Az iszlám a gazdaságról – alapok (1. rész)

Szerző: dr. Juhász István
Dátum: 2021. február 19.
Címkék: , , ,
Rovat:
A Föld népességének negyede az iszlám vallás követője. Ezzel, a kereszténység után, a legelterjedtebb vallás. Az iszlám alapműve, a hitelvek összefoglalója a Korán. A terjedelmes mű vallási törvényeket, történeteket, verseket tartalmaz. Számos gazdasági tartalmú előírása közül cikksorozatunkban a pénzügyi, adózási jellegű előírásokat emeljük ki. A Koránt méltán tekinthetjük az egyik legjelentősebb, történelmet meghatározó dokumentumnak.

(lā ʾilāha ʾillā llāhu muḥammadun rasūlu llāhi)

(Egyedüli Isten Allah és Mohamed az ő prófétája.)

Az iszlám vallás az európai időszámítás szerint a VII. század elején alakult ki. A Koránt a VII. század közepén öntötték írásos formába, ez is segítette a vallás gyors elterjedését. Néhány évtized alatt Arábián kívül Perzsia, a Közel-Kelet, Észak Afrika, sőt az Ibériai félsziget is az iszlám befolyása alá került.

Az iszlámról, a Koránról nem lehet írni Korán-fordítás nélkül. Cikkeinkben Mihálffy Balázs (Abdel Rahman Mihálffy) 2016-os fordítását, illetve a 2428 oldalas könyvben megjelent értelmezéseket, magyarázatokat vesszük figyelembe, ahol lehet, szó szerinti idézéssel. A háromnyelvű (arab, angol, magyar) mű magyar fordítása az egyetlen, melyet muzulmán vallási körök hitelesítéssel láttak el. A könyv megtalálható a Magyar Elektronikus Könyvtárban (MEK) is.

A Koránnak jó néhány más fordítása is létezik magyar nyelven, a MEK is tartalmaz több régebbi fordítást. Meg kell még említeni Simon Róbert orientalista fordítását és értelmezését, ezt a Helikon Kiadó jelentette meg több alkalommal.

Cikksorozatunkban nem vállalkozhatunk arra, hogy az iszlám vallást részleteiben is bemutassuk. Ebben az írásban a legfontosabb alapokat mutatjuk be, további írásaink már kizárólag gazdasági kérdésekkel foglalkoznak.

A medinai Próféta-mecset kapujának felirata. Jelentése – Mohamed, Isten prófétája.

A vallási tartalmú írásainkban tartózkodunk attól, hogy hitbéli kérdéseket vitassunk, tartózkodunk attól is, hogy bárki vallási meggyőződését megkérdőjelezzük. Igyekszünk a szent könyvekben leírtakra hagyatkozni, azokban leírtakat ismertetni, értelmezni. Az iszlám vallás, illetve annak gazdasági, pénzügyi vonatkozásainak bemutatásánál is ezt a gyakorlatot folytatjuk.

Korábbi írásainkban bőséges illusztrációk találhatóak, ezt a gyakorlatot most is folytatjuk. Egyes iszlám hittudósok szerint tiltott az élő dolgok, különösen az állatok, az ember ábrázolása, de legfőképpen Mohamed képi megjelenítését tartják bűnnek. A Koránban kifejezett tiltás erre nincs, sőt számos iszlám forrású miniatúra (főleg perzsa és török alkotás) magát Mohamedet is ábrázolja (ezek megtalálhatóak az interneten is). A képanyagban főleg élettelen dolgokra (például épületekre, kalligráfiákra, ornamentikus mintázatokra, térképekre) fogunk szorítkozni.

Hogyan keletkezett a Korán?

A muszlim hittudósok szerinti keletkezéstörténetet adjuk közre.

Mohamed, a kurajs törzshöz tartozó kereskedő negyven éves korában elvonult meditálni egy Mekka melletti barlangba. Itt megjelent előtte Gábriel arkangyal Isten (Allah) küldötteként, és különböző szent szövegeket recitáltatott vele. Mohamed kételkedett ennek valóságában, ám családtagjai meggyőzték, hogy mindez a valóságban is megtörtént. Ezt követően családtagjaival, barátaival, ismerőseivel is recitáltatta a szövegeket. Mindez 610-ben történt.

A következő években, összesen 23 éven át ismételten megjelent előtte Gábriel arkangyal, és újabb szövegeket tanított meg neki. Az írástudók ezeket lejegyezték, néhány évtizeddel később – már Mohamed 632-ben bekövetkezett halála után – ebből jött létre a Korán.

