Szent és kevésbé szent könyvek – 4.2. rész – Barnabás evangéliuma


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Barnabás gnosztikus evangéliuma számos gazdasággal, pénzzel, adózással kapcsolatos részletet tartalmaz. Ezek nincsenek ellentétben a kanonizált Biblia evangéliumaival, de azokon túlmegy, részletesebb nézeteket fogalmaz meg, főleg Jézus szavaival, példázataival. Ezek a részletek a templomadóról és a pénzsóvárságról, a szegénységről és az égi gazdagságról, az írástudók képmutatásáról szólnak. A cikk 2. része következik.

„… óh, tudósok, óh, írástudók, óh, farizeusok, óh, papok,… tizedre vágytok, és első gyümölcsre,… ám nem vágytok az Isten szolgálatára igazából.”

(Jézus szavai Barnabás evangéliumának 69. fejezetében)

Az előző részben szóltunk magáról Barnabás apostolról, illetve evangéliumának templomadóról, pénzsóvárságról, alamizsnálkodásról szóló részeiről. Most az írástudók képmutatásáról, a földi gazdagság helyett az égi gazdagság dicséretéről, valamint Barnabás evangéliumának gnosztikus voltáról lesz szó. A cikk vége már átvezet egy következő történelmet meghatározó dokumentumhoz, amelyről a következőkben lesz szó.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy ez a cikk sértheti a keresztény hitűeket, különösen a cikk utolsó részében (Miért gnosztikus Barnabás evangéliuma?) a beidézett részek, amelyekben Jézus Mohamed prófétáról is szól. Ezt a részt a mélyen hívőknek nem javasoljuk elolvasásra.

Barnabás evangéliuma

Barnabás evangéliuma (könyvcímlap)

Az írástudók ellen

Jézus megítélése szerint – erre vonatkozó részek megtalálhatóak a szinoptikus evangéliumokban is: Máté (Mt 23,1–36), Márk (Mk 12,38–40) és Lukács (Lk 20,45–47)) – a képmutatás, az írástudás, a farizeus irányzat és a (zsidó) papi hivatás egymással szorosan összefüggő fogalmak, magatartási formák, majdhogynem szinonimaként használja ezeket Jézus a példabeszédeiben (lásd részletesebben Az Újszövetség a vagyonról, gazdagodásról – 3.1. rész című írásunkban).

Barnabás evangéliuma mindezeket sokkal erőteljesebben, célzottabban fogalmazza meg, kimondja azt is, hogy magatartásukkal azt is bizonyítják [a felsoroltak], hogy hitetlenekké váltak. Megfenyegeti őket, hogy mindezért el fogják nyerni méltó büntetésüket, nem mondja ki ugyan Jézus, de a Pokol fenyegetése fogalmazódik meg szavaiban.

„Az élő Istenre, akinek a jelenlétében én állok, nem fogtok tőlem hízelgést kapni, ellenkezőleg: az igazságot. Ezért azt mondom nektek, tartsatok bűnbánatot és térjetek meg Istenhez, ahogy atyáink tettek, a bűnök elkövetése után, és ne keményítsétek meg szíveteket.” A papok haragra gerjedtek erre a beszédre, azonban a köznéptől való félelmük miatt nem szóltak egyetlen szót sem.

És Jézus folytatta, mondván: „óh, tudósok, óh, írástudók, óh, farizeusok, óh, papok, mondjátok meg nekem. Csodáljátok a lovakat és éppúgy a lovagok, ám nem vágytok háborúba menni; csodáljátok a tiszta ruhát, éppúgy a nők, ám nem vágytok fonni és gyermekekről gondoskodni; vágytok a mező gyümölcseire, ám nem vágytok a föld megművelésére, vágytok a tenger halaira, de nem vágytok elmenni halat fogni; arra vágytok, hogy városlakóként tiszteljenek benneteket, ám nem vágytok a köztársaság terheit viselni; és tizedre vágytok, és első gyümölcsre, miként a papok, ám nem vágytok az Isten szolgálatára igazából. Mit fog tehát az Isten tenni veletek, látván, hogy minden jó dologra vágytok itt, ám semmi rosszra nem? Bizony mondom nektek, hogy az Isten olyan helyet ad nektek, ahol minden rosszat megkaptok és semmiféle jót nem.” (69. fejezet)

