Árfolyam az áfában (VIII. rész)


Főszabály szerint a teljesítéskori árfolyamon kell elvégezni a forintosítást, bizonyos esetekben azonban a jogalkotó célszerűségi szempontok miatt ettől eltérő árfolyam alkalmazását írta elő.

Az előző részek itt olvashatók.

Releváns jogszabály:
– 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról

Az adóalap forintosításához alkalmazandó árfolyam (folyt.) 

Termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás és Közösségen belüli termékbeszerzés esetén alkalmazandó árfolyam (folyt.)

Melyik napon érvényes árfolyamot alkalmazzuk?

Az Áfa tv. 80. § (1) bekezdése szerint termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása, valamint termék Közösségen belüli beszerzése esetében, ha az adó alapja külföldi pénznemben kifejezett, a forintra történő átszámításhoz azt a (2) bekezdésben meghatározott árfolyamot kell alkalmazni, amely

a) termék Közösségen belüli beszerzése, illetőleg előleg fizetése esetében, valamint a 60. §-ban említett esetekben a fizetendő adó megállapításakor,

b) az 58. §-ban említett esetben a számla kibocsátásakor,

c) egyéb esetekben pedig a teljesítéskor

érvényes.

Főszabály: teljesítéskori árfolyam

Az árfolyam alkalmazására az adóalap és az adó forintban történő meghatározásához, tehát az áfa rendszerében vett adókötelezettség megállapításához van szükség.

Az Áfa tv. 55. § (1) bekezdése értelmében az adófizetési kötelezettséget főszabály szerint annak a ténynek a bekövetkezése keletkezteti, amellyel az adóztatandó ügylet tényállásszerűen megvalósul, vagyis főszabály szerint az áfafizetési kötelezettség a teljesítéskor keletkezik.

A 80. § (1) bekezdése ezzel összhangban főszabály szerint a teljesítés napján érvényes árfolyamot rendeli alkalmazni: minden olyan esetben, amely nem tartozik az a) vagy b) pont hatálya alá, a teljesítéskor érvényes árfolyammal kell elvégezni a forintosítást.

A fizetendő adó megállapításakor érvényes árfolyam

Termék Közösségen belüli beszerzése, illetőleg előleg fizetése esetében, valamint a 60. §-ban említett esetekben a fizetendő adót nem a teljesítéskor kell megállapítani. Annak érdekében, hogy a forintra történő átváltás a fizetendő adó megállapításának időpontjához kapcsolódjon, az Áfa tv. előírja, hogy az említett esetekben a fizetendő adó megállapításakor érvényes árfolyammal kell forintra átszámítani az adóalapot.

Közösségen belüli termékbeszerzés esetén az Áfa tv. 63. §-a értelmében a fizetendő adót

  • az ügylet teljesítését tanúsító számla kibocsátásakor,
  • de legkésőbb a teljesítést követő hónap 15. napján

kell megállapítani.

Mivel az adót azon a napon kell megállapítani, amelyik az említett két dátum közül előbb következik be, a forintosításhoz alkalmazandó árfolyam lényegében attól függ, hogy a számlát a teljesítés napját követő hónap 15. napjáig kibocsátják-e.

Ha a teljesítés és a fizetendő adó említettek szerinti megállapítása között

a) az adófizetésre kötelezett törvényben szabályozott jogállásában olyan változás következik be, amelynek eredményeként tőle adófizetés nem lenne követelhető, vagy

b) az adófizetésre kötelezett tartozását ellenérték fejében átvállalják,

a fizetendő adót a jogállás-változást megelőző napon, illetőleg a tartozás átvállalásakor kell megállapítani, tehát a forintra történő átszámításhoz is az e napon érvényes árfolyamot kell alapul venni.

Előlegfizetésről az áfa rendszerében akkor beszélünk, ha

  • termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében a teljesítést megelőzően ellenértékbe beszámítható vagyoni előnyt juttatnak (ezt a vagyoni előnyt nevezi az Áfa tv. összefoglaló néven előlegnek),
  • a terméket beszerző vagy a szolgáltatást igénybevevő adóalanynak szerződéses vagy jogszabályon alapuló kötelezettsége van a teljesítést megelőzően az ellenérték egy meghatározott részét (vagy egészét) megfizetni, és
  • az adó fizetésére
    • a teljesítésre kötelezett adóalany köteles, vagy
    • a 140. § a) pontja alapján az igénybevevő kötelezett.

Az Áfa tv. 59. § (1) bekezdése értelmében az előlegfizetés önálló adóztatási pontot generál, a fizetendő adót

  • pénz vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz formájában juttatott előleg esetében annak jóváírásakor, kézhezvételekor,
  • egyéb esetben annak megszerzésekor

kell megállapítani.

Amennyiben az ellenérték – ezáltal az annak részét képező előleg összege is –, és így az adó alapja, idegen fizetőeszközben van kifejezve, az előleg forintra történő átszámításához is a fenti időpontban érvényes (tehát a jóváíráskori, kézhezvételkori, egyéb megszerzéskori) árfolyamot kell alkalmazni.

Lényeges, hogy ha az előzetesen juttatott vagyoni előny nem felel meg az előleg áfarendszerbeli fogalmának, akkor nem vonatkoznak rá az előleg adómegállapítási és ahhoz kapcsolódó forintosítási szabályai. Így például, ha egy egyenes áfás ügyletnél a vevőnek, igénybe vevőnek nincs szerződéses vagy jogszabályon alapuló kötelezettsége a teljesítést megelőzően az ellenérték egy meghatározott részét (vagy egészét) megfizetni, de saját döntése alapján a teljesítést megelőzően fizet, akkor az előrefizetés nem generál adóztatási pontot: az ügylet a teljesítési időpontban adózik, és az e napon érvényes árfolyamon kell elvégezni az adóalap forintra történő átszámítását is.


Kapcsolódó cikkek

2024. november 22.

Érdemes béremelés helyett lakhatási támogatást kérni

Január elsejével lép hatályba a költségvetésben is rögzített célkitűzésekkel összhangban a lakhatás helyzetének javítása érdekében egy legfeljebb 150 ezer forintos kedvezményes adózású lakhatási támogatási rendszer. A money.hu szakértője szerint jövőre érdemes lehet béremelés helyett ezt a juttatást választani, amennyiben az adott munkáltató lehetővé teszi.

2024. november 22.

Íme a minimálbér-emelés számokban

A 2025-ös minimálbér-emelés nyomán az ennyit keresők nettó fizetése havi 15 960 forinttal, míg a garantált bérminimumot kapóké 15 162 forinttal nő. A minimálbérre rakódó teljes közteher havi 11 160 forinttal nő; míg a garantált bérminimumra rakódó közterhek havi 10 602 forinttal forinttal emelkednek – olvasható a Niveus lapunknak küldött elemzésében.

2024. november 22.

Az utalványok uniós áfaszabályozása (1. rész)

Az Európai Unió Bizottsága a közelmúltban jelentést készített az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Irányelv 410b cikke alapján az utalványok fogalommeghatározása, forgalmazási láncai és a be nem váltott utalványok áfaszabályozásáról. E jelentés alapján megvizsgáljuk az utalványok témakörét az áfa rendszerében.