jóval kisebb volt az érdeklődés a részleges visszatérítés iránt. A nagyobb bevételhez hozzájárult az is, hogy jelentősen – több mint 50 százalékkal – nőtt a külföldről behozott használt autók volumene, s ez több mint 5,1 milliárd forint többletet jelentett az államkasszában.

Nehéz egyébként a tavalyi és az azt megelőző év összehasonlítása, mert más-más tényezők befolyásolták a forgalmat. Az egyik, hogy 2006-ban januárban emelkedett az adómérték, így az – ilyenkor mindig törvényszerűen bekövetkező – előre hozott autóbeszerzések hatása (a regisztrációs adó befizetése) „kicsúszott” az évből, és a 2005-ös adatokban jelent meg. Ezzel a 2006-os bázis is alacsonyabb lett. Éppen ellentétesen alakult viszont az eladott gépkocsik száma, hiszen a 2005 végén regisztrációs adóeljárás alá vont járművek jelentős részét csak 2006-ban helyezhették forgalomba, ami megnövelte ezt a viszonyítási bázist. Az is árnyalja a képet, hogy szembetűnően változott a regisztrációsadó-eljárás alá vont járművek adókategória szerinti összetétele: az úgynevezett prémium kategóriáknál kivétel nélkül nőtt mind a volumen, mind a kiszabott adó, ez pedig ellensúlyozta a kisebb autók forgalma jelentősebb visszaesésének hatásait. Mindezek arra is magyarázatul szolgálnak, miért tér el a forgalmazók és a vámhatóság értékelése az elmúlt évről.

Valamivel több mint 30 ezren igényelték vissza a túlfizetett regisztrációs adót, s összesen mintegy 6,5 milliárd forintot kaptak vissza kamatokkal együtt. Az előzetes becslések alapján a pénzügyi tárca 72 ezer kérelemmel és mintegy 10 milliárdos visszautalással kalkulált.

Forrás: Világgazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.