Barnabás evangéliuma

Barnabás és Pál apostol mozaikja a ciprusi Nicosiában, az Agios Panteleimon templom bejárati ajtaja felett

Az égi gazdagság fontosabb a földi jólétnél

Az Újszövetség több helyütt is hirdeti a lemondás erényét, a földi szegénységet, amelyért cserébe a Mennyországban (Paradicsomban) az örök élet lesz majd a jutalom (Lásd erre vonatkozóan az Újtestamentum Mt 6,19-21, Lk 12,33-34 sorait). A gazdagság veszélyeire figyelmeztetnek még Mt 19,23-26, Mk 10,23-27 és Lk 18, 24-27 versei is.

Barnabás evangéliuma is tartalmaz hasonló jellegű részeket, itt is a szegénység dicsérete és a túlvilági boldogság ígérete jelenik meg:

„… legyen elegendő egyetlen köntös számotokra, vessétek el erszényetek, ne hordjatok magatoknál pénztartót, sem szandált a lábatokon, s ne gondolkodjatok így, mondván: ’Mi fog velünk történni?’, ellenkezőleg, legyen gondolatotok az Isten kívánsága, és ő majd ellát benneteket a számotokra szükséges dolgokkal, olyannyira, hogy semmiben sem szenvedtek hiányt.” (25. fejezet: Miként kell megvetni a testet, és hogyan kell élni a világban)

„Mondjátok meg, kérlek benneteket, ha a bankba adnátok pénzetek egy vámszedőnek, és ha ő mindent tízszeresen és hússzorosan fizetne vissza, akkor nem adnátok egy ilyen embernek oda mindenetek, amitek csak van? Ám én azt mondom néktek, bizony, bármi, amit a szeretett Isten nevében kértek, százszorosan kapjátok azt vissza, és örök életetek lesz. Lássátok hát, mennyire kell vágynotok Isten szolgálatára.” (16. fejezet: Csodálatos tanítást ad Jézus az apostolainak, a gonosz életről való megtérésről)

Külön is felhívja figyelmünket Barnabás evangéliuma arra, hogy mindezekhez szükséges a lelki elmélyülés, elménk (ön)vizsgálata, és tartozunk Istennek azzal, hogy erényes életünkkel visszaadjuk neki mindazt, amit tőle kaptunk.

„Figyeljétek meg ezért [miként] tekint a bankár [az ő] pénzére. [Megszemléli] vajon Cézár képe helyesen van-e rajta, az ezüst vajon jó vagy rossz, és vajon, a kellő súlyt nyomja-e. Sokszor megforgatja a kezében. Ah, őrült világ! Milyen körültekintő vagy az üzletben; az utolsó napon rosszallni fogjátok és megítélni az Isten szolgáit gondatlanság és hanyagság miatt, habár kétségtelenül a ti szolgáitok sokkal óvatosabbak, mint az Isten szolgái. Mondjátok meg nekem, ki az aki úgy megvizsgálja a gondolatot, miként a bankár az ezüst pénzt? Senki.” (74. fejezet)

