Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló – 2009. július 8-án kihirdetett – 2009. évi LXXVII. törvény több ponton módosította. A módosítások az illetékmértékek csökkentésével párhuzamosan tágítják az illetékköteles ügyletek körét, továbbá a gazdasági válság hatásainak enyhítését célozzák. Az Adó szaklap 2009/12. számában Nagyné dr. farkas Anikó tekinti át a változásokat.
Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény az egyenes ági rokonok közötti ajándékozásra és öröklésre, a mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása keretében történő, közeli hozzátartozók közötti ingyenes és visszterhes vagyonmozgásokra, illetve a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétjének kapcsolt vállalkozások közötti – ajándékozási illeték alá nem eső – átadására biztosít illetékmentességet. A sporttal összefüggő egyes törvények módosításáról 2010. évi LXXXIII. törvény pedig a sporttelepek sportcélú hasznosításra történő megszerzését, illetve a sporttelepek létrehozását kívánja illetékmentességgel ösztönözni.
Egyenes ági rokonok mentessége
A változások közül a legismertebb előírások azok, amelyek mentességet biztosítanak az öröklési, illetve ajándékozási illeték alól az egyenes ági rokonok, azaz szülők, gyermekek, nagyszülők, unokák, egyéb felmenők és leszármazók közötti öröklés, illetve ajándékozás esetére. A mentesség kiterjed vér szerinti kapcsolaton vagy örökbefogadáson alapuló a rokonságra is. A mentesség minden olyan vagyontárgyra kiterjed, melyet a felsorolt személyek öröklés vagy ajándékozás útján szereznek a lakástól az értékpapírokon át a gépjárművekig. Gépjármű ajándékozásnál az illetéket az „átírás” előtt kell azt megfizetni, és a megfizetést az okmányirodánál igazolni kell. Az új illetékmentességi szabályok az okmányirodai ügyintézés során kizárólag akkor érvényesíthetők, ha a vagyonszerző hitelt érdemlő módon igazolja, hogy az örökhagyó, illetve az ajándékozó egyenes ági rokona. Ezért az okmányirodai eljárás során az ügyfélnek az erről szóló okiratokat be kell mutatnia. Ilyen okirat lehet az anyakönyvi kivonat, vagy örökbefogadás esetén – ha az örökbeadás ténye a születési anyakönyvi kivonatból nem derül ki – a gyámhatósági határozat. Ha az ügyfél a jogosultságot igazoló okiratokat nem mutatja be, akkor az okmányiroda csak az illeték megfizetése után vezeti át a változást. Ilyenkor a helyzet tisztázása, és indokolt esetben az illeték visszatérítése az állami adóhatóságtól kérhető.
Fontos kiemelni, hogy a fentiek szerinti új mentességi szabályok nem terjednek ki a házastársra, a mostoha- és nevelt gyermekre, mostoha- és nevelőszülőre, illetve a testvérre. E rokonok illetékjogi helyzete tehát nem változik. Ennek megfelelően a rájuk vonatkozó – más vagyonszerzőkénél kedvezőbb – illetékek megmaradnak.
Folyamatban lévő ügyek
Az egyenes ági rokonokra vonatkozó ajándékozási és öröklési illetékmentességet minden olyan ügyben alkalmazni kell, amelyet 2010. július 1-jéig az APEH jogerős határozattal még nem bírált el. A mentesség hatálya alá esnek tehát az e napon folyamatban lévő ügyek, ideértve az ügyfél által kézhez vett, de még nem jogerős határozatokat is. Mivel a törvény kihirdetésére csak 2010 augusztusában került sor, azon ügyekben, melyek 2010. július 1-jén még nem voltak jogerősen lezárva, az időközben jogerőre emelkedett fizetési meghagyások, határozatok utólag módosíthatók, az azok alapján megfizetett illeték pedig az állami adóhatóságtól visszakérhető. Mindez igaz a gépjármű-ajándékozás illetékére is. Függetlenül ugyanis attól, hogy az illetéket nem az adóhatóság határozata alapján kellett megfizetni, ezekben az ügyekben is az állami adóhatóság minősül illetékhatóságnak, így az illeték visszatérítéséről is itt születhet döntés.
