Az egyházmegyék is beszállnak az államadósságba


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Valamennyi keresztény egyházat foglalkoztatja, miképp segíthetnék az államadósság csökkentését, van ahol konkrét döntés is született, de a többség egyeztetésre vár – írja a pénteki Magyar Nemzet.

Emlékeztetnek rá Kiss-Rigó László püspök már korábban bejelentette, a Szeged–csanádi Egyházmegye százmillió forintot fizet a kormány által létrehozott alapba. Az első felajánlást az idei Hit pajzsa díjas Rédly Elemér győri plébános, pápai prelátus tette.

Márfi Gyula veszprémi érsek saját fizetéséből mindenképpen hozzájárul az államadósság csökkentéséhez. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek viszont jelezte: nem tudják támogatni az alapot, nincsen rá forrásuk.

A székesfehérvári megyés püspök, Spányi Antal szerint szükséges lenne, ha a megyés püspökök egyeztetnének az ügyben és közös álláspontot alakítanának ki.

A Magyarországi Református Egyház hivatalosan még nem foglalkozott az üggyel, arról a közeljövőben alakítja ki álláspontját, míg a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke, Gáncs Péter jelezte: április 28-án, az Országos presbiteri találkozón feltehetően napirenden kívül tárgyalják a kérdést.

Forrás: FN.hu


Kapcsolódó cikkek

2024. május 15.

Akkor is tud róla a NAV, ha külföldről származik a bevétel

Sokan azt hiszik, hogy a tőkepiaci ügyletekből és kriptovalutákból származó jövedelem, különösen, ha külföldről származik, könnyen elrejthető az adóhatóság elől. Érdemes azonban tudni, hogy a külföldi bankoknál és befektetési szolgáltatóknál vezetett értékpapírszámláról és pénzforgalmi számláról több mint 100 országból kap a NAV tájékoztatást információcsere keretében. Szintén érdemes mérlegelni, hogy az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből, és kriptovalutából jövedelmet szerzők a NAV ellenőrzések célkeresztjében vannak a NAV 2024-es ellenőrzési terve szerint – foglalja össze a Niveus Consulting Group.