Bölcs Salamon gazdálkodási tanácsai – 2.3. rész

Szerző: dr. Juhász István
Dátum: 2020. november 6.
Címkék: , , ,
Rovat:
A bibliai Salamon gazdag volt és bölcs! A két tulajdonság összefügg, erről Salamon több tanácsa, példabeszéde is tanúbizonyságot ad. Útmutatásai kiterjedtek a tervezésre, a gazdagság megszerzésére, a vagyonnal kapcsolatos hibás elképzelésekre, illetve arra is, hogy mit kezdjünk a megszerzett vagyonunkkal.

Jó dolog, ha a bölcsesség vagyonnal párosul, és nyereség azoknak, akik látják a napot.

(Préd 7,11)

Korábbi írásunkban már szóltunk Salamon mesés gazdagságáról.

A bibliai Salamon király Kr.e. 1000 körül született, apja Dávid király volt. Dávid halálát követően Kr.e. 971 (körül) lett a zsidók királya, és majd negyven éven át uralkodott, egészen 932 (körül) bekövetkezett haláláig.

Nevéhez kötődik – bölcsességén és gazdagságán kívül – az első templom felépítése Jeruzsálemben, kapcsolata Sába királynőjével. Életéről Sámuel második könyve és A királyok első könyve, illetve A krónikák második könyve számol be.

Építkezéseihez sok pénzre és munkaerőre volt szüksége, ezeket az államszervezet erős központosításával, súlyos adók kivetésével igyekezett biztosítani. A Vörös-tengeren hajóflottát hozott létre és kikötőt építtetett, ezzel fellendítette a kereskedelmi hajózást is.

Az Ótestamentumon belül neki tulajdonítják A példabeszédek könyvének, A Prédikátor könyvének, az Énekek énekének és néhány zsoltárnak a szerzőségét. Az nem elképzelhetetlen, hogy volt köze ezek keletkezéséhez, de az ősi szövegek sok változtatáson estek át a Kr. előtti első évezredben. Az átírások, kiegészítések/törlések, értelmező szövegek beiktatását követően ezeknek a műveknek a ma ismert szövegei a Kr.e. IV-III. századokban alakultak ki, egyes részei a Kr.e. I. században.

Az alábbiakban a Példabeszédek könyvéből és a Prédikátor könyvéből idézett tanácsokat mutatunk be, a felvezetőben írt tematizálás szerint. Természetesen ezek a tanácsok ma már sokszor tűnhetnek olyanoknak, amelyeket minden értelmes ember magától is tud, egyes esetekben megmosolyogtatóak, vagy akár hibásaknak is tekinthetjük ezeket (pl. a kölcsönre vonatkozó intelmeket), de hiba lenne ezeket így megítélni. A tanácsok alapvetően a 2,5-3 ezer évvel ezelőtti társadalmi-gazdasági viszonyok alapján értelmezhetőek. Nem csak a zsidó vallási iratok tartalmaztak ilyen jellegű intéseket, hanem a kor más vallásai is ellátták híveiket ilyen tanácsokkal (például a sumérek vagy az egyiptomiak).

Salamon ábrázolása a Német-római Birodalom birodalmi koronáján

Salamon általános tanácsai a vagyonszerzéssel kapcsolatban

Vagyont szerezni általában nem magától értetődő dolog. Lehet persze reménykedni a lottó öttalálatosban, előkerülő amerikai nagybácsiban, gazdag örökségben, de ezek olyan ritka kivételek, amelyek legfeljebb a szabályokat erősítik.

Lássuk Salamon általános tanácsait!

Péld 17,16: Vételár mire jó a balga kezében? Bölcsességet vesz tán? Hisz nincs esze hozzá!

Péld 21,20: A bölcs lakásában van tartalék és olaj, de a bolond ember ezt is, azt is csak lenyeli.

Péld 14,1: A bölcsesség fölépíti magának a házát, a balgaság meg lerontja a saját kezével.

Péld 23,19-21: Figyelj, fiam, és légy bölcs, a szívedet vezesd egyenes úton. Ne légy azok között, akik a bort isszák, sem azok között, akik tobzódnak a húsban. Mert az iszákos és tobzódó szegény lesz, és az aluszékony rongyokba öltözik.

Péld 23,4-5: Ne törd össze magad, hogy meggazdagodjál, a becstelen haszonról mondj le! Szemet vetsz rá? Már el is tűnt előled! Mert olyan szárnyai vannak, mint a sasnak, és fölrepül a levegőégbe.

A bölcsesség nem pénzkérdés. A pénzt vehetjük átvitt értelemben is: nem külső lehetőség kérdése, belső érzékenység kell hozzá, készség az elsajátítására.

