Árfolyam az áfában (IV. rész)


2025-től  uniós szinten megváltoznak az alanyi adómentességre vonatkozó szabályok. Ehhez kapcsolódóan speciális értékhatár- és árfolyamszabályok lépnek életbe.

Az előző részek itt olvashatók.

Releváns jogszabály: – 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról

 Az Áfa tv.-ben meghatározott értékhatárok (folyt.)

 Az alanyi mentesség speciális értékhatárai és árfolyamelőírásai 2025-től

2025-től uniós szinten változnak az alanyi adómentességre vonatkozó szabályok. A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek a kisvállalkozásokra vonatkozó különös szabályozás tekintetében történő módosításáról és a 904/2010/EU rendeletnek a kisvállalkozásokra vonatkozó különös szabályozás megfelelő alkalmazásának nyomon követését célzó közigazgatási együttműködés és információcsere tekintetében történő módosításáról szóló (EU) 2020/285 tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2020/285/EU irányelv) által bevezetett új szabályok célja a kisvállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése és egy olyan adózási környezet kialakításának elősegítése, amely megkönnyíti a növekedésüket és a határokon átnyúló kereskedelem fejlődését.

A 2020/285/EU irányelv felemeli az alanyi mentesség tagállamok által alkalmazható értékhatárának felső korlátját 85 000 euróra, vagyis külön uniós felhatalmazás nélkül legfeljebb ekkora összegben lesz meghatározható meg az alanyi mentesség értékhatára. A 2023. őszi adócsomagot tartalmazó, az egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: 2023:LXXXIII. tv.) alapján a magyar jogalkotó ezzel a lehetőséggel egyelőre nem él, az elfogadott szöveg ugyanis nem tartalmaz a magyar alanyi mentes értékhatár emelésére vonatkozó rendelkezéseket (annak ellenére sem, hogy Magyarország május vége óta felhatalmazással rendelkezik arra, hogy már 2025. január 1. előtt is 18 millió forintra emelje az alanyi mentesség értékhatárát).

A 2020/285/EU irányelv másik fontos, értékhatárt érintő szabályozása arra vonatkozik, hogy 2025-től az alanyi adómentesség választható lesz az adóalany letelepedésétől eltérő tagállamban is. Azon tagállamoknak ugyanis, amelyek a tagállami szinten meghatározott értékhatárt meg nem haladó tagállami éves árbevétel esetén mentességet biztosítanak a belföldön letelepedett kisvállalkozások számára, 2025-től a valamely másik tagállamban letelepedett adóalanyok által a területükön teljesített termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások tekintetében is biztosítaniuk kell az adómentességet, feltéve, hogy az adóalanynak sem a tárgyévben, sem az azt megelőző naptári évben

  • az éves uniós árbevétele nem haladja meg a 100 000 eurót, és
  • az érintett tagállamban a göngyölített tagállami árbevétele nem haladja meg az érintett tagállam által alkalmazott adómentességi árbevételi értékhatárt.

Az uniós értékhatár átlépése esetén a túllépés évét követő naptári év végéig nem választható újra az adómentesség, míg a tagállami értékhatár átlépése esetén a tilalom a tagállam döntésétől függően akár a túllépés évét követő második naptári év végéig is érvényes lehet.

A kérdéses szabályozást a 2023:LXXXIII. tv. is átülteti, 2025. január 1-jei hatállyal. Az Áfa tv. alanyi adómentességről szóló XIII. Fejezetén belül három új alcím lesz:

  • Az alanyi adómentességnek a belföldön letelepedett adóalanyok által belföldön történő alkalmazására vonatkozó szabályok
  • Az adómentességnek a belföldön letelepedett adóalanyok által a Közösség másik tagállamában történő választására vonatkozó szabályok
  • Az alanyi adómentességnek a belföldön nem letelepedett adóalanyok által belföldön történő alkalmazására vonatkozó szabályok

A részletszabályok értelmében azoknak a belföldi adóalanyoknak, akik más EU-tagállamban is adómentességet kívánnak választani,

  • ehhez nyilatkozniuk kell a NAV felé egyebek közt az alábbiakról:
    • az előző naptári év tagállami árbevételeinek éves szinten göngyölített összege a Közösség minden tagállamának – ideértve belföldet is – vonatkozásában;
    • a tárgy naptári év tagállami árbevételeinek göngyölített összege a Közösség minden tagállamának – ideértve belföldet is – vonatkozásában;
    • az adóalany által belföldön és a Közösség azon másik tagállamában, amelyben szintén az értékhatár-túllépés évét követő második naptári év végéig nem választható alanyi adómentesség, a nyilatkozatot megelőző második naptári évben teljesített tagállami árbevétel éves szinten göngyölített összege;
  • minden naptári negyedévre vonatkozóan adatot kell szolgáltatniuk a NAV részére a következőkről:
    • az adott naptári negyedévben belföldön teljesített tagállami árbevétele, és
    • az adott naptári negyedévben a Közösség belföldtől eltérő más tagállamaiban teljesített tagállami árbevétele tagállamonkénti bontásban;
  • 15 munkanapon belül tájékoztatniuk kell a NAV-ot, ha a tárgyévben göngyölített uniós árbevételük meghaladja a 100 000 eurót.

Az említett nyilatkozatok és adatszolgáltatások során az összegeket euróban kell megadni.

  • Az eurótól eltérő pénznemben számított tagállami és uniós árbevétel euróra történő átváltásához az adóalany az érintett naptári év első napján érvényes átváltási árfolyamot köteles alkalmazni.
  • Az átváltást az Európai Központi Bank által közzétett árfolyamon kell elvégezni, mégpedig
    • az adott napra vonatkozóan közzétett átváltási árfolyamon, vagy,
    • ha az adott napon nem tettek közzé árfolyamot, akkor a következő közzétételi napon kiadott árfolyamon.

A más tagállambeli adóalanyoknak a tagállamuk illetékes hatósága felé kell megtenniük a fentiekben említett nyilatkozatokat és adatszolgáltatásokat.

  • Ilyenkor a NAV a magyar alanyi adómentesség értékhatárának nyomon követése érdekében a külföldi pénznemről forintra történő átváltáshoz az érintett naptári év első napján érvényes átváltási árfolyamot alkalmazza.
  • Az átváltást az Európai Központi Bank által az adott napra vonatkozóan közzétett átváltási árfolyamon kell elvégezni, vagy ha az adott napon nem tettek közzé árfolyamot, akkor a következő közzétételi napon kiadott árfolyamon.

Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

Kisokos a közvetített szolgáltatásokról

Közvetített szolgáltatás fogalmával több adónemet illetően is találkozunk. A fogalmak különbözőek, így számos kérdés felvetődhet az értelmezésükkel, használatukkal kapcsolatosan. Ha a köznyelvi meghatározásból indulunk ki, akkor közvetítés szó alatt a kapcsolat megteremtését kell érteni, a két fél összekapcsolása értendő alatta. Ismertetjük a részleteket és egy érdekes jogesetet.