Az iszlám vallás tudósai szerint a Korán csak arab nyelven, annak is a kurajs-nyelvjárás szerinti változata tekinthető hitelesnek. Minden fordítás csak magyarázatul szolgálhat a hithez. A Korán Allah szava, az mindig is létezett, csak Gábriel arkangyal közvetítésével, Mohameden keresztül küldte le Allah a Földre.

A Korán összesen 114 szúrát (fejezetet) tartalmaz, az egyes szúrák ayákra (bekezdés, vers vagy jel) tagolódnak. Összesen 6237 aya van a Koránban. A sorrendben sem hosszúság, sem keletkezési hely (Mekka és Medina) és idő, sem tartalom szerinti logikát nem kell keresni, a vallás tudósai (és Gábriel arkangyal) állapították meg a sorrendet.

A Korán legkorábbi fennmaradt kézirata (VII. század)

A leghosszabb szúra a 2. (A tehén), ez összesen 286 áyából áll, a rövidebb szúrák a Korán vége felé találhatóak, a 103., 108. és 110. szúra mindössze 3-3 ayából áll.

A legkorábban keletkezett ayák a 96. szúrában találhatóak:

1. Olvasd Urad nevében, Ki teremtett,

2. Megteremtette az embert az alvadékból,

3. Olvasd! És Urad a Legnemesebb,

4. Ki megtanította a tollforgatást,

5. Megtanította az embernek, mit az nem tudott.

A legkésőbb keletkezett szúra a 9., a legutolsó gondolat az 5. szúra 3. ayájában található:

Ezen a napon bevégeztem számotokra a hitvallást, beteljesítettem rajtatok kegyemet és megelégedéssel vettem az Iszlámot tőletek hitvallásként.

A Korán összesen 25 prófétát nevez meg, az első próféta Ádám, az utolsó Mohamed. A Mohamed előtti próféták szerepelnek a Bibliában is:

Ádam (Ádám), Idrísz (Énok), Núh (Noé), Húd (Heber?), Szálih (Salih), Ibráhím (Ábrahám), Ajjúb (Jób), Lút (Lót), Iszmáíl (Izmael), Iszhák (Izsák), Jaakúb (Jákob), Júszuf (József), Suajb (Jethro?), Múszá (Mózes), Hárún (Áron), Dávúd (Dávid), Szulajmán (Salamon), Iljász (Éliás), Dzú l-Kifl (Ezékiel?), al-Jasza (Illés), Júnusz (Jónás), Zakarijja (Zakariás), Jahjá (Keresztelő János), Íszá (Jézus), Mohamed.

A Korán mondanivalóit gyakran illusztrálják a korábbi Próféták, letűnt kultúrák, királyságok és birodalmak történetei, vonatkozó tanulságai, számos bibliai részlet is feltűnik benne. Az egyes szúrák foglalkoznak a hit kérdéseivel, a helyes életvezetéssel kapcsolatos kérdésekkel, a rendszeresen előírt imákkal, fohász gyakorlatával, előírják a böjtöt és az Allahhoz kapcsolódó szent helyek zarándoklatát, melyben Mekka és Medina kiemelt szerepet kap, ismertetik a tulajdon öröklésének szabályait (erről még lesz szó), elrendeli az állandó jótékonyságot (ez szintén témánk lesz) és a társadalmi igazságosságot.

A Korán mellett az iszlám további szent könyveket is ismer. Ezek között legfontosabbak a Szunna, amely Mohamed próféta és társai cselekedeteinek, tanításainak összességét jelenti, a síita irányzatban ez kibővül az imámok tanításaival és cselekedeteivel is.

A Korán legfeljebb utalásszerűen tesz említést Mohamed életére, a Szunna a Korán utalásain kívül elsősorban a Mohamed életére vonatkozó hagyományokra, az ún. hadíszokra épül. A hadíszok Mohamed és bizalmas körének mondásai, szólásai és tettei, amelyek útmutatóul szolgálnak azokra a jogi esetekre, amelyek a Koránban nincsenek szabályozva.

Az iszlám hit hat alaptétele

Az iszlám teológiája mítoszokban és mesékben gyökerezik. Allah az egész világ felett álló korlátlan úr, akit angyalok sokasága támogat világkormányzó munkájában. Erősen hangsúlyozza az eleve elrendelés tanát, az ebből eredő fatalisztikus hit az iszlám egyik jellegzetessége.

Az iszlámon belül számos irányzat alakult ki, ezek gyakran véres háborúkat is folytattak egymás ellen. A legismertebbek a szunniták (87–90%), a siíták (10–13%); a háridzsita és egyéb irányzatok követői mindössze 1–3%-t tesznek ki.

