Az szja kedvezmények változásai

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A jelenlegi szabályozás szerint az összevont adóalap utáni adó meghatározott jövedelemhatárhoz kötötten, 100 ezer forintos keretben hétféle jogcímen csökkenthető bizonyos korlátokkal. Január 1-jétől a korlátozás alá vont kedvezmények jogosultsági feltételei változatlanok maradnak, a háztartási kiadásokhoz kapcsolt új kedvezményre pedig a törvény egyszerűbben kezelhető összevont szabályt tartalmaz. A módosítás nem érinti a családi kedvezménnyel, a személyi kedvezménnyel (súlyos fogyatékosság miatti kedvezmény), az őstermelői kedvezménnyel és az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás kedvezményével kapcsolatos rendelkezéseket.

Összevont adókedvezmény
A korlátozás alá vont kedvezmények érvényesítésének kiindulópontja, hogy ha a magánszemély összes jövedelme az adóévben a 3 millió 400 ezer forintot nem haladja meg, az összevont adóalap adóját csökkentő összeg az őstermelői kedvezménnyel együtt legfeljebb 100 ezer forint lehet. Az említett jövedelemhatár túllépése esetén a 100 ezer forintból a 3 millió 400 ezer forintot meghaladó jövedelemrész 20 százalékát meghaladó rész, de az őstermelői kedvezménnyel együtt is legfeljebb 100 ezer forint vonható le az adóból. Az új szabályozás lényege, hogy a korlátozás alá vont kedvezményekre jogosító igazolt jövedelem-felhasználások összegéből összevont kedvezményalapot kell képezni, és – legfeljebb az előzőek szerint meghatározott keretben – ennek az összevont kedvezményalapnak egységesen a 30 százalékával lehet az összevont adóalap adóját csökkenteni.

Az összevont kedvezményalapba a következő igazolt kiadások számíthatók be:

• a háztartással kapcsolatos szolgáltatások igénybevételének számlázott ellenértéke;
• a társadalombiztosítási ellátásra kötött megállapodás szerint a nyugellátásra jogosító szolgálati idő, illetőleg a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából a magánszemély által saját maga javára, illetőleg a nem egyéni vállalkozó magánszemély által valamely más magánszemély javára befizetett összeg;
• magánnyugdíjpénztári tagdíj fizetésére kötött megállapodás szerint a magánszemély által saját maga javára, illetőleg a nem egyéni vállalkozó magánszemély által támogatási megállapodás szerint valamely más magánszemély javára befizetett összeg;
• a magánnyugdíjpénztárba a magánszemély saját tagdíját kiegészítő befizetés, ide nem értve a munkáltató által egyoldalú kötelezettségvállalás alapján ilyen címen fizetett összeget;
• a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe a magánszemély által foglalkoztatói hozzájárulása kiegészítéseként befizetett összeg, ideértve a foglalkoztatói hozzájárulás adóköteles részét is;
• hallgatói jogviszony alapján az adóévben megfizetett képzési költség (tandíj, költségtérítés, egyéb térítés), illetve a magánszemély hallgatói jogviszonyának, felnőttképzésben való részvételének az adóévben vagy az adóévet megelőző öt évben első ízben történő megszűnését megelőzően a hallgatói jogviszonyára (felnőttképzésben való részvételére) tekintettel bármely évben megfizetett, kedvezményalapként megelőző évben (években) figyelembe nem vett képzési költségből halasztott kedvezményalap;
• a magánszemély által közcélú adomány céljára történt befizetés, tartós adományozás esetén 20 százalékkal növelt összegben;
• a belföldi székhelyű biztosítóval kötött élet- és nyugdíjbiztosítás megfizetett díjának összege.

A felsorolt kiadásokat számlák, illetve igazolások alapján lehet figyelembe venni. A magánszemélynek az adóbevallásában tájékoztató adatként jogcímenként fel kell tüntetetnie az összevont kedvezményalapban érvényesített összegeket.

