Átalányadózási kisokos egyéni vállalkozóknak

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Januártól már nem feltétele az átalányadózás választásának, hogy a vállalkozó ne álljon munkaviszonyban. A második félévtől változott a rájuk vonatkozó tb-szabályozás. Tudjon meg mindent a diktált jövedelemhányadról is!

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 50.§-a értelmében  az egyéni vállalkozó a vállalkozói jövedelem szerinti adózás helyett, adóévenként az adóév egészére, az egyéni vállalkozói tevékenységének egészére átalányadózást választhat akkor, ha
a) az átalányadózás megkezdését közvetlenül megelőző adóévben az egyéni vállalkozói bevétele a 15 millió forintot nem haladta meg, és
b) az egyéni vállalkozói bevétele az adóévben nem haladja meg a 15 millió forintot.
Ebből következik, hogy 2013. január 1-től már nem feltétele az átalányadózás választásának, hogy a vállalkozó ne álljon munkaviszonyban is valahol.

Az átalányadó lényege a diktált jövedelemhányad, mely függ a tevékenységtől, és attól is, hogy főfoglalkozású vagy kiegészítő tevékenységet végző (nyugdíjas) átalányadózóról van szó. Általános esetben a befolyt bevétel 60 százalékát tekinti jövedelemnek a törvény. Ez a 60 százalékos rész pedig az összevont jövedelem részeként adózik 16 százalékos személyi jövedelemadóval.

Az eltérő költséghányadokra példa, hogy az adóév egészében kizárólag a kereskedelmi tevékenység végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) kormányrendelet alapján kiskereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozói bevételből 87 százalék, kiegészítő tevékenység folytatása esetén 83 százalék költséghányad levonásával állapítható meg a jövedelem.

Az átalányadózásnak a következő adóévre történő választásáról vagy annak megszüntetéséről az előző évről benyújtott adóbevallásban lehet nyilatkozni.

RODIN adózási-számviteli szakmai rendezvények
2013. 08. 22. Online pénztárgépek a gyakorlatban – amit az átállásról tudni kell

A tevékenységét év közben kezdő, vagy a KATA hatálya alól év közben saját elhatározás alapján kilépő egyéni vállalkozót is megilleti a törvényi feltételek megléte esetén az átalányadózás választásának joga azzal, hogy ilyen esetben a bevételi értékhatárokat időarányosan kell figyelembe venni. (A KATA hatálya alá év közben belépők vagy onnan év közben kilépők a 13T101E és a 13T101-es nyomtatványokon jelenthetik be az átalányadó választását.)

Az átalányadózás szabályai addig alkalmazhatók, amíg az adóévben az egyéni vállalkozó vállalkozói bevétele a 15 millió forintot, a kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozó bevétele a 100 millió forintot nem haladja meg.

Az az egyéni vállalkozó, aki átalányadózást alkalmaz, és azt megszünteti vagy arra való jogosultsága megszűnik, ismételten átalányadózást a feltételek fennállása esetén is csak akkor választhat, ha a megszűnés (megszüntetés) évét követően legalább 4 adóév eltelt.

A társadalombiztosítás első féléves szabályai

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 29.§-ának (3) bekezdése szerint, a biztosított (főfoglalkozású) egyéni vállalkozó a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, valamint a 8,5 százalékos egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem után fizeti meg. (Általános esetben a bevétel 60 százaléka.)

2013. január 1-e és június 30-a között a nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese. A minimálbér alatt a garantált bérminimumot (2013-ban 114.000 Ft/hó) kell érteni, mert a vállalkozók tevékenységéhez általában középfokú szakképzettség szükséges.

