Árfolyam az áfában (V. rész)

Ha az ügylet ellenértéke külföldi fizetőeszközben lett meghatározva, a bevallás elkészítéséhez át kell váltani forintra, mégpedig az Áfa tv. előírásainak megfelelő árfolyamon. 

Az előző részek itt olvashatók.

Releváns jogszabály: – 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról

Az adóalap forintosításához alkalmazandó árfolyam

A felek az ügylet ellenértékét nem feltétlenül forintban állapítják meg. Nemzetközi tranzakcióknál jellemzően külföldi fizetőeszközben kerül sor az ellenérték meghatározására, de manapság ez már belföldi ügyleteknél sem ritka, különösen magas infláció esetén.

Mindazonáltal, ha az ügylet Magyarországon adóköteles, az áfát minden esetben forintban kell bevallani és megfizetni, továbbá közösségi ügylet esetén az adóalapról az ’A60 jelű összesítő nyilatkozaton is forintban kell adatot szolgáltatni. Ennek érdekében az Áfa tv. meghatározza, hogy az adóalapot milyen árfolyamon kell átszámítani forintra. (Az elektronikus kereskedelem körébe tartozó ügyleteknél bizonyos esetekben akkor is forintban kell bevallani és megfizetni a hozzáadottérték-adót, ha az ügylet nem Magyarországon adóköteles; erről a későbbiekben részletesebben lesz szó.)

Termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás és Közösségen belüli termékbeszerzés esetén alkalmazandó árfolyam

Az Áfa tv. 80. § (1) bekezdése előírja, hogy milyen napon érvényes árfolyamot kell alkalmazni a forintra történő átszámításhoz

• termék értékesítése,
• szolgáltatás nyújtása, valamint
• termék Közösségen belüli beszerzése

esetében, ha az adó alapja külföldi pénznemben kifejezett.

Azt, hogy az e napon érvényes sok árfolyam közül  melyik pénzintézet melyik árfolyama alkalmazandó, a 80. § (2) bekezdése és 80/A. §-a határozza meg. Erről a cikksorozat VI-VII. részeiben lesz szó, míg azt, hogy melyik napi árfolyam alkalmazandó, a későbbi részek tárgyalják majd.

Külföldi pénznemben kifejezett adóalap

Attól, hogy a szerződésben valamilyen devizaérték szerepel, az adóalap még nem feltétlenül lesz külföldi pénznemben kifejezett. Az Áfa törvény 80-80/A. §-a csak arra az esetre vonatkozik, amikor a felek úgy állapodnak meg, hogy a fizetés is valamely külföldi fizetőeszközben történik.

A 2008/65. Adózási kérdésben kifejtett hivatalos adóhatósági álláspont értelmében, amennyiben a szerződésben a forintban fizetendő ellenértéket úgy határozzák meg, hogy azt valamely deviza adott időpont szerinti árfolyamértékéhez kötik, akkor ez csak egy olyan szerződéses elem, amely az ellenérték meghatározásához szükséges. Az adóalap ilyenkor nem külföldi pénznemben kifejezett, mivel az ellenérték forintban fizetendő, csak a kiszámítása történik egy másik deviza alapulvételével.  Ezért a bizonylaton a szerződésben foglaltak alapján forintban meghatározott adóalapot kell szerepeltetni.

Megjegyzendő, hogy szintén nem vonatkozik az Áfa tv. 80-80/A. §-a arra az esetre, amikor egy üzletben az árak forintban vannak meghatározva, de pl. a pénztárnál ki van függesztve az az – akár naponta változó, a bolt által megállapított – árfolyam, amelyen átszámítva euróban is elfogadják a vásárolt termékek árának kifizetését. Az adóalap ekkor is forintban kifejezett, tehát nem az euróban megfizetett összeg „visszaforintosításával” kell meghatározni.

Ugyanez igaz egyébként fordítva is: ha a felek külföldi pénznemben történő fizetésben állapodtak meg, de végül a vevő, igénybevevő valamilyen okból mégis forintban fizeti ki az ellenértéket, az ügylet ettől még devizás marad, és az adóalap forintosítására az Áfa tv. 80-80/A. §-a irányadó.

A gyakorlatban előfordulhat olyan eset is, amikor egy adóalany forintban és külföldi pénzeszközben is meghatározza az ellenértéket. Ez a helyzet például akkor, ha egy múzeumot üzemeltető vállalkozás a múzeumi belépő árát forintban és euróban is kiírja. Ilyenkor az a döntő, hogy a vállalkozás csupán a forintban megállapított ellenérték euróban történő kifizetését kívánja elősegíteni, és a belépőjegyek aktuális euró értékéről az árfolyamváltozásokhoz kapcsolódóan kívánja tájékoztatni a látogatókat, vagy ténylegesen euróban is meg van adva az ár.

A múzeumos példánál maradva, ha az előre nyomtatott belépőjegyeken a belépti díj kizárólag forintban van feltüntetve, a múzeum azonban tájékoztató jelleggel megadja a digitális kijelzőtáblákon a belépőjegy árának aznapi árfolyamon számított euróértékét, forintban meghatározott ellenértékről van szó.

Ha viszont a múzeum az előre nyomtatott belépőjegyeken euróban is feltünteti a belépti díjat, akkor az ellenérték külföldi fizetőeszközben (is) kifejezett, és euróban történő megfizetése esetén az adóalapot az Áfa tv. 80-80/A. §-ának előírásai szerint kell forintra átszámítani.

---