Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szabályrendszere

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jelen cikkben az egyszerűsített közteherviseléssel kapcsolatos, a gyakorlatban felmerülő azon kérdésekre próbálunk választ adni, amelyek a vonatkozó jogszabály értelmezésekor a legtöbb problémát okozzák. Az Adó szaklap írása.

1. Bevezető gondolatok

Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Ekho tv.) lényege, hogy a jellemzően művészeti, szellemi szabadfoglalkozás körébe tartozó tevékenységet folytató magánszemélyek, sporttevékenységet folytatók vagy abban közreműködők az általános adó- és járulékszabályok alkalmazása helyett – választásuktól függően – kedvező közteherviselési módszer szerint teljesíthetik adó- és járulékkötelezettségüket.

A szabályok ismertetése annak apropóján is időszerű, miszerint a jogalkotó csökkenti a kifizetői terheket az egyes egyszerűsített közteherviselést lehetővé tévő rendelkezések alkalmazásáról szóló 297/2022. (VIII. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 297/2022. Korm. rendelet) 1. §-a alapján és lehetőséget biztosít a korábban katás magánszemélyeknek arra, hogy az Ekho tv. szabályozásától eltérően 2022-ben az ekho szerinti adózást válasszák.

2. A törvény hatálya

Amennyiben a magánszemély – ideértve az EGT-államban biztosított személyt is – az Ekho tv.-ben felsorolt tevékenységét munkaviszonyban vagy vállalkozási, megbízási szerződés alapján folytatja, e tevékenysége ellenértékét képező bevételére a kifizető (munkáltató) felé a feltételek megléte esetén nyilatkozhat arról, hogy az Ekho tv. rendelkezései szerint teljesíti adókötelezettségét.

3. Az ekho választásának feltételei

3.1. Meghatározott foglalkozások

Az Ekho tv. meghatározza, hogy melyek azok a foglalkozások, amelyekből származó bevételre a speciális adózási szabályok vonatkozhatnak:

FEOR-szám*	Foglalkozás
2123	Telekommunikációs mérnök foglalkozásból
	– Akusztikus mérnök
	– Audiotechnikai mérnök
	– Hangmérnök
	– Televíziós műszaki adásrendező
2136	Grafikus és multimédia-tervező
2627	Nyelvész, fordító, tolmács foglalkozásból
	– Filmszövegfordító
	– Lírai művek fordítója
	– Műfordító
	– Prózai és drámai művek fordítója
2714	Kulturális szervező foglalkozásból
	– Producer (kulturális)
	– Produkciós menedzser (szórakoztatóipar)
2715	Könyv- és lapkiadó szerkesztője
2716	Újságíró, rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő
2719	Egyéb kulturális és sportfoglalkozású (felsőfokú képzettséghez kapcsolódó) foglalkozásból
	– Művészeti tanácsadó
	– Zenei konzulens, tanácsadó
2721	Író (újságíró nélkül)
2722	Képzőművész
2723	Iparművész, gyártmány- és ruhatervező
2724	Zeneszerző, zenész, énekes
2725	Rendező, operatőr
2726	Színész, bábművész
2727	Táncművész, koreográfus
2728	Cirkuszi és hasonló előadóművész
2729	Egyéb alkotó- és előadóművészi foglalkozású (felsőfokú végzettséghez kapcsolódó)
3122	Villamosipari technikus (elektronikai technikus) foglalkozásból
	– Koncertfénytechnikus
	– Koncert-színpadtechnikus
3145	Műsorszóró és audiovizuális technikus foglalkozásból
	– Filmstúdió-technikus
	– Hangmester
	– Hangrestaurációs technikus
	– Hangstúdió-technikus
	– Hangtechnikus
	– Képtechnikus
	– Rögzítéstechnikai technikus
	– Stúdiótechnikus
	– Videótechnikus
	– Zenei technikus
3711	Segédszínész, statiszta
3712	Segédrendező
3714	Díszletező, díszítő
3715	Kiegészítő filmgyártási és színházi foglalkozású
3719	Egyéb művészeti és kulturális foglalkozású
5211	Fodrász foglalkozásból
	– Színházi fodrász
	– Színházi parókakészítő
5212	Kozmetikus foglalkozásból
	– Maszkmester
	– Sminkes
	– Sminkmester
	– Színházi kikészítő
7212	Szabó, varró foglalkozásból
	– Jelmez- és alkalmiruha-készítő
	– Színházi varró
7213	Kalapos, kesztyűs foglalkozásból
	– Színházi fejdíszkészítő
7217	Cipész, cipőkészítő, -javító foglalkozásból
	– Színházi cipész

* FEOR-számmal azonosított foglalkozás: a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszeréről (a továbbiakban: FEOR-08) szóló 7/2010. (IV. 23.) KSH közlemény (a továbbiakban: 7/2010. KSH közlemény) alapján meghatározott foglalkozás, azzal, hogy az Ekho tv. alkalmazásában a FEOR-08 2011. december 31-én hatályos besorolási rendjét és osztályozási szempontjait kell irányadónak tekinteni.