„Isten önmagát szeretné az embernek adni. Gondolkodjatok el az adósságotokon, amennyiben azok számottevőek! [Az adósság] megszüntetése elengedhetetlen ahhoz, hogy önmagatokból embert teremtsetek a semmiből, megteremteni a próféták sokaságát, akiket az Isten elküldött, egyetlen szóval, és a Paradicsomot, és nem többet, az Isten nagyszerűségével és jóságával, hiszen ő a mi Istenünk, és mindent az Istennek adni. Ezért hát le kell tenni az adósságotokat és csupán elkötelezettségben kell élnetek, köszönetet mondva az Istennek. Ám mivel egyetlen legyet sem vagytok képesek teremteni, és megérteni, hogy csupán egyetlen Isten létezik, aki minden dolog ura, akkor miként téríthetnétek meg az adósságotokat? Bizony, ha egy ember nektek száz aranypénzt ad, kötelesek vagytok megadni a száz aranypénz tartozást.” (182. fejezet)

Barnabás evangéliuma

Szent Barnabás gyógyítja a betegeket (Paolo Veronese, 1566 körül, Musée des Beaux-Arts de Rouen)

Miért gnosztikus Barnabás evangéliuma?

Barnabás evangéliumával kapcsolatban több a bizonytalanság, mint a biztos tény. Már a keletkezési idejét is sokféleképpen értelmezik. Van, ahol másfél ezer éves szent írásnak tekintik, máshol a XVI-XVII. században keletkezett hamisítványnak. A kétségekről részletes fejtegetést tartalmaz dr. Szalai András Barnabás evangéliuma magyarul című tanulmánya (lásd az irodalomjegyzékben).

Barnabás evangéliumáról igyekeztünk úgy fogalmazni, hogy a leírtak ne függjenek a tudósok álláspontjától.

Zárásként rá kell térnünk arra, hogy miért is gnosztikus iratról van szó! A Barnabás evangéliumáról eddig leírtak nem indokolják, hogy azt gnosztikusnak minősítsék.

Az evangélium ugyan Jézus életéről, cselekedeteiről, példabeszédeiről szól, de jó néhány olyan kitételt tartalmaz, amely a keresztény hitvallással ellentétes. Megjelenik az evangéliumban Mohamed neve is, méghozzá olyan kontextusban, amely szerint Isten csak azért teremtette az embert, hogy Jézus születése után hétszáz évvel eljöhessen az igazi, az egyetlen Messiás, Mohamed. Mohamed neve 15-ször szerepel az evangéliumban, Jézus neve viszont 846-szor, ez is mutatja, hogy itt mégiscsak Jézus történetéről van szó.

Mohamed neve bármily kevésszer is szerepel Barnabás evangéliumában, ez a néhány említés mégis alapvetően megváltoztatja az írás lényegét. Jézus maga mondja Barnabás evangéliumában, hogy ő nem a Messiás, az majd Mohamed lesz.

96. fejezet

Amikor az ima véget ért, a pap hangosan így szólt: „Maradj Jézus, mert tudnunk kell, ki vagy, a nemzetünk megnyugtatása végett.” Jézus azt felelte: „Jézus vagyok, Mária fia, Dávid magvából, egy ember aki halandó és féli az Istent, és azt keresem, hogy az Istennek megtiszteltetés és dicsőség adassék.”

A pap azt válaszolta: „Mózes könyvében az van írva, a mi Istenünk el kell hogy küldje a Messiást, aki el fog jönni, bejelenteni számunkra az Isten kívánságait, és a világot Isten kegyelmébe vezeti. Ezért én kérlek téged, mondd meg az igazat, te vagy az Isten Messiása, akit várunk?”

Jézus azt felelte: „Igaz, az Isten így ígérte, ám valójában nem én vagyok ő, hiszen őt előttem alkották meg és utánam fog eljönni.” A pap azt válaszolta: „A szavaid és a jeleid alapján mindenképpen úgy gondoljuk, hogy próféta vagy és az Isten egyik szentje, ezért kérlek téged, Júdea és Izrael nevében, és az Isten szeretetedre, miképpen fog a Messiás eljönni.

