Az előleg kezelése az áfa rendszerén belül IV.


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Gondolhatnánk, hogy csak egy-két kivételről beszélünk, azonban négy olyan eset van, ami bizonyos szempontok alapján különleges, és közülük mégis csak egy lesz olyan, amelynek kapcsán adófizetési kötelezettség keletkezik előleg jogcím alapján.

„Nem minden arany, ami fénylik.” Jól ismerjük az előbbi közmondást a hétköznapokból, amit ha most az Áfa törvény előlegre vonatkozó szabályaira szeretnék megfeleltetni, akkor ez úgy fordítanám, hogy bár a partnerek között történt előlegfizetés, amely szerződésszerűen beleszámít a teljes vételárba, azonban a törvény mégis kivételként kezeli és nem keletkeztet adóztatási pontot.

Gondolhatnánk: csak egy-két kivételről beszélünk, azonban ha tételesen átvesszük ezeket, akkor látni fogjuk, hogy négy olyan eset van, ami bizonyos szempontok alapján különleges és közülük mégis csak egy lesz olyan, aminek a kapcsán adófizetési kötelezettség keletkezik előleg jogcím alapján.

Az első ilyen a belföldi fordított adózású ügyletek csoportja, amire ha előlegfizetés történik, akkor nem keletkezik adóztatási pont, hiszen a pénzösszeg átvevőjénél kellene adófizetési kötelezettségnek keletkeznie, azonban ez a vevőt terheli fordított adózás esetén, aki a valóságban a vagyoni előnyt juttatja. Ilyen esetben számlát sem kell kiállítani, elegendő számviteli bizonylattal lekövetni a pénzmozgást.

A második ügyletcsoport az importszolgáltatás lesz, bár ez is ford…


Tisztelt Látogatónk! Ez a tartalom vagy funkció csak előfizetőink számára érhető el!

Ha rendelkezik érvényes előfizetéssel, kérjük lépjen be felhasználói nevével és jelszavával.
A tartalom azonnali eléréséhez kérjük, válasszon előfizetést a Wolters Kluwer Hungary Kft. webáruházában.


Kapcsolódó cikkek

2020. június 15.

Az előleg kezelése az áfa-rendszerén belül I.

Azt is megszokhattuk már, hogy az áfa még az olyan teljesen hétköznapi, egyszerűnek tűnő dolgokat is, mint az előleg annyi aspektusban tudja kezelni, hogy annak helyes kezelése kellő odafigyelést kíván. Ezeknek az aspektusoknak a körüljárására vállalkozunk a következő néhány cikkben.

Az első fontos ismérve az előlegnek, hogy az nem csupán pénz lehet, hanem a törvény 59. §-a vagyoni előnyről beszél, tehát az Áfa tv. szerint előlegről akkor beszélhetünk, ha a megrendelő az ügylet törvény szerinti teljesítési időpontja előtt  vagyoni előnyt juttat a szállítójának, amely a teljes vételárba beleszámít és a felek előre megállapodtak az előleg átadásában. A jóváírt, kézhez vett, megszerzett előleget úgy kell tekinteni, mint ami már az adót is magában foglalja, természetesen arányosan. Szintén a vagyoni előny fogalomhasználatnak köszönhetően előlegként tud viselkedni egy termékátadás, vagy szolgáltatás-nyújtás is, ha arra vonatkozóan a felek így állapodnak meg.

Nagyon fontos azt kiemelni, hogy az előleg alapján akkor keletkezik adókötelezettsége a szállítónak, ha a pénzt ténylegesen átveszi, számláján jóváírják, vagy ha a vagyoni előnyt ténylegesen megs…

2020. június 22.

Az előleg kezelése az áfa rendszerén belül II.

Azt már korábban említettem, hogy az előleg esetén az adókötelezettség az átvétel, jóváírás napján keletkezik, és a megszerzett összeg bruttó módon kezelendő, amely tehát magában foglalja a felszámított adót is. Amennyiben tehát az eladónak adókötelezettsége keletkezik, a megrendelőnek levonható adója kell keletkezzen az előleg címén. Adólevonást azonban csak számla ellenében lehet gyakorolni, így emiatt is, illetve a törvény rendelkezései szerint is az előlegről számlát kell kiállítani. Azonban ha nem készpénzes és számlatömbös számlázás történik, akkor átutalásos fizetési mód esetén már akadályba ütközhetünk a helyes teljesítési időpont meghatározásával, hiszen nem tudhatjuk teljes bizonyossággal, hogy mikor tud utalni a megrendelő még ha ígéretet is tesz adott napi utalásra. Ezt oldotta fel a gyakorlat a díjbekérő lehetőségével, amikor díjbekérő formájában kéri be a szállító az előleget, majd az időpont pontos tudatában lehet a számlát kiállítani.

Szintén volt már rá példa, hogy adott termék, szolgáltatás, amelyre előlegfizetés történt, adókulcsa megváltozik az előleg és az ügylet teljesítési időpontja között. Kedvező esetben tehát „csa…

2020. július 20.

Az előleg kezelése az áfa rendszerén belül III.

A foglalóra vonatkozó jogi szabályozást a 2013. évi V. Polgári Törvénykönyv tartalmazza, mely úgy rendelkezik, hogy a másik félnek fizetett pénzt akkor lehet foglalónak tekinteni, ha annak fizetésére a kötelezettségvállalás megerősítéseként kerül sor, és ez a rendeltetés a szerződésből egyértelműen kitűnik. Ebből a megfogalmazásból az látszik, hogy a foglalót minden esetben a szerződéskötési szándék megerősítése céljából adjuk át. Nagyon fontos, hogy az ilyen módon átadott pénz foglaló jellege egyértelműen kitűnjön a szerződésből, ellenkező esetben a szerződés felbontása esetén az átadott pénzt vissza kell adni az átadó részére.

A jogszabály előírása szerint amennyiben a szerződést teljesítik, tehát például, ha megkötnek egy adásvételi szerződést, a vételárba a foglaló összegét be kell számítani. Abban az esetben viszont, ha a szerződés teljesítése olyan okból hiúsul meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, a foglaló összege visszajár az átadó félnek.

Amikor az áfa szemszögéből vizsgáljuk a juttatott vagyoni előnyt, akkor is a szerződésből kell kiindulni, hogy a vagyoni előny beleszámít-e az ellenértékbe. Amennyiben igen,