Az Ekho tv. 3. § (3a) bekezdése szerint elnevezésétől függetlenül is az ekho választására jogosít az a tevékenység, amely a FEOR-08 osztályozási szempontjai szerint tartalma alapján megfelel a (3) bekezdés szerinti foglalkozásoknak, munkaköröknek. A jogszabály ezzel a rendelkezéssel annak a lehetőségét teremti meg, hogy azon tevékenység is ekhóra jogosító tevékenységnek minősüljön, amelynek ugyan az elnevezése nem, viszont annak tartalma megfelel az Ekho tv. 3. § (3) bekezdésében meghatározott foglalkozásoknak, munkaköröknek.

A magánszemély – munkakörének elnevezésétől függetlenül – akkor választhatja az ekhót, ha tevékenysége alapján a mű elkészítésének folyamatában alkotó jelleggel vesz részt.

A táblázatban szereplőkön túl az ekho alkalmazására jogosult a 2717-es FEOR-szám alá tartozó szakképzett edző, sportszervező, -irányító, ha rendelkezik a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló jogszabályban¹ meghatározott képesítéssel, szakképzettséggel.

Mindezeken túl ekhóra jogosító foglalkozásúnak kell tekinteni

– a hivatásos sportolót;

– a sportmunkatársat, valamint a sportszakembert, feltéve, hogy sportszervezettel vagy a sportszövetséggel fennálló jogviszonya keretében sporttevékenységgel kapcsolatban közvetlenül vagy közvetetten feladatot lát el és a sportszövetség szabályzata szerint sportszakembernek minősül; vagy

– ha a magánszemély egy adott sportszövetség vagy a sportszervezet főállású munkavállalója.

A sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló jogszabályban meghatározott tevékenységek esetén feltétel, hogy a sportmunkatárs, sportszakember rendelkezzen a jegyzékben meghatározott képesítéssel, szakképzettséggel.

A sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Sport tv.) 11/A. § (1) bekezdése alapján a sportszakember – a Sport tv. 77. § p) pontjára figyelemmel – az a természetes személy, aki a sportoló felkészítésével és versenyeztetésével vagy egyébként a sportoló sporttevékenysége gyakorlásának biztosításával kapcsolatban – közvetlenül vagy közvetett módon – munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló jogviszony alapján sportszakmai tevékenységet végez.

A Sport tv. 77. § p) pontja értelmében sportszakember: az a természetes személy, aki a 7/2010. KSH közlemény szerinti sportfoglalkozást folytat vagy a sportszervezettel, sportszövetséggel munkaviszonyban vagy polgári jogi jogviszonyban sporttevékenységgel kapcsolatban közvetlenül vagy közvetetten feladatot lát el; sportszakembernek minősül továbbá a sportszervezet és a sportszövetség ügyintéző és képviseleti szervének vezetője. Sportszakember különösen a versenyző felkészítését végző vagy azzal kapcsolatba hozható edző, csapatvezető, mérkőzésvezető, a versenybíró, a sportegészségügyi szakember (pl. sportorvos, sportpszichológus, gyúró, masszőr) és a játékosügynök. A sportszövetség szabályzatában határozza meg, hogy az adott sportágban kik minősülnek további sportszakembernek.

A Sport tv. 15. § (1) bekezdése szerint sportszervezetnek a sportegyesületek, a sportvállalkozások, a sportiskolák, valamint az utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítványok minősülnek.

Az Ekho tv. és a Sport tv. együttes értelmezéséből megállapítható, hogy a képesítési rendeletben meghatározott képesítések fennállását csak azon sportmunkatársak, sportszakemberek esetében kell vizsgálni, amely személyi kör a rendelet hatálya alá tartozik. Nincs kizárva azonban az Ekho tv. szerinti adózás választásának lehetőségéből az ezen a körön kívül eső, de a sportszervezet, sportszövetség alkalmazásában álló, a sportot legalább közvetett módon segítő, a szövetségi szabályzatban felsorolt személyi kör sem.

