Április elsejéig kellett a pénzkezelési szabályzatot aktualizálni


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A számviteli törvény előírása értelmében minden gazdálkodó köteles írásban pénzkezelési szabályzatot készíteni. 2007-től maga a törvény rögzíti a szabályzat minimális tartalmát, amelyet éppúgy be kell tartania egy több ezer főt foglalkoztató gazdálkodónak, mint egy néhány főt foglalkoztató kisvállalkozásnak. A szabályzat megalkotása vagy a korábbi aktualizálása nagyon ajánlott, mert annak hiánya mulasztási bírság kiszabásával jár. Az Adó szaklap 2007/8 számában megjelent cikk a pénzkezelés szabályozásához nyújt hathatós segítséget.

A számviteli törvény 2007. január elsejétől – a gyakorlati igényekre és tapasztalatokra is tekintettel – meghatározza a pénzkezelési szabályzat minimális tartalmát, tehát azokat a legfontosabb kérdésköröket, amelyekről a pénzkezelési szabályzatban mindenképpen rendelkezni kell. Ezen belül természetesen a gazdálkodó saját adottságaira és működési feltételeire tekintettel továbbra is maga alakíthatja ki a rá vonatkozó részletszabályokat, mindenképpen javasolt azonban a felsorolt témakörök mindegyikére kitérni, akkor is, ha egy-egy-téma szabályozása a gazdálkodó adottságai, körülményei miatt egyszerű.

Jó tudni, hogy a pénzkezelési szabályzat nem csupán a készpénz kezeléséről (házipénztár) szól, hanem a gazdálkodó teljes pénzforgalmának, a készpénzen kívül a pénzt helyettesítő eszközök és a számlapénz kezelésének szabályairól is.

Az újonnan alakuló gazdálkodó a pénzkezelési szabályzatot a megalakulás időpontjától számított 90 napon belül köteles elkészíteni. A 2007. január 1-jén már működő gazdálkodónál a számviteli törvény feltételezi a pénzkezelési szabályzat meglétét, nála a feladat a meglévő szabályzat szükség szerinti módosítása. A változásokat annak hatálybalépését követő 90 napon belül kell a számviteli politikán, ezen belül a szabályzatokon keresztülvezetni. A már működő gazdálkodónak tehát 2007. április 1. napjáig kellett felülvizsgálnia meglévő pénzkezelési szabályzatát és módosítania, ha az nem volt összhangban a törvényi változásokkal, vagy nem tartalmazta teljes körűen a számviteli törvény előírásait.

Fontos előírás, hogy a pénzkezelési szabályzat elkészítéséért, módosításáért a gazdálkodó képviseletére jogosult személy a felelős. Ez a felelősség a gazdálkodó képviseletére jogosult személyt terheli akkor is, ha a számviteli politikát megbízási vagy vállalkozási szerződés alapján külső személy vagy szervezet készíti.

A pénzforgalom lebonyolításának rendjével kapcsolatos szabályok között nem csupán a házipénztári pénzkezelést kell szabályozni, hanem általános számvitel politikai kérdéseket is. A pénzkezelés személyi és tárgyi feltételei, felelősségi szabályai pontnál alapvetően a gazdálkodó adottságainak, lehetőségeinek figyelembevételével, azokhoz igazodóan (házipénztár, állandó vagy eseti ellátmánykezelő pénzkezelő hely, bolti pénztár) kell a rendelkezéseket megalkotni.

A szabályzatban a pénztár és a gazdálkodó bankszámlája közötti forgalom témakörben meg kell határozni, hogy milyen gyakorisággal, milyen összegben történnek a készpénzbefizetések a pénztárból a bankszámlára, illetve a készpénzkifizetések a bankszámláról a pénztárba. Szabályozni kell a pénztár és a bankszámla közötti forgalom bizonylati és utalványozási rendjét és az egyszeri felvételek összeghatárát, illetve az összeghatárt meghaladó pénzfelvételek esetén követendő eljárás (kell-e külön engedély vagy sem).

A pénztár készpénzállományát érintő pénzmozgások alapvetően pénztárba történő befizetések, illetve a pénztárból történő kifizetések lehetnek. Az ezekkel kapcsolatos kérdéskört szintén rendezni kell. A napi készpénz-záróállomány maximális mértékét ma semmilyen jogszabály nem határozza meg, azt a gazdálkodó szervezet vezetője ugyancsak a pénzkezelési szabályzatban maga határozhatja meg.

A szakemberek álláspontja szerint a folyamatosan vezetett pénztári nyilvántartásokat nagyobb pénzforgalom esetén naponta, kisebb pénzforgalom esetén legalább havonta zárni kell. A készpénzállomány ellenőrzésének gyakorisága igazodhat ezekhez a szabályokhoz. A szabályzatban ki kell térni a pénzszállítás kérdésére is, amely a bankszámláról, postai pénzforgalmi betétkönyvből való készpénzfelvétel, illetve a bankszámlára történő befizetéskor merül fel alapvetően, ezért ez jelentkezhet rendszeresen, de alkalomszerűen is.

A számviteli törvény értelmében minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásának állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani (készíteni). Ez a szabály természetesen a pénzkezeléssel kapcsolatos gazdasági műveletekre, eseményekre is igaz, így e témakört a pénzkezelési szabályzatban ugyancsak érinteni kell.

Az Adó szaklap 2007/8 számában megjelent cikk részletesen ismerteti a fenti kérdéskörökkel kapcsolatos tudnivalókat, így annak alapján könnyen teljesíthető a számviteli törvényben előírt kötelezettség.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 15.

Akkor is tud róla a NAV, ha külföldről származik a bevétel

Sokan azt hiszik, hogy a tőkepiaci ügyletekből és kriptovalutákból származó jövedelem, különösen, ha külföldről származik, könnyen elrejthető az adóhatóság elől. Érdemes azonban tudni, hogy a külföldi bankoknál és befektetési szolgáltatóknál vezetett értékpapírszámláról és pénzforgalmi számláról több mint 100 országból kap a NAV tájékoztatást információcsere keretében. Szintén érdemes mérlegelni, hogy az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből, és kriptovalutából jövedelmet szerzők a NAV ellenőrzések célkeresztjében vannak a NAV 2024-es ellenőrzési terve szerint – foglalja össze a Niveus Consulting Group.

2024. május 15.

Speciális szakkérdések adóeljárásnál

Az adóigazgatási eljárásról szóló törvény szerint szakvéleményt kell kérni, ha az ügyben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához különleges szakértelem szükséges. Ismertetjük a szabályozást és bemutatunk egy érdekes példát a transzferárazás világából.