Mérlegképes Kreditkártya
Szerezze meg Ön is kötelező kreditpontjait Kiadónk minőségi képzésein! További részletekért kattintson ide! Rodin mérlegképes kreditpontos rendezvények – további részletek itt. A Complex Kiadó kreditpontot érő kiadványai

A kiegészítő tevékenységet folytató (nyugdíjas) átalányadózó egyéni vállalkozó a 10 százalékos nyugdíjjárulékot az átalányban megállapított jövedelem után fizeti meg, természetesen a havi 6.660 forintos egészségügyi szolgáltatási járulékon túl. Ebben az esetben nincs minimális járulékalap.

A heti 36 órát elérő foglalkoztatással járó munkaviszonyban álló, átalányadózó egyéni vállalkozó 2013. június 30-ig a 10 százalék mértékű nyugdíjjárulékot és a 7 százalék mértékű egészségbiztosítási járulékot az átalányban megállapított jövedelme, de a nyugdíjjárulék esetében havonta legalább a minimálbér (garantált bérminimum), az egészségbiztosítási járulék esetében pedig havonta legalább a minimálbér (garantált bérminimum) másfélszerese után volt köteles megfizetni. A jogalkotók egyszerűen elfeledkeztek arról, hogy 2013-tól az átalányadózónak már lehet főfoglalkozású munkaviszonya is.

A Tbj. 31.§-a értelmében ha az egyéni vállalkozó közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, akkor a járulékalapja az átalányban megállapított jövedelem. Tehát nincs minimális járulékalapja.

Ugyanígy kell eljárni akkor, ha egyúttal társas vállalkozó is, és január 31-ig úgy nyilatkozik, hogy a társas vállalkozásban fizeti meg a minimális járulékokat.

Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvényben szerepel a szociális hozzájárulási adó fizetésének kötelezettsége. A 27 százalékos szoha alapja, az átalányadó szerinti jövedelem (lásd 456.§).

2013. II. félévére kijavították a jogalkotói hiányosságot.

2013. július 1-jétől a szabályozás úgy módosult, – a 2013. évi XXXVII. törvény 64.§-a által, hatálytalanítva a Tbj. 31.§ (4) bekezdés a) pontjából a „átalányadózónak nem minősülő” szövegrészt, – hogy a 36 órás munkaviszonnyal rendelkező átalányadózó egyéni vállalkozó a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot a járulékminimum figyelembevétele nélkül, vagyis az átalányban megállapított jövedelme után köteles megállapítani, bevallani és megfizetni.

Megjegyzem, hogy a más adózási formákban dolgozó másodfoglalkozásúakra sem vonatkozik a járulékminimum.

A szociális hozzájárulási adó tekintetében a szabályozás változatlan, tehát a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót júliustól továbbra is az átalányban megállapított jövedelem után kell a vállalkozónak megfizetni 36 órás munkaviszony esetén is.

A kiegészítő tevékenységet végző (nyugdíjas) átalányadózó egyéni vállalkozó nem fizet szociális hozzájárulási adót.

A szakképzési hozzájárulásról szóló törvény 2.§-ának (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy annak a hozzájárulásra kötelezettnek, aki adófizetési kötelezettségének átalányadó megfizetésével tesz eleget, a szakképzési hozzájárulás tekintetében a törvény alapján nem keletkezik bevallási és elszámolási kötelezettsége, mert fizetési kötelezettségét az átalányadó megfizetésével teljesíti.

Példa Heti 36 órás munkaviszonnyal is rendelkező átalányadózó egyéni vállalkozó július havi jövedelme 100.000 forint. Ebből az átalányként megállapított jövedelem 60.000 Ft. 2013. július 1-től a nyugdíjjáruléka: 60.000 * 0,1 = 6.000 Ft 2013. július 1-től az egészségbiztosítása: 60.000 * 0,07 = 4.200 Ft Ha ugyanezen kiinduló adatokat visszahelyezzük június hónapra a példa kedvéért, akkor a – VI. havi nyugdíjjárulék: 114.000 * 0,1 = 11.400 Ft – VI. havi egészségbiztosítás: 114.000 * 1,5 * 0,07 = 11.970 Ft Mindkét esetben, a munkaviszonyában is fizeti a járulékokat.

 

---