Az ügyvédek elektronikus úton ellenőrzik a személyazonosságot
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Országgyűlés május végén fogadta el a jogügyletek biztonságának erősítését szolgáló törvénymódosítást, amelynek az elsődleges célja a személyazonosításra alkalmas igazolványokkal kapcsolatos visszaélések megakadályozása, megelőzése.
A visszaélések egyik alaptípusa az okirat hamisítás, amellyel az elkövető más nevében hamis, hamisított igazolványok felhasználásával tesz szerződésbe foglalt jognyilatkozatot (jellemzően adásvételi szerződést köt).
Az ügyvédek a gyakorlatban a nyilatkozatot tevő fél személyazonosságáról az aláírással és fényképpel ellátott hivatalos igazolványból győződik meg. A jogügyletben résztvevő felek által felmutatott igazolványokban szereplő adatok valódiságát eddig nem lehetett ellenőrizni. A fenti törvény alapján ellenben az ügyvéd 2008. január 1-jétől az okirat ellenjegyzése során elektronikus úton hozzáférhet a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala azon nyilvántartásaihoz, amelyek útján az ügyfelek személyazonosság igazolása során rendelkezésre bocsátott adatait és a jogügyletekhez felhasznált igazolványaik érvényességét ellenőrizheti.
A közelmúltban készült el az ügyvédi ellenőrzésről szól IMR rendelet tervezete, amely az ellenőrzési tevékenység részletszabályait tartalmazza. Az adatigénylés a Hivatal által működtetett Kormányzati Portálon elérhető adatigénylést támogató informatikai keretrendszer, ún. BÜKK rendszer alkalmazásával kitöltött elektronikus adatlap megküldésével történik.
Az adatigénylés terjedelme kétféle lehet:
- az ügyfél engedélye hiányában csak az igazolvány létezésére és érvényességére kérdezhetnek rá,
- az ügyfél hozzájárulása esetén pedig az igazolvány meghatározott adatait is megismerhetik.
A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalától kapott válasz kinyomtatható, ezt azonban az ügyiratoktól elkülönítve, elzártan kell kezelni. Az ügy iratai között csak az adatigénylés megtörténtét lehet rögzíteni. A kapott tájékoztatás papír alapú másolatát 5 évig kell megőrizni, az őrzési idő leteltét követően pedig meg kell semmisíteni.
