Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Alkotmánybírság (Ab) június 1-jén egyhangúlag hozott határozata megállapította, hogy alkotmányellenes a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény módosításáról szóló, az Országgyűlés 2010. február 22-i ülésnapján elfogadott törvény 3. §-a.
A parlament által elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény alkotmányossági vizsgálatára irányuló indítvánnyal Sólyom László köztársasági elnök fordult az Alkotmánybírósághoz. Az államfő indítványában utalt rá, hogy bár az Országgyűlés előtt volt olyan módosító indítvány amelynek értelmében a törvény
a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba, de az előterjesztő az indítványt visszavonta, ezáltal a 2010. február 22-én elfogadott törvény 2010. január 1-jét jelöli
meg hatálybalépése napjaként.
A köztársasági elnök kifejtette: a jogalanyok helyzetét
terhesebbé tévő, visszamenőleges hatályú szabályozás ellentétes a jogállamiság elvéből eredő jogbiztonság elvével.
Az Ab megalapozottnak találta az államfő indítványát. A határozat indokolásában hangsúlyozta, hogy a testület a visszamenő hatályú jogalkotás tilalmát már több
határozatában több szempontból értelmezte. Az Ab gyakorlata értelmében a jogszabály a kihirdetését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, és nem nyilváníthat
valamely magatartást jogellenessé. Megállapította továbbá, hogy a szövetkezeti törvény módosítása az iskolaszövetkezeti tag munkavégzését illetően új szabályokat
állapít meg, és ezen eltérő szabályok visszamenőleges érvényesítése nem lehetséges. A visszamenőleges hatálybaléptetés ezekben az esetekben ugyanis azt
jelenti, hogy a már létrejött munkajogi jogviszonyok visszamenőleg válnak törvénysértővé,
vagy kérdőjelezheti meg törvényességük.
Minderre tekintettel az Ab
a szövetkezeti törvény módosításának 3. §-át alkotmányellenesnek minősítette.
Forrás: Alkotmánybíróság
Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.
A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
