Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az adószabályok megváltoztatásának számos indoka volt, így például a fogyasztási hely szerinti adóztatás elvének érvényesülése, az adókijátszás lehetőségének csökkentése, vagy az adminisztráció egyszerűsítése. Az új szabályrendszer összetettsége miatt komolyan fel kell készülnie minden, termékek nemzetközi kiskereskedelmével foglalkozó adóalanynak a módosításokra.
Eredetileg 2021. január 1-je volt a távolsági értékesítésekkel, valamint a távolról is nyújtható szolgáltatásokkal kapcsolatos közösségi adójogszabályi módosítások bevezetésének céldátuma, azonban a vírushelyzet miatt ez 2021. július 1-jéig elhalasztásra került.
A módosítások bevezetésének számos indoka volt, így például a fogyasztási hely szerinti adóztatás elvének érvényesülése, az adókijátszás lehetőségének csökkentése, vagy az adminisztráció egyszerűsítése.
Bár a változtatások a vállalkozásoknak csak szűkebb körét érintik jelentősen, a szabályrendszer összetettsége miatt komolyan fel kell készülnie minden, termékek nemzetközi kiskereskedelmével foglalkozó adóalanynak a módosításokra.
A változás remélhetőleg kedvezően érinti azokat a cégeket, amelyek termékeket – ide nem értve az új közlekedési eszközt, valamint az összeszerelés tárgyául szolgáló termékeket – értékesítenek a Közösség más tagállamába magánszemélyeknek, nem adóalany jogi személyeknek, valamint az adóalanyok egyes körének, így pld. az alanyi mentes vagy különbözeti adózást alkalmazó adóalanynak. Ez a kör a jelenlegi szabály szerint egy bizonyos értékhatárig (amely az érkezési tagállam által meghatározott, de minimum 35 ezer euró és maximum 100 ezer euró) a küldemény feladásának helye szerinti áfa mértékével számlázhatja értékesítését, de az értékhatár meghaladásával már adószám kiváltására köteles az érkezési országában, és az ottani szabályoknak megfelelően számla kibocsátására és bevallás benyújtására. A nagyobb közösségi forgalmat lebonyolító cégeknél ez azt eredményezte, hogy a Közösség több tagállamában is adószámmal kell rendelkezniük, és meg kell felelniük az ottani számlázási és bevallási előírásoknak. Az adminisztrációs teher növekedésével párhuzamosan a költségek is jelentősen emelkedtek.
A változás, még ha kisebb mértékben is, de érinti azokat az adóalanyokat is, amelyek a távolról is nyújtható szolgáltatásokat – így elektronikus úton nyújtott szolgáltatásokat, telekommunikációs szolgáltatásokat, valamint rádiós és audiovizuális szolgáltatásokat – nyújtanak magánszemélyek részére. Ezen szolgáltatások esetén az áfa fizetési kötelezettség nem a szolgáltatást nyújtó adóalany gazdasági célú letelepedéséhez kapcsolódik, hanem attól függően alakul, hogy az igénybe vevő adóalanynak (pld. magánszemélynek) hol van a letelepedése. Így pl. egy magyar adóalany által Németországban élő magánszemély részére nyújtott online adattartalom szolgáltatásnál a számlán általános esetben német áfának kell szerepelnie. Habár a jogszabály éves, nettó 10 ezer eurós értékhatárig lehetővé teszi, hogy az ügylet a szolgáltatást nyújtó adóalany letelepedése szerinti áfa mértékkel (így magyar áfával) adózzon, de az értékhatár meghaladását követően már nincs választási lehetőség. Az adóalanynak ilyenkor vagy német adószámot kell kiváltania – hasonlóan a termékek távolsági értékesítéséhez –, vagy regisztráltatnia kell magát az úgynevezett „egyablakos” rendszerben (MOSS – Mini One Stop Shop), ami lehetővé teszi számára, hogy a távolról is nyújtható szolgáltatásai utáni áfa kötelezettségét a letelepedés országában (az említett esetben Magyarországon) teljesítse.
