Az agrárkamara és a Magosz elutasítja a Hódmezővásárhelyen bevezetni kívánt földadót
Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), illetve a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) közleményben hívta fel a figyelmet szerdán arra, hogy Hódmezővásárhelyen a városi közgyűlése elé terjesztett javaslat szerint minden szántó-, kert-, gyümölcsös- és szőlőtulajdonosnak hektáronként mintegy 10 000 forint adót kellene fizetnie, miközben a történelmi aszály, az elhúzódó háborús helyzet, valamint az ennek nyomán elszabadult inputanyag- és energiaárak rendkívül nehéz helyzetbe sodorták a gazdákat.
A NAK és a Magosz felszólítja Hódmezővásárhely közgyűlését, hogy utasítsa el a Márki-Zay Péter polgármester által bevezetni kívánt földadót.
A baloldal volt miniszterelnök-jelöltje a gazdák megadóztatásával forrást vonna ki az ágazatból, az adó bevezetését a vásárlók is megéreznék, mivel az begyűrűzne az élelmiszerek árába, és további drágulást okozna – írják a közleményben. A NAK és a Magosz határozottan visszautasítja a gazdákra kivetett adót, az ellen minden lehetséges eszközzel fel fog lépni – hangsúlyozták a közös közleményben.
(MTI)
Kapcsolódó cikkek
Egyre több helyen kell földadót fizetni
Januártól már 25 önkormányzatnál kell biztosan „földadót” fizetniük a tulajdonosoknak – írja a Világgazdaság.
A XIX. század végére a forgalom adóztatása felé fordultak
A kiegyezést követően az állam bevételei gyors emelkedésnek indultak részben az iparosodás, a polgárosodás, részben pedig a forgalmi adók súlyának bevételeken belüli emelkedése miatt. Ekkor született többek között a tőkekamat-adó, a vadászati- és fegyveradó és a fényűzési adó. Mindezek ellenére folyamatosan nőtt az államadósság.