A Korán legerősebb gazdasági jellegű tiltása a kamatra, az uzsorára vonatkozik. Ez nem jelenti azt, hogy nincsenek a Koránnak megfelelő bankügyletek, csak azoknak is meg kell felelniük a szigorú vallási előírásoknak. Az öröklésnél az apai ág és a férfiak előnyben részesülnek. A Koránról, mint történelmet meghatározó dokumentumról szóló sorozatunk befejező része következik.
A kötelező és az önkéntes adakozás mellett a Korán több szúrájában is találhatóak adózással kapcsolatos történetek, rendelkezések. Írásunkban hármat emelünk ki, a fáraó álmának megfejtését, a nem muszlimok adókötelezettségét, illetve a hadizsákmány megosztására vonatkozó kötelezettséget.
A Korán elveinek megfelelő adózás az önkéntes teljesítésen alapul. Alapvetően a vagyon után kell adózni, így a szociális helyzettől függ annak összege, a szegény embernek nincs adókötelezettsége. Az iszlám állam másfajta adót is bevezethet, ha az állami működéshez erre szükség van, vagy rendkívüli helyzet ezt indokolja.
A Korán szúráiból az iszlám hittudósok olyan alapelveket vezettek le, amelyek a gazdasági tevékenységre, az állami működés gazdasági oldalára, illetve a muszlim ember pénzzel, gazdálkodással való helyes viselkedésére vonatkoznak. Ezeknek az alapelveknek a betartása a hívő muszlim számára kötelező előírás.
A Föld népességének negyede az iszlám vallás követője. Ezzel, a kereszténység után, a legelterjedtebb vallás. Az iszlám alapműve, a hitelvek összefoglalója a Korán. A terjedelmes mű vallási törvényeket, történeteket, verseket tartalmaz. Számos gazdasági tartalmú előírása közül cikksorozatunkban a pénzügyi, adózási jellegű előírásokat emeljük ki. A Koránt méltán tekinthetjük az egyik legjelentősebb, történelmet meghatározó dokumentumnak.