Az új szabályok érintik a fenti értékhatárokat, valamint az adókötelezettség teljesítésének lehetőségét is. A korábbi szabályozással ellentétben ugyanis 2021. július 1-jétől már nem lesz külön értékhatár a szolgáltatásokra és a termékértékesítésekre, illetve az értékhatár elérését már nem célországonként külön-külön, hanem együttesen kell figyelni. A két ügylettípusra egységesen 10 ezer eurós plafon kerül bevezetésre, így amennyiben a más tagállambeli nem adóalany vevők, megrendelők felé távolról is nyújtható szolgáltatások, valamint a távértékesítés összesített ellenértéke az adóévben meghaladja, vagy a megelőző adóévben meghaladta a nettó 10 ezer eurót, akkor az adóalanynak a már a vevő letelepedése / küldemény érkezése szerinti ország áfa mértékét kell szerepeltetnie a számlán.
Jelentős változás továbbá, hogy az egyablakos rendszer (innentől már OSS, One Stop Shop) kiterjesztésre kerül a távolsági értékesítésekre, valamint minden olyan szolgáltatásra is, amely nem minősül távolról is nyújtható szolgáltatásnak, de a teljesítési helyre vonatkozó szabályok szerint az adófizetési kötelezettség nem belföldön teljesül (pld. magánszemély megbízásából más tagállamban található ingatlan értékbecslése, vagy más tagállamban megrendezésre kerülő rendezvényre szóló belépőjegy értékesítése). Vagyis a távolról is nyújtható szolgáltatások mellett a távolsági termékértékesítések és egyes szolgáltatások bevallására is lehetőség lesz a letelepedés szerinti országban, és nem lesz szükség minden érintett tagállamban külön-külön áfa regisztrációra. Ezzel egyidejűleg arra is lehetőség nyílik, hogy a korábbi – ezáltal fölöslegessé váló – külföldi áfa regisztrációkat az adóalanyok töröljék. Azzal azonban számolni kell, hogy ha a teljesítési hely szerinti tagállamban az adóalanynak áfát is tartalmazó beszerzései vannak, akkor a külföldi áfa összegét csak az adóvisszatérítésre vonatkozó különös szabályok szerinti eljárásban kérheti majd vissza, az egyablakos rendszerben beadott bevallásban erre nincs lehetősége, még akkor sem, ha az adott külföldi tagállamban teljesített ügyletek miatt adóbefizetési kötelezettsége van.
Az új szabályozás további adózási területeken is hoz változásokat. Egyrészt a 22 eurós import áfa mentesség megszűnésével adókötelessé válik bármilyen értékű, közösségen kívülről behozott termék importja (150 euróig a vámmentesség megmarad). Az ezzel járó adminisztrációt egyszerűsítendő, a július 1-jétől hatályba lépő szabályok lehetővé teszik, hogy a Közösségen belül nem letelepedett adóalanyok – akár közvetítőn keresztül – regisztráljanak az egyablakos rendszerben (IOSS – Import One Stop Shop) és 150 euró belső értéket el nem érő értékesítéseik után az áfa kötelezettséget egy adott tagállamban beadott bevallásban teljesítsék. Mindaddig, amíg az import beszerzés összege 150 euró alatt marad, nem kell tehát a magánszemélynek a vámeljárásban közreműködnie.
Előfordulhat persze, hogy a Közösségen kívül letelepedett értékesítő nem kíván részt venni a közösségi áfa szabályokban. Ebben az esetben – főszabályként – az import után fizetendő áfát a vámhatóság kiveti a magánszemélyre. Az új szabályokkal azonban egy különös szabályozás kerül bevezetésre, amelynek célja a 150 euró értéket el nem érő import küldemények adminisztrációjának egyszerűsítése. A szabályozás lényege, hogy a halasztott vámfizetési engedéllyel rendelkező belföldi adóalanyok (jellemzően postai, futárpostai szolgáltatók), az Adóhatóságnak történő előzetes bejelentés alapján adóbeszedőként járjanak el. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az engedélyezett adóalany az importérték után beszedi a címzettől az áfát, azt saját bevallásában feltünteti és megfizeti a NAV-nak. Ennél a könnyítésnél azzal azonban számolni kell, hogy az engedélyezett futárpostai szolgáltatónak akkor is 27%-os áfát kell beszednie, ha egyébként a termékre ennél alacsonyabb adómérték lenne alkalmazandó.
Arról, hogy mely adóalanyoknak kell különösen felkészülniük a változásokra, a cikk folytatásában olvashat.
A cikk szerzője Nyári Zsolt okleveles adószakértő, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatója.