Az iszlám vallás jelenléte a különböző országokban, népességarányosan. (zöld – szunniták, lila – siíták, fekete – haradzsiták (Omán)

Minden muszlim, irányzattól függetlenül, hisz az alábbi hat alaptételben:

Egyistenhit (tauhíd)

Az iszlám központi gondolata Allah egysége és egyedülvalósága. Hit és iszlám egyet jelentenek. Az iszlám előírásai szerint minden hittételben kivétel nélkül hinni kell. Isten minden bűnt megbocsát, csak a hitetlenséget nem.

Próféták és szentek (nabi, anbija)

Az iszlám rendszerében Allah kinyilatkoztatásait próféták vagy küldöttek közvetítették az emberek felé. A muszlimok hite szerint Mohamed a legjobb ember, népe (az arab) a legjobb nép. Az előtte való próféták mind csak egy néphez küldettek, Mohamed küldetése viszont az egész világnak szól. Mohamed sok csodát tett, a legnagyobb csodája a Korán.

Kinyilatkoztatott könyvek

Az iszlám szerint Isten beszél, egyes prófétákon keresztül szent könyveket nyilatkoztatott ki. A Koránban név szerint szerepel a Taura (Tóra – Mózes), a Zabúr (Zsoltárok – Dávid) és az Indzsíl (Evangélium – Jézus) mint Allah által leküldött könyvek. Az iszlám teológia szerint a Korán előtt leküldött könyvek időközben eltorzultak, egyes részeik elvesztek, illetve más részeket átírták. Egyedül a Korán tekinthető hiteles, eredeti formában rendelkezésre álló kinyilatkoztatásnak.

Angyalok és dzsinnek

Allahnak angyalok állnak rendelkezésére, akik végrehajtják akaratát és mindenben engedelmeskednek neki, nem rendelkeznek szabad akarattal. Az iszlám teológia fontos szereplője Dzsibríl (Gábriel), akin keresztül Isten közölte a prófétákkal a kinyilatkoztatást. A dzsinnek az iszlám rendszerében tűzből teremtett lények, de ellentétben az angyalokkal, rendelkeznek szabad akarattal, így van közöttük jó és rossz is. Tevékenységükkel segíthetik az embereket jó avagy rossz útra lépni.

Végső Nap („az Óra”, az „Ítélet Napja”)

Az iszlámban központi helyet foglal el a Végső Nap, amelyen Allah minden ember felett Ítéletet mond. A halott hitét halála után Munkar és Nakír angyalok megvizsgálják, a jók a Kertekbe (Dzsanna), a rosszak pedig a Tűzbe (Nár) jutnak (a keresztényeknél és zsidóknál a Paradicsom és a Pokol). Az ítélet alapja a Korán szerint kizárólag az egyes ember hite és a cselekedetei, illetve Allah könyörületessége, az iszlám elutasítja a megváltás fogalmát is. Az utolsó ítélet előjele a daddzsál (Antikrisztus) és a mahdí fellépése, valamint Jézus visszatérése. Minden élőlény meghal, a hegyek elmozdulnak a helyükről, minden ember feltámad, hogy elvegye jutalmát vagy büntetését. Akinek csak egy parányi hite volt, az nem kárhozik el örökre.

Elrendelés (kadar)

Az iszlám szerint Allah a „megőrzött táblákra” (al-Lauh al-Mahfúz) minden megtörtént, és a jövőben megtörténő dolgot felírt, így az egyes emberek sorsát is. Az iszlám ugyanakkor elfogadja a szabad akarat létét, de nem teljesen olyan értelemben, mint az európai kultúrában, az elrendelt sorsot nem lehet befolyásolni.

Az iszlám öt pillére

  1. Hitvallás (saháda)

Az iszlám vallásgyakorlatának egyik legfontosabb tétele a hit megvallása. Az iszlám felvételekor az új muszlim elmondja a sahádát (tanúsítást): Ashadu anna lá iláha illá-lláh, va ashadu anna Muhammada raszúlu lláhi (tanúsítom, hogy nincs más isten Allahon kívül, és tanúsítom, hogy Mohamed Isten küldötte).

  1. Ima (szalát)

Az iszlám vallásgyakorlatának naponta rendszeresen ismétlődő eleme a napi ötszöri kötelező ima. Az öt kötelező ima hajnalhasadástól estig öt különböző napszakban történik.