Az általános szabályok felhívják a figyelmet az okos gazdálkodásra, a tartalékolás fontosságára, a becsületes, egyenes útra, valamint a szorgalomra és a mértékletességre. Ezzel szemben a butaság, a lustaság, a pazarlás, a mértéktelen élvhajhászás a gazdagság elvesztéséhez vezet.

Nem a szorgalmat, nem is a gazdagságot ítéli el, hanem azt a fölfogást, amely egyetlen célnak tekinti a gazdagságot.

Salamon ítélete (Peter Paul Rubens festménye, 1617)

A gazdálkodás tervezése

A pénz megszerzése általában hosszas, kitartó munkával érhető el, amelynek alapja a tervezés.

A tervezéshez kapcsolódóan a következő öt jótanáccsal lát el bennünket Salamon:

Péld 16,16: Bölcsességet szerezni jobb, mint aranyat, okosságra szert tenni többet ér az ezüstnél.

Péld 24,3-4: Házat bölcsességgel lehet építeni, és okossággal kell megszilárdítani. A tudás tölti meg a kamrákat minden jóval, ami drága és kívánatos.

Péld 24,27: Vállalkozásodat alapozd meg odakinn, készítsd elő kinn a szántóföldön, s aztán fogj hozzá házat építeni.

Péld 27,23-27: Vigyázz rá, hogy milyen juhaid külseje, és fordíts gondot a nyájaidra! Mert nem marad meg a vagyon örökre, s nem száll a tartalék apáról fiúra. Ha már lekaszálták a füvet, a sarjú kihajtott, s hazahozták a hegyekből a szénát, akkor tarts bárányokat, hogy legyen ruhád. Bakokat is tarts, hogy földet vásárolhass, s legyen sok kecsketejed élelmedül, meg a szolgálóid eltartására.

Péld 13,7: Van, aki játssza a nagyot, noha semmije sincs, más a szegényt adja, bár nagy a vagyona.

A példabeszédek kiemelik a tanulás és az idővel való gazdálkodás fontosságát. A beszerzéseket, vásárlásokat meg kell tervezni, de a meglévő vagyont (tárgyak, pénz, ház stb.) is folyamatosan karban kell tartani. Ez a gondoskodás nélkülözhetetlen.

Fontos, hogy az embernek legyen hivatása, kenyérkereső foglalkozása, a családalapítás, először és a személyes igények kielégítése ezt követően válhat fontossá.

Három dologra intenek a Példabeszédek 17,23-27 versei: a szorgalomra, a körültekintő munkavégzésre, az okos gazdálkodásra.

Az utolsó példabeszéd arra utal, hogy a rendelkezésre álló lehetőségeket (pénz, vagyon stb.) nem szabad végletesen kihasználni, a szerénység és mértékletesség több eredményt hozhat, mint a kivagyiság.

Salamon a trónján (Andreas Brugger freskója, 1777)

A vagyonszerzés

A vagyon megszerzésének és megtartásának sokféle módja, eszköze lehet. Vannak viszont olyan általános követelmények, amelyek megtartása eredményes lehet ezen a területen. Salamon következő bölcsességei ezekre mutatnak rá:

Péld 21,5: A szorgalmas tervei biztos nyereséget szereznek, de a mohónak minden vágya csődbe vezet.

Préd 11,6: Már reggel vesd el vetőmagodat, és ne pihentesd kezedet napestig, hisz nem tudhatod, vajon sikerül-e ez vagy az, vagy hogy mindegyik egyformán jó-e.

Péld 20,13: Ne szeresd az alvást, nehogy elszegényedj, nyisd ki a szemed és bőven lesz kenyered!

Péld 14,23: Minden fáradságnak nyereség a vége, az üres fecsegés szűkölködést von maga után.

Péld 16,26: A munkásnak javára szolgál az éhsége, mert munkára ösztönzi a szája.

Péld 28,19: Dúskál a kenyérben, aki műveli a földjét, szegény lesz, aki üres dolgok után futkos.

Préd 11,1-2: Dobd kenyeredet a víz tükrére, és sok nap múltán is megtalálod. Oszd el hét- vagy nyolcfelé is, mert nem tudod, milyen csapás érheti a földet!

Miről is szólnak ezek a példabeszédek?