Ekho szerinti adózási módot választhat az a magánszemély is, aki egy adott sportszövetség vagy a sportszervezet főállású munkavállalója. Azon munkakörök szerinti tevékenységeknél, amelyek nem tartoznak a képesítési rendelet hatálya alá, a képesítési feltétel nem bír relevanciával. Így például, ha a főtitkár, irodavezető, recepciós, IT-szakértő munkakörökben foglalkoztatottak a sportszövetségek, sportszervezetek főállású munkavállalóiként látják el tevékenységüket, alkalmazhatják az ekho szerinti adózást, feltéve, ha megfelelnek a következő pontban részletezett feltételeknek.

3.2. Egyéb feltételek

További feltételként az ekho szerinti adózási módot a 3.1. pontban említett magánszemélyek abban az esetben választhatják, ha az adóévben bármely tevékenységgel összefüggésben

– munkaviszonyból származó,

– egyéni vállalkozóként vállalkozói kivét címén,

– társas vállalkozás tagjaként személyes közreműködés ellenértéke címén,

– vállalkozási, megbízási szerződés alapján a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerint egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyként olyan jövedelmet szereznek, amely után a közteherviselési kötelezettségek (EGT-államban biztosított személy esetében az szja-fizetési kötelezettség) teljesítése az általános szabályok szerint történik.Nincs ez a 3.2. pont szerinti feltétel (a közterhek általános szabályok szerinti megfizetése) ugyanakkor a nyugdíjasok esetében, mivel ők járulékfizetésre már nem kötelezettek.

Ha a magánszemély munkaviszonyban folytat ekho választására jogosító tevékenységet, az ellenértéket kifizető munkáltató a tevékenység adott havi ellenértékeként kifizetett összegnek a hónap első napján érvényes havi minimálbért meghaladó részére veszi figyelembe a magánszemély ekho választására vonatkozó nyilatkozatát.

Nem kell e rendelkezést alkalmazni, ha

– a magánszemély nyugdíjas;

– a magánszemélynek a munkáltatóval fennálló más jogviszonyában legalább a hónap első napján érvényes havi minimálbér alapulvételével a közteherviselési kötelezettség teljesítése az általános szabályok szerint megtörténik;

– a magánszemély igazolja, hogy az Ekho tv. 3. § (1) bekezdés a) pontjában említett címen az adott hónapban legalább a havi minimálbérnek megfelelő olyan jövedelmet szerzett, amely után a közteherviselési kötelezettség teljesítése az általános szabályok szerint történik.

4. A közterhek általános szabályok szerinti teljesítése

Az Ekho tv. nem határozza meg, hogy mit kell a közteherviselési kötelezettségek általános szabályok szerint való teljesítése alatt érteni. Ennek a rendelkezésnek valóban azt kell jelentenie, hogy az adott jövedelem adójának és járulékainak megfizetése az szja-törvény, a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.), illetve a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.) vonatkozó rendelkezéseinek általános szabályai szerint történik.

5. Az ekho és a kata egyidejű alkalmazásának kizárása

Az Ekho tv. 3. § (2a) bekezdése alapján nem alkalmazható a közterhek e törvény szerinti megfizetése az egyéni vállalkozó tevékenységi körében szereplő, egyébként az ekho választására jogosító foglalkozás szerinti tevékenységre, ha az egyéni vállalkozó az adóévben a kisadózó vállalkozások (vállalkozók²) tételes adója szerinti adózást választotta. A 297/2022. Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése alapján ezt a kizáró feltételt a jelenlegi adóévben nem kell alkalmazni, azaz 2022-ben akkor is választható az ekho szerinti adózási mód, ha a magánszemély korábban katás volt. Ezzel a jogalkotó szélesíti az áttérési lehetőségek palettáját azon korábbi katások számára, akik nem tartozhatnak a KATA tv. hatálya alá. Természetesen az új katások az ekho szerinti adózást párhuzamosan nem választhatják, hiszen az ekho csak kifizetőtől származó jövedelem vonatkozásában alkalmazható adózási mód.