A hatóságoknál lévő iratokból sok esetben nem derül ki a felek közötti rokoni kapcsolat. Különösen igaz ez a nagyszülő és unoka közötti gépjármű ajándékozásra, melynek mértéke eddig nem függött a felek közötti rokoni kapcsolattól. Épp erre tekintettel indokolt külön jelezni a mentességre való jogosultságot. A határozat módosítására irányuló kérelem azonban nem jogorvoslati kérelem – hiszen vitathatatlan, hogy a jogerőre emelkedés pillanatában jogszerű volt az illeték előírása – hanem egy új elsőfokú adóeljárásnak minősül, ezért előterjesztése is illetékmentes.
Nagyné dr. Farkas Anikó cikke részletesen foglalkozik a gazdaságátadási támogatáshoz kapcsolódó illetékmentességek szabályaival, a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétjének kapcsolt vállalkozások közötti átadásához kapcsolódó mentességgel, továbbá a sporttelepek illetékmentességével is.
2009. július 9-től hatályos az a rendlelkezés, mely szerint a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyát nem képező ingó vagyontárgyaknak a számvitelről szóló törvény szerinti térítésmentes eszközátruházás keretében történő, gazdálkodó szervezet általi megszerzése, továbbá a követelés gazdálkodó szervezetek közötti ajándékozás – ideértve a követeléselengedést és a tartozásátvállalást is – útján történő megszerzése mentes az ajándékozási illeték alól. Nem mentes tehát az ingatlan, illetve ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok, illetve a gépjármű, pótkocsi és közterületen álló ingatlannak nem minősülő felépítmény tulajdonjogának megszerzése.
A gazdasági válságra tekintettel, a hitelezők védelme érdekében fogadták el az Itv. 17. §-ának új o) pontját, mely mentességet biztosít az ajándékozási illeték alól arra az esetre, ha hitelintézet a magánszemély adós és családja megélhetési ellehetetlenülésének megelőzése érdekében az azonos helyzetben levők egyenlő elbánásának elve alapján elengedi a követelését. E feltételek fennállásáról a hitelintézet igazolást ad az adósnak.
2010. január 1-jétől jelentősen csökken a visszterhes vagyonátruházási illeték mértéke. A fizetési kötelezettség általános mértéke a jelenlegi 10 százalék helyett 4 százalékra csökken, azzal, hogy amennyiben a megszerzett vagyontárgy forgalmi értéke az 1 milliárd forintot meghaladja, az efölötti rész után csak 2 százalék illetéket kell fizetni. Emellett a módosított szöveg egy ingatlanonként 200 millió forintos felső határt is megállapít.
Az általános mérték csökkenésével összhangban módosították az Itv. 21. §-ának (1) bekezdését is, mely a lakásszerzésre vonatkozó illetékmértékről rendelkezik. A módosítás nem érintette a szabályozás azon részét, mely szerint az illeték mértéke – lakásonként – 4 millió forintig 2 százalék. A lakás forgalmi értékének 4 millió forint fölötti része után azonban a jövőben 6 százalék helyett 4 százalék illetéket kell fizetni.
2010. január 1-jétőlúj elemmel bővül a visszterhes vagyonátruházási illeték alá eső vagyontárgyak köre. Ettől az időponttól ugyanis illetékköteles lesz a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét (részvény, üzletrész, szövetkezeti részjegy, befektetői részjegy, átalakított befektetői részjegy) megszerzése, keletkezése. Az illetéket azonban csak abban az időpontban kell megfizetni, mikor a vagyonszerző, illetve közeli családtagjai, gazdasági érdekeltségei tulajdonában álló vagyoni betétek aránya eléri vagy meghaladja a társaságban fennálló összes vagyoni betét 75 százalékát.
A hatályos Itv. két olyan jogintézményt is tartalmaz, melyet a lízingcégek az árbevételük megoszlása alapján vehetnek igénybe. Ilyen ugyanis a továbbértékesítési célú ingatlanszerzés (Itv. 23/A. §), illetve gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának gépjármű-forgalmazó, továbbá gépjármű pénzügyi lízinget folytató, illetve ingatlanok és gépjárművek pénzügyi lízingjét egyaránt folytató vállalkozó általi megszerzése. A hatályos szabályok szerint a továbbértékesítési célú illetékkedvezményt az ingatlanok pénzügyi lízingbe adását végző vállalkozó csak akkor veheti igénybe, ha előző adóévi nettó árbevétele legalább 50 százalékban e tevékenységből származott, vagy ingatlanok és gépjárművek pénzügyi lízingjét egyaránt folytató vállalkozónak minősül, vagyis előző adóévi nettó árbevétele legalább 75 százalékban e két tevékenységből származott, azzal, hogy egyik tevékenységből sem származott az éves nettó árbevételének kevesebb, mint 25 százaléka. Gépjármű pénzügyi lízinget folytató vállalkozónak pedig az a pénzügyi lízingtevékenységet folytató vállalkozó minősül, melynek előző adóévi nettó árbevétele legalább 75 százalékban pénzügyi lízingtevékenységből származott úgy, hogy nettó árbevételének legalább 50 százaléka gépjárművek pénzügyi lízingjéből származott.
