Az EU áfa rendszerének átfogó reformja – a vevői készlet egyszerűsítés szabályai 2020-tól (4. rész)

2020. január 1-től a gyorsintézkedések egyikeként az EU tagállamokban egységesen bevezetésre kerültek a vevői készlet egyszerűsítésre vonatkozó szabályok. Az átmeneti rendelkezések miatt 2020. év végéig érdemes lehet másnak eladni vagy visszaszállítani a tavalyi és még régebbi készleteket, ha azok értékesítésére várhatóan év végéig nem kerül sor.

Főszabály szerint, ha az adóalany egyik tagállamból egy másikba továbbít saját terméket azt úgy kell tekinteni, hogy az adóalany a termék feladásának, elfuvarozásának helye szerinti tagállamban teljesít egy közösségen belüli termékértékesítést, a termék rendeltetésének tagállamában pedig egy közösségen belüli beszerzést. Erre tekintettel az adóalanynak a rendeltetési hely szerinti tagállamban adóalanyként be kell jelentkeznie, és közösségen belüli beszerzéshez kapcsolódó adókötelezettséget teljesítenie kell. Ha pedig a terméket később az adóalany értékesíti az adott tagállamban, az egyenes adózású belföldi értékesítésként kezelendő.

A vevői készletre vonatkozó egyszerűsítés lényege, hogy a terméket továbbító adóalanynak a rendeltetési hely szerinti tagállamban nem kell adóalanyként regisztráltatnia magát, és a vevőnek történő értékesítés a kettő helyett egy lépésben elszámolható annak ellenére, hogy a termék az értékesítést megelőzően kerül kiszállításra egy másik tagállamban lévő raktárba. Ahhoz azonban, hogy csak egy, a feladási tagállamban történő adómentes értékesítést és egy, az érkezési tagállamban történő közösségen belüli beszerzést kelljen elszámolni, teljesülnie kell a vevői készlet egyszerűsítés alkalmazására vonatkozó feltételeknek.

Korábban a szabály alkalmazásában jelentős nehézséget jelentett, hogy a vevői készlet egyszerűsítés bevezetése csak lehetőség és nem kötelezettség volt a tagállamok számára. Voltak tagállamok, amelyek egyáltalán nem, vagy csak részlegesen, feltételekhez kötötten vezették be a szabályt, illetve az egyszerűsítés lehetőségét csak viszonosság esetében adták meg.

2020. január 1-tól azonban a „Short-term Quick Fixes” csomag (a TANÁCS 2018. december 4-i (EU) 2018/1910 IRÁNYELVE) keretében minden tagállamnak kötelezően és azonos feltételekkel be kellett vezetnie a vevői készlet egyszerűsítés lehetőségét, így az általánosan alkalmazhatóvá vált. Ezért, bár továbbra is igaz, hogy a vevői készlet egyszerűsítés vizsgálata során mindig annak a tagállamnak a szabályai az irányadók, ahol a vevői készlet található. nagy különbségekre a tagállamok szabályozásában remélhetőleg már nem kell számítani.

A vevő készlet egyszerűsítés feltételei

A vevői készlet egyszerűsítés csak az EU tagállamok közötti értékesítések esetében alkalmazható, harmadik országos értékesítések esetében nincs ilyen lehetőség.

2020. január 1-jétől termék vevői készlet céljára történő, tagállamok közötti mozgatása esetén akkor nem áll be a termék másik tagállamba történő továbbításához fűződő joghatás, azaz, akkor nem történik közösségen belüli termékértékesítés és beszerzés az áruk más tagállamban lévő raktárba történő kiszállításakor, ha az alábbi feltételek együttesen teljesülnek:

  • a termék másik, rendeltetési hely szerinti tagállamba továbbítása abból a célból valósul meg, hogy azt megérkezése után egy későbbi időpontban értékesítsék egy olyan adóalanynak, aki a terméket továbbító adóalannyal fennálló megállapodása alapján jogosult e termék tulajdonjogát megszerezni (Nem kizárt, hogy egy eladónak több olyan potenciális vevője legyen, akinek vevői készlet céljára szállít, de egy konkrét árunak csak egy potenciális vevője lehet);
  • a terméket továbbító adóalany nem rendelkezik gazdasági célú letelepedéssel abban a tagállamban, amelybe a terméket feladják vagy elfuvarozzák (az áfa regisztráció önmagában még nem kizáró ok);
  • a termék tulajdonjogának megszerzésére jogosult adóalany adószámmal rendelkezik abban a tagállamban, amelybe a terméket továbbítják (az áfa regisztráció már elegendő, a gazdasági célú letelepedettség nem elvárás) ;
  • a terméket továbbító adóalany a termék feladásának, elfuvarozásának kezdetekor már tudja, hogy ki jogosult azon a későbbiekben tulajdonjogot szerezni (potenciális vevő), és ismeri ennek az adóalanynak a termék rendeltetési helye szerinti tagállambeli adószámát;
  • a terméket továbbító adóalany rögzíti annak továbbítását a vevői készletről vezetett nyilvántartásában;
  • a terméket továbbító adóalany az összesítő nyilatkozatában feltünteti a termék tulajdonjogának megszerzésére jogosult adóalanynak a termék rendeltetési helye szerinti tagállambeli adószámát.

Bár az implementált magyar jogszabályszövegből közvetlenül nem olvasható ki, az EU áfa irányelv (A TANÁCS 2006. november 28-i 2006/112/EK IRÁNYELVE) szerint további feltétel, hogy az árut az eladónak vagy a nevében eljáró harmadik félnek kell szállítania, így a vevői készlet egyszerűsítés nem alkalmazható, ha nem az eladó gondoskodik a fuvarozásról. (Mivel arra vonatkozóan nincs előírás, hogy ki lehet az eladó nevében eljáró harmadik fél, elméletileg akár potenciális vevő is lehet az, de ebben az esetben a vevői készlet egyszerűsítés feltételeinek teljesülését, azaz azt, hogy a fuvarozás az eladó nevében történik, az eladónak megfelelően bizonyítania kell az adóhatóság felé.)

A korábbi magyar szabályozásban a vevői készlet egyszerűsítés feltétele volt az is, hogy a vevői készlet céljára fenntartott raktárnak a vevő tulajdonában lévő vagy általa bérelt raktárnak kellett lennie. Ez a feltétel az új szabályozásban nem szerepel. Ugyanakkor azt érdemes mérlegelni, hogy az eladó tulajdonában lévő vagy közvetlenül általa a vevői készlet tagállamában lévő eszközeivel üzemeltetett raktár az eladó számára állandó telephelyet keletkeztet, és így kizárja a vevői készlet egyszerűsítés lehetőségét.

12 hónapos határidő

2020. január 1-től a vevői készleten lévő termékek értékesítésére 12 hónapos határidőt ír elő a vonatkozó jogszabály. Amennyiben a vevői készlet céljára továbbított termék másik tagállamba történő megérkezésétől számított 12 hónapon belül nem történik meg a termék értékesítése, akkor a határidő lejártát követő napon a termék másik tagállamba történő továbbításához fűződő joghatás beáll.

Ez azt jelenti, hogy az eladó a saját tagállamában közösségen belüli értékesítést hajt végre, ami a törvényi feltételek fennállása esetén adómentes. A vevői készlet tagállamában pedig az eladó közösségen belüli beszerzést végez, amelyre tekintettel az ottani előírások szerinti áfa kötelezettsége keletkezik, melynek teljesítéséhez adószámot kell kérnie.

A joghatás beállta és így az áfa regisztrációs kötelezettség úgy kerülhető el, ha az értékesítés az eredeti potenciális vevőnek az áru megérkezését követő12 hónapon belül megtörténik.

