Átalányadózó egyéni vállalkozó ingatlanának értékesítése


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egy átalányadózó egyéni vállalkozó vállalkozóként ad bérbe egy ingatlant. Tervei közt szerepel azonban, hogy a közeljövőben a szóban forgó ingatlant értékesíti. Ezzel kapcsolatosan kérdeznénk, hogy kell-e az értékesítésből származó jövedelme után a vállalkozásában adózni abban esetben, ha az beszerzéstől számított 5 év már eltelt?

Az átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozó a bevételeit a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 10. számú melléklete szerint – figyelemmel a 4. számú melléklet rendelkezéseire is – veszi figyelembe [Szja tv. 51. § (1) bekezdés].

Az Szja tv. 10. számú melléklet I. 2. pontja értelmében egyéni vállalkozói bevétel a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz értékesítésekor kapott ellenértéke, illetőleg a szokásos piaci értéke (ha ez utóbbi a több), ha annak beszerzési, előállítási költségét az egyéni vállalkozó bármelyik évben költségei között elszámolta, vagy értékcsökkenési leírást számolt el, azzal, hogy ha olyan ingatlant idegenít el, amelyet nem kizárólag üzleti célból használt, akkor az ebből származó jövedelem adózására egészében a XI. Fejezetben foglalt rendelkezéseket kell alkalmaznia.

Kizárólag üzemi célt szolgálnak azok a tárgyi eszközök, amelyeket a magánszemély önálló tevékenységével (tevékenységeivel) kapcsolatban használ, azokat más célra részben sem használja, és üzleti nyilvántartásai ezt egyértelműen alátámasztják. Nem minősülhet kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköznek a személygépkocsi és a termőföld.

Tekintettel az Szja tv. 54. § (1) bekezdésében foglaltakra, miszerint az átalányadózás évében felmerült összes költséget elszámoltnak kell tekinteni, beleértve a korábban és az átalányadózás időszakában beszerzett tárgyi eszközök beszerzési és előállítási értékének az átalányadózás időszakára jutó értékcsökkenési leírását is az Szja tv. 11. számú melléklet II. Fejezete szerint, ezért, ha a bérbe adott ingatlan kizárólag üzemi célú ingatlan, akkor annak értékesítésekor kapott ellenértéket (vagy a szokásos piaci értékét, ha az több) az egyéni vállalkozás bevételének kell tekinteni.

Ha azonban a bérbe adott ingatlan nem kizárólag üzemi célú ingatlan, akkor annak értékesítésekor kapott ellenértékéből az ingatlan-átruházásból származó jövedelemre vonatkozó általános szabályok szerint kell a jövedelmet és az adókötelezettséget megállapítani. (2022. október 20.)

Hivatkozott jogszabályhelyek:

− Szja tv. 51. § (1) bekezdés

− Szja tv. 54. § (1) bekezdés

− Szja tv. 10. számú melléklet I. 2. pont

A kérdés és a válasz az Adó szaklap 2023/1-2-es számában jelent meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

NAV-Figyelő 21. hét: Változott a jegybanki alapkamat, adó-amnesztia, üzemanyagárak

A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]