Háztartási szolgáltatásokra fordított kiadások beszámítása
Az összevont kedvezményalapba háztartással kapcsolatos szolgáltatásokra számla alapján kifizetett összegek is beszámíthatók. Az új rendelkezés a következő szolgáltatásokra vonatkozik: lakásfelújítással, lakáskorszerűsítéssel kapcsolatos szolgáltatások; gyermekfelügyelet, gyermekgondozás; háztartásvezetés; házi ápolás; háztartási nagygépek karbantartása, javítása; a lakás, lakóház tüzelőberendezésének, fűtésrendszerének, égéstermék elvezető rendszerének hideg- és meleg-, valamint szennyvízrendszerének karbantartása, javítása.

A kedvezmény alapja a szolgáltatás számlázott ellenértéke, amelyet a kedvezményt érvényesítő magánszemély a nevére kiállított számla alapján – adóbevallásában tájékoztató adatként feltüntetve a számla sorszámát, kibocsátójának adószámát, illetve a számlázott összegeket – vehet figyelembe.

Felsőoktatási képzésre fordított kiadások beszámítása
Képzési költség alapján bármely olyan magánszemély érvényesíthet kedvezményt, akit a felsőoktatási intézmény a kiadott igazoláson – a hallgató kérésére – a kedvezmény érvényesítőjeként tüntet fel. Az új szabály szerint ez a személy nemcsak a hallgató közeli hozzátartozói közül kerülhet ki. Az igazoláson csak egy magánszemély szerepeltethető, akinek adóazonosító adatait is fel kell tüntetni. A felsőoktatási képzéshez kapcsolódó kedvezmény elhalasztható, amire azonban csak maga a hallgató jogosult, ezért ilyen esetben a képzési költségről kiállított igazoláson a kedvezmény érvényesítőjeként a felsőoktatási intézménynek a hallgatót kell feltüntetnie és a halasztás tényét is rá kell írnia. A halasztás csak az adóévre igazolt befizetés teljes összegére vonatkozhat. Utóbb, a hallgatói jogviszony, a felnőttképzésben való részvétel első ízben történő megszűnését követő öt évben az előzőek szerint igazolt képzési költség (illetve annak kedvezményalapként még nem érvényesített része) tetszőleges megosztásban számítható be az összevont kedvezményalapba. A kedvezményalap halasztásáról és az érvényesített összegekről nyilvántartást kell vezetni.

A korábbi években a felnőttképzésben való részvétel díjához, illetve a felsőoktatási hallgatói jogviszony alapján megfizetett tandíjhoz/költségtérítéshez kapcsolódóan elhalasztott kedvezmény továbbra is érvényesíthető. Az érvényesítés időszaka legfeljebb a hallgatói jogviszony, felnőttképzésben való részvétel első ízben történő megszűnését követő öt adóév lehet. Az összevont kedvezményalapban ilyen esetben legfeljebb a halasztás tényét tartalmazó igazolásokban feltüntetett összeg még nem érvényesített része vehető figyelembe a korábban hatályos szabályok alapján.

Tartós adományozásról szóló szerződésből eredő kötelezettség
Ha a magánszemély tartós adományozásról szóló szerződés alapján érvényesít kedvezményalapot, és utóbb a szerződésből eredő bármely kötelezettségét neki felróható bármely ok miatt nem teljesíti a szerződésben vállaltaknak megfelelően, a megelőző három évben tartós adományozás címén az összevont kedvezményalap részeként figyelembe vett kedvezményalap 12 százalékának megfelelő adóbevallási és adófizetési kötelezettsége keletkezik. Ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni a magánszemély halála esetén. A 2009. előtt tartós adomány címén érvényesített külön kedvezményre a visszafizetés régi szabályait szintén csak a kötelezettségszegést megelőző három évre kell alkalmazni.

Biztosításra vonatkozó rendelkezési jog gyakorlása
Ha a magánszemély biztosításra fizetett díj alapján érvényesít kedvezményalapot, és utóbb a Szja-törvény 7. számú mellékletében foglaltak szerinti rendelkezési jogát a szerződéskötést követő 10 éven belül gyakorolja, a figyelembe vett összeg 36 százalékát arra az adóévre vonatkozó adóbevallásában be kell vallania, valamint az adóbevallás benyújtására előírt határidőig meg kell fizetnie, amely adóévben a rendelkezési jog gyakorlása történt. Ez a kötelezettség azonban nem vonatkozik az olyan összegre, amelynek a figyelembevételét megalapozó befizetés évének utolsó napjától számított három év a rendelkezési jog gyakorlásáig már eltelt.

