Gyakori, hogy a különféle ügyleteknél előleg fizetésére kerül sor. Jelen cikkben az vizsgáljuk, mi is az előleg pontosan, és hogyan alakul az adófizetési kötelezettség előleg fizetése esetén, majd egy érdekes jogesetet ismertetünk.
Most arról lesz szó, mely szabályok vonatkoznak az előlegre, amikor az időszakos elszámolás keretei között próbáljuk meg értelmezni.
Gondolhatnánk, hogy csak egy-két kivételről beszélünk, azonban négy olyan eset van, ami bizonyos szempontok alapján különleges, és közülük mégis csak egy lesz olyan, amelynek kapcsán adófizetési kötelezettség keletkezik előleg jogcím alapján.
A mai cikkben az előleg két speciális fajtáját nézzük meg, ezek a foglaló és az óvadék. Mielőtt áfa szempontjából vizsgálnánk meg őket, nagyon röviden vizsgáljuk meg, hogy mit is takarnak ezek a fogalmak a gyakorlatban.
Az előző cikkben körbejártuk, hogy mitől lesz előleg az előleg, milyen ismérvei vannak, most térjünk át sokkal gyakorlatiasabb területre, nézzük meg az előleg további fontos vetületeit.
Amikor azt a szót halljuk, hogy előleg, mindenki tisztában van a fogalom hétköznapi jelentésével. Tudjuk, hogy itt valamilyen pénzmozgás történik, amelynek az értéke majd beépül egy későbbi ügyletbe. Ha előleget fizetünk, akkor azzal számolunk, hogy ezt az eladónk be fogja számítani a későbbi kötelezettségünkbe, ennyivel kevesebbet kell majd fizetnünk.
