Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Amennyiben a beterjesztett törvényjavaslatot a Parlament elfogadja, egyszerűbbé, gyorsabbá és olcsóbbá válhat a közbeszerzési eljárás.
Az igazságügyi tárca által kidolgozott javaslat deklarált céljai az egyszerűbb és átláthatóbb eljárási rend kialakítása, a költségek csökkentése, valamint azoknak a rendelkezéseknek a módosítása, amelyek alkalmazása a gyakorlatban nehézségeket okoz.
A szerződési feltételekről minden eljárásban lehetne tárgyalni; az ajánlatkérő döntésétől függne, hogy él-e ezzel a lehetőséggel. A felhívásban azonban meg kellene jelölnie, hogy tart-e tárgyalást, vagy anélkül bírálja el az ajánlatokat. Főszabályként kötelező ajánlattételi határidőt csak az építési beruházásnál és az építési koncessziónál írnának elő. A többi beszerzési tárgynál az a törvényi előírás érvényesülne, hogy a konkrét időtartam meghatározása nélkül, az ajánlatkérőnek a megfelelő ajánlattételhez szükséges időt kell biztosítania. Az ajánlatok elbírálására az általános szabály szerinti 30 nap, míg építési beruházásnál 60 nap állna rendelkezésre. Az eredményhirdetés nyilvános a tervezet szerint, melynek időpontját az ajánlattételi felhívásban adja meg az ajánlatkérő.
Lényegesen megemelkedik az egyszerű közbeszerzések értékhatára, amely alatt nem kötelező az eljárás lefolytatása. Árubeszerzésnél az értékhatár 8-ról 15 millió forintra, építési beruházásnál 15-ről 30 millióra, míg szolgáltatásnál 8-ról 15 millió forintra emelkedik az értékhatár. Új elem az építési koncesszió és a szolgáltatási koncesszió, előbbi 50, míg az utóbbi 15 milliós értékhatárral. A közszolgáltató ajánlatkérőknek a hatályos szabályok szerint nincs közbeszerzési kötelezettségük. A javaslat szerint ebben a körben árubeszerzésnél 50, építési beruházásnál 150, míg szolgáltatásnál 50 millió forint lesz az értékhatár.
A költségek csökkentését célozza a javaslat több eleme is, így például a hirdetmények elektronikus megküldésének előírása, vagy az igazolás szabályainak enyhítése.
Jelenleg gyakorlatilag nincs olyan eleme az ajánlatnak, ami az eljárás során ne lenne utólag pótolható, ezért az ajánlattevők az ajánlatok összeállításánál gyakran nem járnak el a kellő gondossággal. Ugyanakkor azért, hogy a hiánypótlás engedélyezésével az ajánlatkérők se élhessenek vissza, továbbá, hogy jelentéktelen formai hiba ne akadályozhassa az érdemben megfelelő ajánlat érvényességét (és ezáltal az eljárás eredményességét), a tervezet a kötelező hiánypótlásra tesz javaslatot. A jövőben a hiánypótlás nem az ajánlat menet közbeni érdemi kiegészítésére, hanem a formai hibák kiküszöbölésére, a hiányzó igazolások és nyilatkozatok utólagos csatolására, továbbá a csatolt igazolások, nyilatkozatok hiányosságainak korrigálására terjedne ki.
A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.
A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.
A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