6. A gyed és az ekho

Gyakori kérdés az, hogy a gyermekgondozási díj tekinthető-e az Ekho tv. 3. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja vonatkozásában olyan jövedelemnek, amely után a közteherviselési kötelezettségek teljesítése az általános szabályok szerint valósul meg. Azaz, ha a magánszemély munkaviszonyára tekintettel a minimálbér összegét meghaladó összegben gyermekgondozási díjban részesül és a munkaviszonya mellett fennálló megbízási jogviszonyból származó jövedelme után kívánja a közteherfizetési kötelezettségét az ekho-törvény szabályai szerint teljesíteni, megteheti-e azt?

A gyermekgondozási díj mint adóköteles társadalombiztosítási ellátás az Szja tv. 3. § 21. pont b) alpontja alapján bérnek minősül ugyan, azonban a Tbj. 23. § (1) bekezdés a) pontja alapján a társadalombiztosítási járuléknak nem képezi alapját: a Tbj. 37. § (1) bekezdése alapján a magánszemélynek kell a gyermekgondozási díj összege után nyugdíjjárulékot fizetnie.

Mivel a gyermekgondozási díj után nem az általános szabályok szerint történik a közteherviselési kötelezettség teljesítése, így, ha a magánszemély kizárólag gyedben részesül, az e mellett fennálló megbízási jogviszonyából származó jövedelmére nem választhatja az ekho-törvény szerinti adózási módot.

Az ekho főszabályként pénzben, mégpedig forintban kifizetett (folyósított) bevételre alkalmazható, azaz például devizában (valutában), értékpapírban vagy természetben megszerzett vagyoni értékre nem. Egy kivétel van: a nemzetközi sportszövetség munkavállalója a külföldi pénznemben megszerzett bevételére is alkalmazhatja az ekho szerinti adózást, ha tevékenységét nem kizárólag belföldön látja el.

7. Az ekho választására irányuló nyilatkozat szabályai

A munkavállaló, valamint a tartós megbízási jogviszonyban álló az ekho választására, mértékére irányuló nyilatkozatát az adóév során bármikor megteheti, azzal, hogy a kifizető a nyilatkozatot a még nem számfejtett összegre veszi figyelembe. Az írásban megtett nyilatkozat kifizetőnek tehető, így, ha a megrendelő magánszemély vagy külföldi személy, az ekho nem alkalmazható. A kifizető mindaddig a nyilatkozat szerint jár el, amíg azt a magánszemély vissza nem vonja. A nyilatkozat formájáról a törvény külön nem rendelkezik, annak értelemszerűen tartalmaznia kell, hogy a magánszemély mely bevétele után kíván az ekho szabályai szerint adózni. Amennyiben a havi munkaviszonyból származó bevételének csak egy részére választja az ekho-t, akkor a nyilatkozatnak ezt is tartalmaznia kell.

A magánszemélynek a számfejtést megelőzően az adóévben esedékes további kifizetésekre vissza kell vonnia az ekho választására tett nyilatkozatát, ha az esedékes bevételére vagy annak egy részére a bevétel nagysága alapján a továbbiakban az ekho már nem alkalmazható az adóévben.

Nem tehet az adóévben az ekho választására vonatkozó nyilatkozatot a magánszemély azt követően, hogy a foglalkozásának megfelelő bevételi határt már elérte. A kifizető a magánszemély nyilatkozata ellenére, vagy annak visszavonása hiányában sem alkalmazhatja a továbbiakban az ekho-t, ha a magánszemély tőle származó olyan bevétele, amely után ekho-t fizetett, az adóévben a bevételi értékhatárt meghaladja.

A vállalkozási szerződés vagy eseti megbízási szerződés alapján végzett tevékenység esetén a magánszemélynek az őt megillető bevétel kifizetése előtt kell nyilatkoznia.

A törvény nem zárja ki, hogy a munkavállalót a munkáltatója a munkakörébe nem tartozó más tevékenységgel is megbízza. Amennyiben az említett megbízás az ekho-törvényben meghatározott FEOR-szám szerinti foglalkozás, akkor az ekho erre is választható.

8. Adóalap-kedvezmények érvényesíthetősége az általános szabályok szerinti jövedelem esetén

Függetlenül attól, hogy a munkavállaló elegendő jövedelem hiányában például családi járulékkedvezményt is érvényesít, tehát egyéni járulékot nem fizet, nincs akadálya az ekho választásának. Így választható az ekho szerinti adózási mód akkor is, ha a magánszemély az általános szabályok szerint adózó jövedelme után adóalapot csökkentő kedvezményt érvényesít.