  1. Adakozás (zakat vagy szegényadó)

A muszlimok évente (Ramadánkor) kötelező adót tartoznak fizetni (ennek neve zakat), amelynek célja a közösség szegényebb, rászoruló tagjainak a támogatása. A Korán elvárja a hithű muszlimoktól a nem kötelező adakozást, alamizsnálkodást is (ennek neve szadaka). Ezekről még fogunk értekezni a későbbiekben.

  1. Böjt (szaum)

A böjti hónapban (Ramadán), kötelező a böjt hajnalhasadástól (fadzsr) napnyugtáig (magrib). A böjt időszaka alatt a hívőnek sem ételt, sem italt nem szabad magához vennie, dohányozni sem szabad. Két egymást követő böjti nap között meg kell törni a böjtöt. Bizonyos esetekben (betegség, terhesség, szoptatás, menstruáció) a böjtöt nem kell, sőt nem szabad tartani, azonban ezt egy későbbi időpontban be kell pótolni, ha pedig ez nem lehetséges (például hosszú betegség miatt), akkor legalább egy szegényt etetni kell minden böjti nap helyett. A böjt megtörése (iftar) Ramadánkor általában fontos közösségi esemény.

  1. Mekkai zarándoklat (Haddzs)

Minden muszlim kötelessége legalább egyszer életében – ha megteheti – elvégezni a zarándoklatot Mekkába, a Szent Mecsethez. A mekkai zarándoklat időponthoz kötött, nem lehet bármikor elvégezni. A Haddzs idején kívül a Mekkába látogatók – umrát (látogatást) végeznek, amely lényegesen rövidebb és kevesebb rituális mozzanatot tartalmaz, mint a Haddzs, és többszöri megtétele sem ér fel a nagy zarándoklat áldásaival.

A mekkai Kába szentély a 18. században

Kiegészítő kötelességek, tilalmak

A dzsihád iszlám vallási kifejezés, ami az Isten útján való küzdelmet, törekvést jelenti. A Korán következő két ayája vonatkozik erre:

9:5. Ha elmúlnak a Sérthetetlen Hónapok, öljétek meg a pogányokat, ahol csak fellelitek őket. Vegyétek őket, ostromoljátok meg őket és várjátok be őket minden fortéllyal. Ha bűnbánatot fogadnak, imára állnak, kötelező alamizsnát adnak, engedjétek útjukra őket. Mert bizony Allah a Megbocsájtó, a Kegyelmes.

9:29. Harcoljatok azokkal, kik nem hisznek Allahban, a Végítélet Napjában, s nem tiltják be azt, amit Allah és az Ó Prófétája megtiltott. (Harcoljatok azokkal), kik nem térnek meg az Igaz hitvallásra azok közül, kiknek már eljött a Könyv, kivéve ha Dzsiziyát fizetnek alázatos kézzel.

A muszlim hódítások korában a „bálványimádóknak” csak az iszlám tanok felvétele vagy a halál között engedtek választást, „a könyv népei” (zsidók és keresztények) ellen azonban csak addig viseltek hadat, amíg azok nem voltak hajlandók adófizetésre kötelezni magukat. Az iszlám államok nem muszlimokat terhelő adófajtáiról – dzsizje, haradzs, devsirme – még lesz szó későbbi írásainkban.

A Korán számos tiltó szabályt is tartalmaz, így tilos

– a részegítő italok élvezete, fogyasztása,

– a kábítószer élvezete,

– a szerencsejáték,

– a kamatszedés,

– a sertéshús fogyasztása,

– a nem Isten nevében levágott állatok fogyasztása,

– a selyemruha viselete,

– a férfiaknak arany ékszer viselete,

– az emberölés,

– a tolvajlás,

– a bálványimádás (ez nem jelenti azt, hogy megtiltanák az élőlények művészi ábrázolását).

Mivel a nemi érintkezés célja a gyermeknemzés, ezért azt házasságon kívül tiltják, tilos a homoszexualitás, és az önkielégítés is.

Ha a muszlim kényszer hatására megszegi a tiltást (páldául az éhező muszlim sertéshúst fogyaszt), az elfogadható, mert ekkor „Allah kegyes és megbocsátó”!

A felsoroltak közül a kamatszedés tiltásáról még lesz szó.

Az arabok eredete

Az arabok, miként a zsidók is, Ábrahám leszármazottainak tekintik magukat. Ábrahámnak két fia volt, Izmael és Izsák. Ábrahám eredetileg a Hágártól született Izmaelt akarta feláldozni, majd fia született Sárától (Izsák), és végül őt vitte az áldozati oltárhoz, a feláldozásra nem került sor. Izsák fia volt Jákob, akitől a zsidók tizenkét törzse származik.

