Az exportláncolatok kezelése az áfa területén

Az exportláncolatok és a közösségen belüli láncolatok közti legfőbb különbség, hogy az ügyletsorozat eredményeképpen az exportláncolatban az áru elhagyja az unió területét, és harmadik ország területére kerül végleges rendeltetéssel kiléptetésre.

Azt, hogy a láncolatban résztvevő szereplőknek melyik országba kell bejelentkezniük, az exportláncolatok esetén is az alapján tudjuk megállapítani, hogy melyik pont lesz a fuvarozással érintett értékesítés.

Ahhoz, hogy egy ügylet exportláncolatként kezelhető legyen, nincs arra vonatkozó kizárás, hogy a fuvarozást csak az eladó, a közbenső vevő, esetleg a végső vásárló intézze. Egy olyan esetben például, amikor az áru Magyarországon található és a fuvarozást az eladó, vagy javára más végzi, akkor az eladó értékesítése lehet adómentes, hiszen ez lesz az utolsó, Magyarországon teljesülő termékértékesítés. Ehhez még az szükséges, hogy az eladó tudja igazolni a termék kiléptetését harmadik országba. Ugyanezek a szabályok érvényesülnek, amennyiben a közbenső vevő vevői minőségben fuvaroz.

Abban az esetben, ha fuvarozást a közbenső vevő eladói minőségben végzi, vagy a végső vevő intézi, akkor az első értékesítés teljesítési helye belföldön lesz, így adóköteles lesz Magyarországon. A közbenső vevő értékesítése szintén Magyarországon lesz adóköteles, azonban ez az értékesítés lehet adómentes exportértékesítés jogcímén, ha a törvényi feltételek teljesülnek.

Természetesen olyan ügylet esetén, amelyben a termék az eladótól nem közvetlenül kerül a végső vevőhöz, akkor a láncügylet feltételei nem fognak teljesülni és külön-külön kell majd értékelni az egyes ügyleteket.

Abban az esetben, ha belföldről indul a termék és belföldi adóalany az eladó, akkor tehát az alábbi feltételek együttes fennállása esetén számlázhat adómentesen. A vámhatóság kilépteti harmadik országba a terméket; rendelkezik az Egységes Vámárunyilatkozattal, vagy annak megfelelő elektronikus igazolással; az ő értékesítése a fuvarozással érintett értékesítés, vagy ha a vevője fuvaroz, akkor ne legyen a vevőjének a teljesítéssel közvetlenül érintett belföldi telephelye.

Az exportláncügyletek esetén nincs olyan szabály, hogy a láncolatban ne vehetne részt másik uniós szereplő, sőt az a leggyakoribb, hogy az utolsó szereplő szokott harmadik országos adóalany lenni.

Végül az sem akadálya az exportláncügyletnek, ha a kiléptetés nem Magyarországon történik, a kiléptetést végezheti másik uniós ország vámhatósága is. Utóbbi esetben legkésőbb 360 napon belül kell megtörténnie a kiléptetésnek. A határidő kezdő időpontja a tulajdonoskénti rendelkezés megszerzésének időpontja értendő.

A szerző, Molnár Péter független adótanácsadó.

---