  1. pillér: A mohóság nem vezet eredményre, fontosabb egy jól megalapozott terv. A szorgalmasok tervei helyesek: fokról fokra igyekvő becsületes munkával akarnak eredményt elérni. Aki gyorsan akar meggazdagodni – érdemtelenül – szembe kerül az erkölcsi rend őrével és megbűnhődik.
  2. pillér: Lehetőleg több módszert, jövedelemforrást kell biztosítani, mai szavakkal a diverzifikálás csökkenti a kockázatokat. Mivel nem tudhatja az ember, hogy mikor találja el a kellő időt, és melyik cselekedete jár megfelelő eredménnyel, azért restség nélkül, el nem csüggedve és fölösleges aggályoskodás nélkül kell végeznie munkáját.
  3. pillér: A harmadik példabeszéd ismét a szorgalomra hívja fel a figyelmet a lustaság helyett.
  4. pillér: Tenni, dolgozni kell az eredményért! A fáradozás meghozza a vagyongyarapodást is.
  5. pillér: Mint arról szó volt, a mohóság nem vezet eredményre, de a siker akarása fontos tényező. Kell a cél!
  6. pillér: Azokat a tulajdonságokat kell kihasználni, amiben jó és kreatív vagy, amiben gyengébbek a képességeid, felejtsd el! Lehet becsületesen dolgozni és lehet az erős tevékenység látszatát keltve nem csinálni semmit, illetőleg nem csinálni semmi hasznosat, a tevékenység célját elhibázni.
  7. pillér: Az utolsó idézet ismét a többféle módszer alkalmazására hívja fel a figyelmet. Érdemes merészen kereskedni, hajókat küldeni a tengerre áruval, mert kockázatos dolog ugyan a vízre bízni a kenyeret, de nyereséggel lehet azt visszakapni. Mindenesetre jó, ha óvatosan teszi ezt az ember, 7–8 hajóra és nem egyre kell rábízni mindent, mert minden hajót nem ér baj és biztosan nyereséget hoz a kockázat. A jó cselekedetre szóló buzdítás is benn van e sorokban. Amit másnak adsz, az ugyan olyasminek látszik, mintha a megbízhatatlan vízre bíznád rá a kenyeredet. Mégis adj, bőségesen adj, adj hétnek-nyolcnak is (soknak), mert nem tudod, mi vár rád. Visszakaphatod, amit merészen odaadtál.

Salamon király (ólomüveg ablak, Tiffany Stúdió, Chicago), a gránátalma a gazdagság szimbóluma

A vagyonszerzés romboló mítoszai

A pénz, a jövedelem, a vagyon megszerzésével kapcsolatban számos téveszmét ismerünk. ezek közül ötre hívja fel a figyelmet a bölcs:

1.

Péld 12,9: Jobb, aki észrevétlen magát szolgálja ki, mint aki nagyra van, de még kenyere sincs.

Péld 13,7: Van, aki játssza a nagyot, noha semmije sincs, más a szegényt adja, bár nagy a vagyona.

Péld 21,17: A szórakozni vágyó ember szükséget szenved, nem gazdagszik meg, aki a bort szereti meg az olajat.

Péld 21,20: A bölcs lakásában van tartalék és olaj, de a bolond ember ezt is, azt is csak lenyeli.

2.

Préd 5,10: Ahogy nő a vagyon, szaporodnak a pusztítói. És mi haszna van a birtokosának? Csak a szeme elégül ki.

3.

Préd 5,11: A dolgozó ember álma édes, akár keveset, akár sokat eszik. De a gazdagot jóllakottsága nem hagyja aludni.

4.

Péld 15,16-17: Többet ér a kevés az Úr félelmében, mint ha nyugtalansággal párosul a tömérdek kincs. Jobb egy tál főzelék és szeretet hozzá, mint egy kövér ökör gyűlölettel.

Péld 15,27: Aki gazdagságra tör, lerombolja házát, aki megveti az ajándékot, az élni fog.

Péld 17,1: Többet ér egy száraz falat békességben, mint egy hússal telt ház, ahol perpatvar dúl.

5.

A meggondolatlanul vállalt kezesség

Péld 6,1-5: Fiam, ha kezességet vállaltál másért, idegennek adtad a kezed, s így szád szava által tőrbe estél, ha foglyává váltál saját szavaidnak, akkor, hogy szabadulj, fiam, ezt tegyed, mert embertársad kezébe kerültél: Menj, siess és zaklasd embertársadat. Ne hunyd be szemedet álomra, a szempilládat ne hagyd elszunnyadni! Mint zerge a hálóból, szabadítsd ki magad, vagy mint a madár a tőrből!

Péld 11,15: Rosszul jár, aki másért kezességet vállal, az van biztonságban, aki megmenekül tőle.

Péld 22,26: Ne tarts azokkal, akik kezüket adják, akik adósságért jótállást vállalnak. Hogyha semmid sem lesz, amiből fizetnél, még az ágyadat is elviszik alólad.

Miről szólnak tehát a mítoszok?