Üzleti, beruházási célú hitel kamata utáni kedvezmény
Az egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő az Szja-törvény 1997. január 1-je előtt hatályos rendelkezései alapján üzleti, illetve beruházási célra felvett hitel kamata után járó kedvezményt utoljára a 2009. évi adóbevallásában érvényesíthet. Az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény az egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági kistermelő által, kizárólag az egyéni vállalkozói, illetőleg kistermelői tevékenységének folytatása érdekében 1993. december 31. és 1996. január 1. között üzleti célra, illetve 1996-ban beruházási és forgóeszköz-finanszírozási célra felvett hitel adóévben megfizetett kamatának 25 százaléka.

Az adókedvezmények sorrendje
Adókedvezményeket legfeljebb az összevont adóalap adójának mértékéig, azon belül az összevont adókedvezményre vonatkozó korlát mértékéig lehet érvényesíteni. Ha az adó nem nyújt fedezetet az összes kedvezményre, vagy azok együttvéve a korlát miatt nem érvényesíthetők, a magánszemély eldöntheti, hogy melyiket érvényesíti az adóhatósági közreműködés nélkül benyújtott bevallásában vagy a munkáltatói adómegállapításban. Ha azonban választását bármely okból nem jelöli meg, vagy adóhatósági közreműködéssel egyszerűsített bevallást nyújt be, a kedvezmények sorrendjét a törvényben meghatározott következő sorrendben kell figyelembe venni: lakás célú hiteltörlesztés áthúzódó kedvezménye, személyi kedvezmény, alkalmi foglalkoztatás kedvezménye, összevont adókedvezmény, őstermelői kedvezmény, családi kedvezmény, egyéb (pl. üzleti, beruházási célra felvett hitel kamata után járó kedvezmény).

Az összevont kedvezményalap megállapításánál a figyelembe vett összegek az adóhatósági közreműködés nélkül benyújtott bevallásban a magánszemély által megjelölt sorrendben vehetők figyelembe. Az adóhatósági közreműködéssel benyújtott egyszerűsített bevallásban és a munkáltatói adómegállapítás elkészítése során a kedvezményalapban a következő sorrendben kell számításba venni:

• a háztartással kapcsolatos szolgáltatások igénybevételének számlázott ellenértékét,
• társadalombiztosítási ellátásra kötött megállapodás szerint a nyugellátásra jogosító szolgálati idő, illetőleg a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából a magánszemély által saját maga javára, illetőleg a nem egyéni vállalkozó magánszemély által valamely más magánszemély javára történő befizetést,
• a magánnyugdíjpénztári tagdíj fizetésére kötött megállapodás szerint a magánszemély által saját maga javára, illetőleg a nem egyéni vállalkozó magánszemély által támogatási megállapodás szerint valamely más magánszemély javára történő befizetést,
• a magánnyugdíjpénztárba a magánszemély saját tagdíját kiegészítő befizetést,
• a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe a foglalkoztatói hozzájárulás kiegészítéseként történő befizetést,
• a felsőoktatási törvény szerinti hallgatói jogviszony alapján az adóévben megfizetett képzési költséget (tandíjat, költségtérítést, egyéb térítést),
• a magánszemély hallgatói jogviszonyának (felnőttképzésben való részvételének) az adóévben vagy az adóévet megelőző öt évben első ízben történő megszűnését megelőzően a hallgatói jogviszonyára (felnőttképzésben való részvételére) tekintettel bármely évben megfizetett képzési költségből halasztott kedvezményalapot,
• a közcélú adomány, tartós adományozás céljára történt befizetést,
• a biztosításra történő befizetést.

A 2008-ban hatályos rendelkezések szerint érvényesíthető adókedvezmények sorrendjét – tekintettel arra, hogy az adóhatósági közreműködéssel beadható egyszerűsített bevallás már a 2008. adóévre is választható – átmeneti rendelkezés határozza meg.

---