Könnyebben jutnak hitelhez a speciálisan adózók
A kormány döntése alapján könnyebben juthatnak államilag támogatott, elsősorban lakáscélú hitelhez a speciális adózási formát választók és a mezőgazdasági őstermelők – jelentette be a kormányszóvivő.
Az ingatlanok bérbeadásának legfontosabb szabályai (2. rész)
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Sorozatunk második részében az áfaalany által bérbeadott ingatlan adózási szabályait taglaljuk. Szó lesz még az adójogi szemszögből vegyes megítélésű ingatlan bérbeadásáról is.
A korábbi cikk keretében áttekintettük a magánemberi minőségben történő ingatlanbérbeadás legfontosabb tudnivalóit, míg jelen cikk az adóalany általi bérbeadás témáját fogja taglalni.
Az Áfa tv. 86. § (1) bekezdés alapján az ingatlan (ingatlanrész) bérbeadása mentes az áfa alól. Ez az adómentesség azonban nem olyan adómentesség, amelyhez adólevonási jog kapcsolódik, azaz ha korábban az ingatlan beszerzése, felújítása során adólevonásra került volna sor, akkor ezt vissza kell fizetnie, vagy eleve nem is élhetett adólevonási jogával. A jogalkotó azonban lehetőséget teremtett az adómentesség feloldására azzal, hogy az adóalanyok az ingatlanok bérbeadására választhatják az adókötelessé tételt. Az adókötelessé tétel több lépcsőben történik, amely azt jelenti, hogy első lépésként azt kell eldöntenie az adóalanynak, hogy az ingatlan bérbeadását, amely kiterjed a lakó- és egyéb ingatlanokra is, adókötelessé akarja-e tenni, majd második körben, hogy ha az adókötelessé tételt választotta, akkor akarja-e ezt a választását a lakóingatlanokra kiterjeszteni. A döntési lépcsők egyben sorrendet is jelentenek, azaz nem lehetséges olyan választás, hogy például a lakóingatlanok bérbeadását adókötelesen végzi az adóalany, míg az egyéb ingatlanok bérbeadását adómentesen végezze.
Természetesen az élet mindig tud olyan kérdéseket hozni, amikor adójogi szemszögből vegyes megítélésű ingatlan bérbeadása történik, ilyen lehet például, amikor lakóingatlannal egybeépült üzlethelyiség bérbeadása történik. Megszokhattuk már, amikor az áfáról beszélünk, hogy ha például többféle – adózási szempontból különböző megítélésű – szolgáltatás nyújtása történik egyszerre, akkor meg kell határozni, hogy melyik szolgáltatás lesz a főszolgáltatás és melyik a mellékszolgáltatás, és a mellékszolgáltatás felveszi a főszolgáltatás adókulcsát. Az előbbi típusú megközelítés ingatlan bérbeadás esetén nem érvényesül. Nincs olyan például, hogy hány négyzetméter a lakás, hány négyzetméter az üzlethelyiség, és az lesz az irányadó az adókulcs meghatározásában. Mind a két ingatlanrész adókulcsának meghatározása külön történik, azaz ha az ingatlan bérbeadásra választották az adókötelezettséget, akkor az üzletet áfásan, míg ha a lakóingatlanra nem választották, akkor annak a bérbeadása adómentesen fog történni, fordítva – a sorrendiség miatt – nem lehetséges.
Amennyiben az adóalany él a választás jogával és adókötelessé teszi az ingatlan-bérbeadás egyik, vagy mindkét válfaját, akkor a választásától öt évig nem térhet el. Fontos alaposan körbejárni, hogy mikor élhet az adóalany a választás jogával, azaz mikor kezdeményezheti a bérbeadás adókötelessé tételét.
Alapvetően három időpont lehetséges. Az első az adóalanyiság megkezdésekor, tehát az adószám kiváltásakor. A második lehetőség a tevékenység megkezdésekor, végül lehetőség van a következő adóév megkezdésével együtt, amennyiben a választását az előző adóév december 31-ig megteszi az adóhivatal felé, tehát például 2022. január elsejével kezdődően az kezelheti adókötelesen a bérbeadást, aki erre irányuló nyilatkozatát 2021. december 31-ig megtette az adóhatóság felé. Természetesen, aki már ezt korábban megtette, annak nem kell a korábbi nyilatkozatát megerősíteni, az év végi határidő az „új belépők” számára ad lehetőséget a választásra.
Végül néhány gondolat erejéig nézzük meg, hogy aki a tevékenység megkezdésével választja az adókötelezettséget, akkor mit tekintünk a tevékenység megkezdésének időpontjaként. Az adóhatóság álláspontja szerint akkor tekinthető megkezdettnek a tevékenység, amikor a bérbeadására első alkalommal ténylegesen sor kerül, tehát bérleti szerződés keretében a bérlő elkezdi használni az ingatlant. Fontos kihangsúlyozni: a bérleti szerződés aláírásának időpontja eltérhet az ingatlan használatának tényleges megkezdésétől. Amennyiben utóbbi eset áll fenn, akkor is a tényleges megkezdés időpontjáig van lehetősége a bérbeadónak a bejelentését megtenni az adóhatóság felé.
A szerző, Molnár Péter független adótanácsadó.