A 2010. január 1-jétől hatályos szabályok szerint mind a továbbértékesítési célú ingatlanszerzés utáni kedvezmény, mind pedig a gépjármű-forgalmazási célú illetékmentességet igénybe veheti bármelyik lízingcég, ha előző évi nettó árbevétele legalább 50 százalékban pénzügyi lízingből származott, tekintet nélkül arra, hogy milyen vagyontárgyak lízingbe adásával foglalkozik túlnyomó részben.
Az árbevétel megbontásával kapcsolatos módosítás jelentősen tágítja a kedvezmény igénybevételére jogosultak körét, hiszen ezáltal minden lízingcég és nem csupán a túlnyomó részben ingatlan-, illetve gépjármű-lízingbeadással foglalkozók élhetnek a kedvező szabályokkal.
Az Itv. 16. §-a (1) bekezdésének hatályos b) pontja szerint a gazdasági társaság tagját megillető vagyoni betét (üzletrész, szövetkezeti részjegy, befektetői részjegy, átalakított befektetői részjegy) öröklése mentes az öröklési illeték alól. Tekintettel azonban arra, hogy a fentiek értelmében egyes vagyoni betétek visszteher ellenében történő megszerzése 2010. január 1-jétől illetékfizetési kötelezettséget keletkeztet, ezen időponttól kezdődően megszűnik az e vagyontárgyak ingyenes megszerzéséhez kapcsolódó öröklési illeték alóli mentesség.
Mindezek értelmében a jövőben a vagyoni betétek örökléssel történő megszerzése esetén a rokonsági foknak és az egy örökösre jutó örökrész tiszta értékének megfelelő általános öröklési illetékmértéket kell alkalmazni.
Ebből az is következik, hogy a vagyoni betétek öröklése esetén is alkalmazható az Itv. 16. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerinti szabály, mely szerint mentes az öröklési illeték alól az örökhagyógyermeke, házastársa, szülője, valamint a háztartásában eltartott szülő nélküli unokája által megszerzett örökrész tiszta értékéből 20 millió forint. Ezzel az összeggel elsősorban lakás, másodsorban pedig – ha az örökös által megszerzett lakás tiszta értéke a 20 millió forintot nem éri el – általános mértékű öröklési illeték alá eső vagyontárgyak után megállapított illetékalapot kell csökkenteni.
Nagyné dr. Farkas Anikó cikke példákkal is illusztrálva, és az átmeneti mentességeket is kiemelve az Adó szaklap 2009/12. számában olvasható teljes terjedelemben.
Forrás: Adó szaklap 2009/12.
Január elsejével lép hatályba a költségvetésben is rögzített célkitűzésekkel összhangban a lakhatás helyzetének javítása érdekében egy legfeljebb 150 ezer forintos kedvezményes adózású lakhatási támogatási rendszer. A money.hu szakértője szerint jövőre érdemes lehet béremelés helyett ezt a juttatást választani, amennyiben az adott munkáltató lehetővé teszi.
A 2025-ös minimálbér-emelés nyomán az ennyit keresők nettó fizetése havi 15 960 forinttal, míg a garantált bérminimumot kapóké 15 162 forinttal nő. A minimálbérre rakódó teljes közteher havi 11 160 forinttal nő; míg a garantált bérminimumra rakódó közterhek havi 10 602 forinttal forinttal emelkednek – olvasható a Niveus lapunknak küldött elemzésében.
Az Európai Unió Bizottsága a közelmúltban jelentést készített az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Irányelv 410b cikke alapján az utalványok fogalommeghatározása, forgalmazási láncai és a be nem váltott utalványok áfaszabályozásáról. E jelentés alapján megvizsgáljuk az utalványok témakörét az áfa rendszerében.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
