Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Mintegy 60 százalékos közterhet jelent az eva megszűnése az egyéb adó- és járulékemelésekkel együtt a mikrovállalkozások számára. A kényszervállalkozók zöme el fog tűnni. Új gazdasági szabályozókat december elsején megjelentetni pedig nonszensz.
Megszüntetik az egyszerűsített vállalkozói adót, amely az egyéni vállalkozók és a betéti társaságok részéről nem követelt könyvelést, csupán a bevételek nyilvántartását, amelyet sokan maguk végeztek. Ezen kívül fel kellett jegyezni a társadalombiztosítási járulékokat, annak alapját és a befizetéseket.
Most visszatérhetünk arra a módszerre, hogy egy ember dolgozik és egy másik (a könyvelő) annyi papírt, kimutatást, feljegyzést, könyvelést rak köré, mintha egy vállalat lenne. Ahány adófajta, annyi analitika. A pénztárkönyv már eleve nem alkalmas arra, hogy külön vezessük benne a készpénz és a bankszámlapénz alakulását, tehát külön nyilvántartást kell ezekről is vezetni. A naplófőkönyvben ugyan a pénzek elkülöníthetők, de mások a rovatok, és egy egyéni vállalkozó egy részükkel nem tud mit kezdeni. Azért tartják drágának a könyvelő munkáját: a vállalkozók nagy része nem tudja, hogy vállalatot épít köréjük, ami önmagában is nevetséges, mert önfoglalkoztató kényszervállalkozókról van szó.
A könyvelési programok drágák, – egyszeres könyvelés több vállalkozóra 50 000-70 000 + áfa – és évente kifizettetik az árát a könyvelővel felügyelet és karbantartás címén. Ennek finanszírozásához legalább tíz vállalkozónak kellene összeállni, és évente ezt külön kifizetni.
A személyi jövedelemadóban jelenleg is meglévő átalányadó csak különleges esetekben alkalmazható, mert a társadalombiztosítási részét elkalkulálták. Bevételi nyilvántartás pedig csak évi 5 millió forint alatt vezethető itt is.
A mikro-vállalkozások életének megnehezítéséről és a bevételeik elvételéről van szó. Mindezt az egykulcsos szja, a 10 százalékos társasági adó, és a forintárfolyam tönkretétele miatt?
Az evások is szívesen elmennének munkaviszonyba dolgozni, de nem tudnak, ezért megpróbálják a megélhetésüket előteremteni önmaguk foglalkoztatásával. Nagy könnyebbséget jelentett számukra az is, hogy nem kellett a kiadási bizonylatok, számlák szabályosságán és elszámolhatóságán izgulni. Elég volt a munkával törődni.
Folytatás az Atecéged.hu-n, az alábbi linken.
Forrás: Atecéged.hu
A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.
A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.
A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