2020. január 1-től a vonatkozó előírások azt is lehetővé teszik, hogy az értékesítés (akár részben) ne az eredeti potenciális vevőnek történjen, feltételezve, hogy az új vevővel létrejön a vevő készlet előírásainak megfelelő megállapodás a 12 hónapos határidőn belül és azt megelőzően, hogy az eredeti vevő szerződését felmondják. Ha azonban az első vevőnek szánt árut az új vevőnek „hirtelen döntés” alapján adják el például azért, mert magasabb árat kínál, akkor az ügylet nem felel meg ennek a feltételnek. Ebben az esetben az egyetlen lehetőség az eladó áfa regisztrációja és a termékek belföldi áfával történő értékesítése.

Szintén elkerülhető az áfa kötelezettség a vevői készlet tagállamában, ha a termékeket a 12 hónapos időkorláton belül visszaszállítják az eladó tagállamába anélkül, hogy annak tulajdonjogát az eladó átadná.

A termék más vevőnek történő értékesítését vagy visszaszállítását rögzíteni kell a vevői készletről készített nyilvántartásban.

Átmeneti rendelkezések

A magyar átmeneti rendelkezések alapján a 2020. január 1-je előtt belföldön fenntartott vevői készlet céljára továbbított termékekre a 2019. december 31-én hatályos szabályok alkalmazandóak.

Abban az esetben azonban, ha a 2020. január 1-je előtt belföldre továbbított termék még 2020. december 31-én is vevői készleten van, akkor arra 2020. december 31-én beáll a joghatás. Így az ilyen termék után közösségen belüli termékbeszerzés címen adófizetési kötelezettség teljesítendő. A kötelezettség azt az adóalanyt terheli, aki a terméket vevői készlet céljára belföldre továbbította.

A belföldön nyilvántartásba vett adóalanyok más tagállamban fenntartott vevői készletére a vevői készlet helye szerinti tagállam átmeneti rendelkezései az irányadók, ezért az érintett tagállamban érdemes ennek utána járni.

A fentiekre tekintettel érdemes átgondolni, hogy van-e még vevői készleten 2020. január 1. előtt érkezett termék, és esélyes-e annak értékesítése a következő hónapokban. Amennyiben az eredeti vevő vélhetően nem tart igényt a termékekre év vége (vagy az érintett tagállamban előírt határidő) előtt, akkor megfontolandó új potenciális vevő keresése, vagy az termékek visszaszállítása az indulási tagállamba az áfa kötelezettség elkerülése érdekében.

Szintén érdemes vizsgálni az idei készletek mozgását is és hasonlóan eljárni, ha az eredeti vevő várhatóan nem hívja le a készletet 12 hónapon belül.

A cikk szerzője Antretter Erzsébet, regisztrált adószakértő, a a Niveus Consulting Group adótanácsadási üzletágának szenior menedzsere.



Kapcsolódó cikkek:


Az EU áfa rendszerének átfogó reformja – a közösség értékesítés adómentességének feltételei 2020-tól (2. rész)
2020. október 15.

A közösségen belüli értékesítések nagy előnye, hogy adóalany vevő esetében a vevő az áfa fizetésre kötelezett, az eladónak így nem keletkezik áfa fizetési kötelezettsége, a vevőnek pedig nem kell áfával növelt ellenértéket fizetnie az eladónak. Ugyanakkor, hiába közösségen belüli az értékesítés, ha valamely feltétel teljesítésének hiánya miatt mégsem kezelhető az ügylet áfamentesen. A mentesség feltételeinek ismerete és betartása tehát kulcsfontosságú mindkét fél számára.

Az EU áfarendszerének átfogó reformja–1. rész
2020. október 8.

A hozzáadott-érték adó – az egyszerűség kedvéért hívjuk áfának – az egyik legjelentősebb költségvetési forrás az Európai Unió tagállamaiban. Az áfacsalások miatt be nem folyt bevételek így igen érzékenyen érintik a tagállamok kormányait. Mint ismert, az Európai Unió évek óta készül az áfarendszer átfogó reformjára, melynek egyik kiemelt célja az adórés csökkentése, az adócsalások, különösen a határon átnyúló közösségi ügyletekkel kapcsolatos adóelkerülés, illetve a körhintacsalások elleni küzdelem.