Az előleg kezelése az áfa rendszerén belül III.


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A mai cikkben az előleg két speciális fajtáját nézzük meg, ezek a foglaló és az óvadék. Mielőtt áfa szempontjából vizsgálnánk meg őket, nagyon röviden vizsgáljuk meg, hogy mit is takarnak ezek a fogalmak a gyakorlatban.

A foglalóra vonatkozó jogi szabályozást a 2013. évi V. Polgári Törvénykönyv tartalmazza, mely úgy rendelkezik, hogy a másik félnek fizetett pénzt akkor lehet foglalónak tekinteni, ha annak fizetésére a kötelezettségvállalás megerősítéseként kerül sor, és ez a rendeltetés a szerződésből egyértelműen kitűnik. Ebből a megfogalmazásból az látszik, hogy a foglalót minden esetben a szerződéskötési szándék megerősítése céljából adjuk át. Nagyon fontos, hogy az ilyen módon átadott pénz foglaló jellege egyértelműen kitűnjön a szerződésből, ellenkező esetben a szerződés felbontása esetén az átadott pénzt vissza kell adni az átadó részére.

A jogszabály előírása szerint amennyiben a szerződést teljesítik, tehát például, ha megkötnek egy adásvételi szerződést, a vételárba a foglaló összegét be kell számítani. Abban az esetben viszont, ha a szerződés teljesítése olyan okból hiúsul meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, a foglaló összege visszajár az átadó félnek.

Amikor az áfa szemszögéből vizsgáljuk a juttatott vagyoni előnyt, akkor is a szerződésből kell kiindulni, hogy a vagyoni előny beleszámít-e az ellenértékbe. Amennyiben igen,


Tisztelt Látogatónk! Ez a tartalom vagy funkció csak előfizetőink számára érhető el!

Ha rendelkezik érvényes előfizetéssel, kérjük lépjen be felhasználói nevével és jelszavával.
A tartalom azonnali eléréséhez kérjük, válasszon előfizetést a Wolters Kluwer Hungary Kft. webáruházában.


Kapcsolódó cikkek

2020. június 22.

Az előleg kezelése az áfa rendszerén belül II.

Azt már korábban említettem, hogy az előleg esetén az adókötelezettség az átvétel, jóváírás napján keletkezik, és a megszerzett összeg bruttó módon kezelendő, amely tehát magában foglalja a felszámított adót is. Amennyiben tehát az eladónak adókötelezettsége keletkezik, a megrendelőnek levonható adója kell keletkezzen az előleg címén. Adólevonást azonban csak számla ellenében lehet gyakorolni, így emiatt is, illetve a törvény rendelkezései szerint is az előlegről számlát kell kiállítani. Azonban ha nem készpénzes és számlatömbös számlázás történik, akkor átutalásos fizetési mód esetén már akadályba ütközhetünk a helyes teljesítési időpont meghatározásával, hiszen nem tudhatjuk teljes bizonyossággal, hogy mikor tud utalni a megrendelő még ha ígéretet is tesz adott napi utalásra. Ezt oldotta fel a gyakorlat a díjbekérő lehetőségével, amikor díjbekérő formájában kéri be a szállító az előleget, majd az időpont pontos tudatában lehet a számlát kiállítani.

Szintén volt már rá példa, hogy adott termék, szolgáltatás, amelyre előlegfizetés történt, adókulcsa megváltozik az előleg és az ügylet teljesítési időpontja között. Kedvező esetben tehát „csa…

2020. június 15.

Az előleg kezelése az áfa-rendszerén belül I.

Azt is megszokhattuk már, hogy az áfa még az olyan teljesen hétköznapi, egyszerűnek tűnő dolgokat is, mint az előleg annyi aspektusban tudja kezelni, hogy annak helyes kezelése kellő odafigyelést kíván. Ezeknek az aspektusoknak a körüljárására vállalkozunk a következő néhány cikkben.

Az első fontos ismérve az előlegnek, hogy az nem csupán pénz lehet, hanem a törvény 59. §-a vagyoni előnyről beszél, tehát az Áfa tv. szerint előlegről akkor beszélhetünk, ha a megrendelő az ügylet törvény szerinti teljesítési időpontja előtt  vagyoni előnyt juttat a szállítójának, amely a teljes vételárba beleszámít és a felek előre megállapodtak az előleg átadásában. A jóváírt, kézhez vett, megszerzett előleget úgy kell tekinteni, mint ami már az adót is magában foglalja, természetesen arányosan. Szintén a vagyoni előny fogalomhasználatnak köszönhetően előlegként tud viselkedni egy termékátadás, vagy szolgáltatás-nyújtás is, ha arra vonatkozóan a felek így állapodnak meg.

Nagyon fontos azt kiemelni, hogy az előleg alapján akkor keletkezik adókötelezettsége a szállítónak, ha a pénzt ténylegesen átveszi, számláján jóváírják, vagy ha a vagyoni előnyt ténylegesen megs…