97. fejezet

Jézus azt felelte: „Az élő Istenre, akinek jelenlétében az én lelkem áll, én nem a Messiás vagyok, akit a föld minden törzse vár, miként azt Isten megígérte Ábrahám atyánknak, mondván: ’A te magodban megáldom a föld összes törzsét.’ Ám amikor az Isten elvisz engem a világból, a Sátán újra felszítja ezt az átkozott lázadást, az istenteleneket rávevén arra, hogy én Isten vagyok, és az Isten fia, s ekképpen a szavaimat és tanításaimat megfertőzik, olyannyira, hogy alig marad harminc igaz hívő; amikor is az Isten kegyelmet gyakorol a világ felett, és elküldi az ő Hírnökét, akiért valamennyi dolgot megalkotta, aki délről érkezik el hatalommal, és elpusztítja a bálványokat a bálványimádókkal együtt, aki elveszi a Sátántól az emberek feletti uralmat. Elhozza magával az Isten kegyelmét a megváltásukért, hogy higgyenek őbenne, és áldott az, aki hisz majd a szavainak.”

„Méltatlan vagyok rá, hogy köntösét megoldjam, ám megkaptam az Isten jóindulatát, hogy láthatom őt.” Ezután a pap, a kormányzóval és a királlyal azt mondta: „Ne gyötörd magad, óh, Jézus, Isten szentje, mert a mi időnkben ez a lázadás nem tör ki még egyszer, hiszen azt fogjuk megírni a szent római szenátusnak, császári rendelet formájában, hogy senki ne hívjon téged többé Istennek, avagy Isten fiának.” Ezek után Jézus így szólt: „A szavaitok nyomán immár nem vagyok vigasztalan, hiszen remélem, hogy fény jön a sötétségre, a vigaszom pedig az eljövendő Hírnök miatt van, aki elpusztítja az összes, rólam alkotott hamis meggyőződést, az ő hite elterjed, és megragadja az egész világot, mivel Isten megígérte Ábrahámnak, a mi atyánknak. És ez nyújt számomra vigaszt, hogy az ő hite vég nélkül való lesz, miközben az Isten révén megőrzi sérthetetlenségét.”

A pap azt válaszolta: „Miután eljött az Isten Hírnöke, jönnek majd más próféták is?” Jézus így válaszolt: „Nem jönnek utána az Isten által küldött igaz próféták, ám igen nagyszámú hamis próféta érkezik, emiatt szomorú pedig vagyok. Mivel a Sátán az Isten igazságos ítélete által támasztja őket, és ők elrejtik önmagukat az evangéliumom ürügyén.” Heródes azt mondta: „Miként lehet igazságos Isten ítélete, ha ilyen istentelen emberek fognak eljönni?”

Jézus így felelt: „Igazságos, aki ugyanis nem hisz a megváltása igazságában, hazugságban kell hinnie, ami kárhozatra viszi. Ezért azt mondom nektek, hogy a világ megveti az igaz prófétákat és szereti a hamisakat, miként az Mikeás és Jeremiás korában történt. Mindenki azt szereti, aki olyan, mint ő.”

Ezután a pap azt mondta: „Milyen nevet visel majd a Messiás, és milyen jele lesz eljövetelének?” Jézus így felelt: „A Messiás neve csodálatra méltó, hiszen maga az Isten adta neki, amikor megteremtette az ő lelkét és égi pompába helyezte. Az Isten így szólt: ’Várj Mohamed, a te kedvedért megalkotom a Paradicsomot, a világot, és a teremtmények hatalmas sokaságát, ezekből ajándékot készítek neked, oly mértékben, hogy bárki, aki áld téged, áldott lesz, és aki átkoz téged, átkozott lesz. Amikor el foglak küldeni a világba, úgy küldelek, mint a megváltás Hírnökét, és a te szavad igaz lesz, olyannyira, hogy a menny és a föld elbukhat, de az ő hite soha sem fog megbukni.’ Mohamed, az ő áldottjának neve.” Ezután a tömeg felemelte a hangját, mondván: „Óh, Isten, küldd el hozzánk a te Hírnöködet. Óh, Mohamed jöjj el gyorsan a világ megváltására!”