Az ekho alapja, mértéke és megállapítása

Az ekho alapja az Ekho tv. 3. § (2) bekezdésének rendelkezésében meghatározott bevétel; ha a magánszemély általános forgalmi adó fizetésére kötelezett, akkor az áfa nélküli bevételt kell érteni alatta.

A magánszemély az ekho-alap összegéből 15 százalék ekhót fizet. Ettől eltérően, ha a magánszemély az adóév 183 napját meghaladóan saját jogú nyugdíjasnak minősül, az ekho mértéke 9,5 százalék, amelyről a kifizetést megelőzően kell nyilatkoznia.

A kifizetőnek az ekho-alap összege után 2022. január 1-jétől augusztus 31-éig 13 százalék ekhót kellett fizetnie. A 2022. szeptember 1-jén hatályba lépő 297/2022. Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése szerint – figyelemmel a 297/2022. Korm. rendelet időbeli hatályára – az Ekho tv. 4. § (3) bekezdésének rendelkezésétől eltérően a kifizető nem fizet egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást a közteherfizetési kötelezettségét az ekho-törvény szerint teljesítő magánszemély részére a foglalkozása ellenértékeként juttatott bevétel után. Mindez egy munkaviszonyban álló magánszemély esetén – akinél a munkáltató a minimálbér után megfizeti az általános szabályok szerint a közterheket, míg a felettes részre a magánszemély nyilatkozata alapján az ekho szerint teljesíti az adókötelezettséget – azt jelenti, hogy az augusztus hónapra számfejtett, szeptemberben kifizetett jövedelem tekintetében a munkáltatónak még meg kell fizetnie az ekhót, vagyis a kifizetői ekho-mentességet a munkáltatók először a szeptember hónapra elszámolt jövedelmek tekintetében alkalmazhatják.

Abban az esetben viszont, ha például megbízási szerződés keretében szeptember 1-je után kerül sor a megbízási díj kifizetésére, a kifizetői ekhót már nem kell megfizetni, függetlenül attól, hogy milyen időszakra történik a kifizetés.

A magánszemélyt terhelő ekhót a kifizetőnek levonással kell megállapítania, kivéve, ha a magánszemély a kifizetőt, valamint az őt terhelő ekho megállapítását, bevallását és megfizetését átvállalja a kifizetőtől. Ha átvállalásról nyilatkozik a magánszemély, akkor a megállapított ekhót negyedévente, a negyedévet követő hó 12. napjáig kell megfizetnie, azonban évente kell bevallania negyedéves bontásban.

Ebben az esetben a kifizető igazolása csak a bevétel összegét és azt a tényt tartalmazza, hogy a magánszemély átvállalta az ekho megfizetését. A kifizetőt adatszolgáltatási kötelezettség terheli – a ’K91 jelű nyomtatványon – az adóévet követő január 31-éig, amennyiben a magánszemély a részére juttatott, ekho-alapot képező bevételről úgy nyilatkozott, hogy a kifizetőt terhelő ekhót átvállalja.

Az EGT-államban biztosított személy esetében a kifizető ekhót nem fizet, a magánszemélynek juttatott ekho-alapul szolgáló bevételből 9,5 százalék ekhót kell megállapítania és levonnia.

Az Ekho tv. 4. § (6) bekezdése alapján a kifizető nem fizet ekhót a hivatásos sportoló részére az e foglalkozása ellenértékeként juttatott bevétel után.

A kifizetőnek nem kell ekhót fizetnie a hivatásos sportoló, a nemzetközi sportszövetség munkavállalója és a saját jogú nyugdíjas részére az e foglalkozása ellenértékeként juttatott bevétel után.

Az ekho mértékét az alábbi táblázat szemlélteti:

	Magánszemélytől levonandó	Kifizető által fizetendő
Főszabály szerint	15 százalék	13 százalék, de 2022. szeptember 1-jétől a 297/2022. Korm. rendelet alapján nincs
Hivatásos sportoló, nemzetközi sportszövetség munkavállalója	15 százalék	–
Saját jogú nyugdíjasok esetében	9,5 százalék	–
EGT államban biztosított személy	9,5 százalék	–

Sütő Zsuzsanna cikkéből, amely az Adó szaklap 2022/11-es számában jelent meg minden egyéb részletet is megtudhat az ekhóról, így például a munkáltató által érvényesíthető kedvezményekről, az ekho alkalmazásáról felhasználási szerződések esetén.

---