Átláthatóbb és olcsóbb lehet a közbeszerzési eljárás

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Amennyiben a beterjesztett törvényjavaslatot a Parlament elfogadja, egyszerűbbé, gyorsabbá és olcsóbbá válhat a közbeszerzési eljárás.

Az igazságügyi tárca által kidolgozott javaslat deklarált céljai az egyszerűbb és átláthatóbb eljárási rend kialakítása, a költségek csökkentése, valamint azoknak a rendelkezéseknek a módosítása, amelyek alkalmazása a gyakorlatban nehézségeket okoz.

A szerződési feltételekről minden eljárásban lehetne tárgyalni; az ajánlatkérő döntésétől függne, hogy él-e ezzel a lehetőséggel. A felhívásban azonban meg kellene jelölnie, hogy tart-e tárgyalást, vagy anélkül bírálja el az ajánlatokat. Főszabályként kötelező ajánlattételi határidőt csak az építési beruházásnál és az építési koncessziónál írnának elő. A többi beszerzési tárgynál az a törvényi előírás érvényesülne, hogy a konkrét időtartam meghatározása nélkül, az ajánlatkérőnek a megfelelő ajánlattételhez szükséges időt kell biztosítania. Az ajánlatok elbírálására az általános szabály szerinti 30 nap, míg építési beruházásnál 60 nap állna rendelkezésre. Az eredményhirdetés nyilvános a tervezet szerint, melynek időpontját az ajánlattételi felhívásban adja meg az ajánlatkérő.

Lényegesen megemelkedik az egyszerű közbeszerzések értékhatára, amely alatt nem kötelező az eljárás lefolytatása. Árubeszerzésnél az értékhatár 8-ról 15 millió forintra, építési beruházásnál 15-ről 30 millióra, míg szolgáltatásnál 8-ról 15 millió forintra emelkedik az értékhatár. Új elem az építési koncesszió és a szolgáltatási koncesszió, előbbi 50, míg az utóbbi 15 milliós értékhatárral. A közszolgáltató ajánlatkérőknek a hatályos szabályok szerint nincs közbeszerzési kötelezettségük. A javaslat szerint ebben a körben árubeszerzésnél 50, építési beruházásnál 150, míg szolgáltatásnál 50 millió forint lesz az értékhatár.

A költségek csökkentését célozza a javaslat több eleme is, így például a hirdetmények elektronikus megküldésének előírása, vagy az igazolás szabályainak enyhítése.
Jelenleg gyakorlatilag nincs olyan eleme az ajánlatnak, ami az eljárás során ne lenne utólag pótolható, ezért az ajánlattevők az ajánlatok összeállításánál gyakran nem járnak el a kellő gondossággal. Ugyanakkor azért, hogy a hiánypótlás engedélyezésével az ajánlatkérők se élhessenek vissza, továbbá, hogy jelentéktelen formai hiba ne akadályozhassa az érdemben megfelelő ajánlat érvényességét (és ezáltal az eljárás eredményességét), a tervezet a kötelező hiánypótlásra tesz javaslatot. A jövőben a hiánypótlás nem az ajánlat menet közbeni érdemi kiegészítésére, hanem a formai hibák kiküszöbölésére, a hiányzó igazolások és nyilatkozatok utólagos csatolására, továbbá a csatolt igazolások, nyilatkozatok hiányosságainak korrigálására terjedne ki.

---