Jézus Barnabással beszélgetve mondja el, hogy nem őt feszítették meg a kereszten (újabb gnosztikus elem), hanem az őt eláruló Júdást.

Ezután e sorok írója így szólt: „Óh, Mester, szabad nekem most megkérdeznem téged, ugyanúgy, mint amiként szabad volt megkérdeznem téged, amikor velünk laktál?” Jézus azt felelte: „Kérdezz, kérlek Barnabás, és én válaszolni fogok neked.” Ezután e sorok írója azt mondta: „Óh, Mester, látván, hogy az Isten irgalmas, akkor miért kínzott meg minket olyannyira, azt hitetvén el velünk, hogy halott vagy? És az anyád olyannyira zokogott érted, hogy közel állt a halálhoz; és téged, aki Isten egyik szentje vagy, az Isten a rágalmazás vádjának elviselésével sújtotta, miszerint rablók között gyilkoltak meg a Golgota hegyen?”

Jézus azt felelte: „Hidd el nekem Barnabás, hogy minden bűnt, akármilyen kicsi legyen is az, az Isten hatalmas büntetéssel sújtja, belátván azt, hogy a bűn az Isten megsértése. Ezért tehát, mivel az anyám és a hűséges tanítványaim, akik szerettek engem, kissé földi szeretettel tették ezt, az igazságos Isten meg akarta ezt a fajta szeretetet büntetni a jelen gyásszal, azért, hogy ne a pokol lángjai által legyen megbüntetve. És habár én ártatlan vagyok ebben a világban, az emberek mégis „Istennek” neveznek, és „Isten fiának”, azért pedig, hogy az ítélet napján ne legyek a démonok gúnyolásának kitéve, kitett engem annak, hogy e világ emberei gúnyoljanak ki, Júdás halála révén; elhitetvén mindenkivel, hogy én haltam meg a kereszten. És ez a megvetés folyamatosan fog tartani Mohamed, az Isten Küldötte megjelenéséig, aki, amikor eljön, kinyilatkoztatja ezt a becsapást azok számára, akik hisznek Isten törvényében.” Így beszélvén Jézus, hozzátette: „Igazságos vagy óh, Urunk, Istenünk, mert csak neked tartozunk tisztelettel és dicsőítéssel vég nélkül.” (220. fejezet)

Jézus tehát nem keresztre feszítése és halála után ment fel a mennybe, hanem még élő állapotában, és Mohamed eljövetele fogja Jézus megvetését megváltani.

Barnabás evangéliuma

Szent Pál és Barnabás Lystrában, (Bartholomeus Breenberg, 1637, Princetoni Egyetem Művészeti Múzeuma)

Irodalom:

Arany László: Barnabás evangéliuma (Angyali Menedék Kiadó, Budapest, 2016) A fordítás megtalálható itt.

Biblia (Szent István Társulat, az Apostoli Szentszék Könyvkiadója, Budapest, 1976)

Miller, Stephen M. – Huber, Robert V.: A Biblia története (kiadja a Magyar Bibliatársulat megbízásából a Magyarországi Református Egyház Kálvin János Kiadója, Budapest, 2012)

Porter, J. R.: Az elveszett Biblia (Magyar Könyvklub, Budapest, 2003)

Szalai András dr.: Barnabás evangéliuma magyarul


Kapcsolódó cikkek

2021. január 22.

Szent és kevésbé szent könyvek – 4.1. rész – Barnabás evangéliuma

Barnabás gnosztikus evangéliuma számos gazdasággal, pénzzel, adózással kapcsolatos részletet tartalmaz. Ezek nincsenek ellentétben a kanonizált Biblia evangéliumaival, de azokon túlmegy, részletesebb nézeteket fogalmaz meg, főleg Jézus szavaival, példázataival. Ezek a részletek a templomadóról és a pénzsóvárságról, a szegénységről és az égi gazdagságról, az írástudók képmutatásáról szólnak.