Ábrahám felesége, Sára kiűzette Izmaelt a sivatagba, hogy ne örökölhessen apjától, Ábrahámtól Sára fia, Izsák rovására. Izmaelnek tizenkét fia született, ők voltak a tizenkét arab törzs ősatyjai. Mohamed Izmael Kedar nevű fiának a közvetlen leszármazottja. Ábrahámot és Izmaelt tekintik a mekkai Kába szentély megalapítóinak, amit eredetileg Ádám épített.

Hagar elbocsátása (Pieter Pietersz Lastman, 1612)

Az iszlám elterjedése

Az iszlám viharos gyorsasággal terjedt el a VII. században. A Mekkában gyakorolt vallás helyett elfogadták Mohamed hitét, írásban is rögzítették a Koránt.

Az elterjedést részben karddal valósították meg, de sokszor a muszlimok híre is elégnek bizonyult a városok behódolására (és az adófizetés vállalására). Mindez egy olyan korban történt, amikor a Perzsa Birodalom válságba jutott, Bizánc (Nyugatrómai Birodalom, Konstantinápoly) pedig saját belharcaival volt elfoglalva.

A kezdeti időkben a keresztények is támogatták az iszlámot, azt a keresztény hit egy ágának tekintették (például Damaszkuszi Szent János is írt erről), de a legnagyobb támogatói a zsidók voltak, akik a Koránban a Jézussal és a kereszténységgel kapcsolatos leírásokat (Jézust nem feszítették meg, Jézus nem volt Messiás stb.) találták olyannak, ami a kereszténység ellen felhasználható (lásd erre vonatkozóan a Barnabás evangéliumáról írottakat is. Mindezekről részletesen ír könyvében Peter Frankopan (lásd az irodalomjegyzéket).

Az egyesült arab seregek lerohanták és legyőzték a kor leghatalmasabb államait, az egymás elleni háborúskodásban kimerült Bizáncot és Perzsiát – ez utóbbi össze is omlott az invázió súlya alatt. A VIII. századra muszlim kézbe került egész Észak-Afrika, az Ibériai-félsziget nagy része, Szíria, Délkelet-Anatólia, illetve a Perzsa Birodalom jó része, egészen a közép-ázsiai régióig. Az Ibériai-félszigetet 711-ben foglalták el az arabok (ott is maradtak 1492-ig!), legyőzve a nyugati gótokat. Előrenyomulásukat Európában csak Martell Károly frank majordomus tudta 732-ben megállítani a poitiers-i csatában. Ez egy időre gátat szabott az iszlám európai terjeszkedésének.

Az iszlám hódítások első, 7–8. századi szakasza

A további terjeszkedés lassabb folyamat volt, Ázsiában és Afrikában vették fel sok helyen az iszlám hitet.

Irodalom:

Frankopan, Peter: Selyemutak – Egy új világtörténet (Park Könyvkiadó, Budapest, 2020, 81-98 pp.)

Korán (Mihálffy Balázs (Abdel Rahman Mihálffy) fordítása és kommentárjai), illetve egy másik változatban

Korán (Simon Róbert fordítása) (Helikon Kiadó, Budapest, 1987)

Simon Róbert: A Korán világa (Helikon Kiadó, Budapest, 1987)


Kapcsolódó cikkek:


Lezárási szabályok: megjelent a rendelet a részletekkel
2021. március 5.

Lezárási szabályok: megjelent a rendelet a részletekkel

Továbbra is megengedett az éttermi ételelvitel, nyitva lehetnek a bankok, a lottózók, a járműszervizek, s még egy sor más üzlet és szolgáltató. Maszkot csak egyéni szabadidős sporttevékenység során nem kötelező viselni közterületen.

Lezárások: a bölcsődéket nyitva hagyják
2021. március 5.

Lezárások: a bölcsődéket nyitva hagyják

Az egész márciusi hónapra elengedik az önkormányzati és állami tulajdonban lévő üzlethelyiséget bérlők bérleti díját, illetve az érintett szektorok a teljes hónapra megkapják majd a bértámogatást és az adókedvezményeket is. A katásoknak sem kell fizetniük márciusban.

Kata, kiva: fontos kérdések és válaszok
2021. március 5.

Mikor kell pontosan különadót fizetnie a katás vállalkozásnak? Mi számít katás bevételnek? A veszélyhelyzet adókönnyítései, költségtérítései milyen kapcsolatban vannak a kiva alapjával? Fontos kérdések és válaszok az Adó szaklapból.