  1. mítosz: Ha van pénz, vagyon, akkor itt az ideje az elköltésének. A céltalan pénzszórás a vagyon elvesztéséhez vezet. Van, aki a látszatra ad, van, aki a valóságos jólétre. Az állandó mulatozás keresése törvényszerűen elszegényedéshez vezet. A nyomor viszont, vagy bármely kielégítetlenség a mámorban keres enyhülést és így tovább fokozza romlását és ebből a körből nem tud kitörni. A bölcs tudja, hogy a szorgalom és takarékosság tesz gazdaggá, ezért gyarapszik, a bolond kezéből kifolyik a pénz.
  2. mítosz: Azt gondolni, hogy egy meghatározott jövedelemszint, vagyon boldoggá teszi az embert, nagy tévedés! Nincs olyan, hogy elég, a nagyobb vagyonnak szaporodnak a haszonlesői is.
  3. mítosz: Az igények teljes kielégítése céltalansághoz vezet. Jobb, ha mindig fel tudunk lépni új célokkal, követelményekkel, az ezek érdekében kifejtett munka képes az embert elégedettebbé, boldogabbá tenni.
  4. mítosz: Hibás az az elképzelés, hogy gazdag ajándékokkal, a jólét biztosításával boldogságot lehet vásárolni. Ne áldozzuk fel magunkat a munkának! A családi boldogságot, a baráti kapcsolatokat kockáztatjuk, ha azokat elhanyagolva, csak pénzért vásárolható dolgokkal akarjuk helyettesíteni a kapcsolatainkat. A nyugtalanság minden örömet megkeserít, akkor viszont hiába a gazdagság. A szeretet a legnagyobb örömszerző, a gyűlölet kegyetlenül rossz érzés.
  5. mítosz: Másokért kezességet vállalni nagyon óvatosan kell. Ha az adós nem becsületes, vagy szerencsétlenség miatt fizetésképtelen, a kezes megy tönkre. Ezért óv tőle. A könnyelműen kimondott szóba – ígéretbe – mint valami hálóba gabalyodik bele az ember. Ki van szolgáltatva a hitelezőnek és annak, hogy vajon becsületes-é az, akiért kezességet vállalt. Érdemes hitelből vásárolni, kezességet vállalni? A kölcsönökből megszerzett vagyongyarapodás könnyen elvész. Természetesen a hitelezés a modern gazdaság egyik alapja, de annak mértéktelen és meggondolatlan alkalmazása válságot, elszegényedést eredményez. Sajnos erre nagyon jó példát szolgáltattak az elmúlt két évtized devizahiteles ügyletei is, de a 2008-2010-es világválság is hitelezési problémákból eredt.

Salamon király udvara (Ingobertus, kb. 880)

Mire költsük a vagyonunkat?

A jövedelem, a vagyon megszerzése nem lehet cél, hanem csak eszköz más célok megvalósítására. Melyek lehetnek ezek a célok? Salamon három olyan célt is kijelöl, amelyek az egyén és a társadalom szempontjából is hasznosak lehetnek.

  1. Segítsünk másoknak!

Péld 11,25: Aki máson segít, maga is meghízik, maga is jóllakik, aki mást jól tart.

Péld 22,9: Áldásban részesül a jóságos tekintetű, mert a kenyérből juttat a szegényeknek.

A boldogság vagy boldogtalanság egyik forrása, hogy mire tartjuk a vagyont. A karitativitás, az önzetlen támogatás is fontos lehet, de a vagyon nem csak a közvetlen átadásával hasznosulhat mások javára, hanem számos egyéb módszerrel is. Egy szociális, egészségügyi vagy kulturális befektetés is kiválóan szolgálhatja a társadalmi célokat.

  1. Hagyjon valamit a gyerekeinek!

Péld 13,22: A jónak öröksége unokáira száll, a bűnös vagyona az igaz része lesz.

Préd 7,11-12: Jó dolog, ha a bölcsesség vagyonnal párosul, és nyereség azoknak, akik látják a napot. Mert akit óv a bölcsesség, azt óvja a pénz is, s mint a tudás külön hasznát, a bölcsesség az életet is biztosítja azoknak, akiknek a birtokában van.

Nemigen szorul magyarázatra, hogy az utódok megsegítése, akár az örökségből is, hasznos cél.

Részben a bölcsesség is türelem kérdése. Türelem is kell hozzá, hogy az ember ne elsietve, azaz balgatagul fogjon a cselekvéshez. A kevélység, bosszankodás, harag gyorsan, a pillanatnyi benyomás alapján dönt, a bölcsesség türelemből és megfontolásból fakadó cselekvése éppen azért biztonságosabb. Védelmet és nyugalmat jelent, mint az árnyék. A vagyon, pénz védelmet jelenthet, bizonyos vonatkozásban nyugodtabbá és biztonságosabbá teheti az életet. Erre a bölcsesség is képes, sőt többre is. A türelmes, bölcsességben fogant életstílus életet jelent, megóv az olyan veszedelmes és végzetes lépésektől, amelyeket a maga kárára megtesz a türelmetlen bolond.

  1. Tanítsd meg másoknak a tanultakat!
Péld 20,15: Hogyha van is arany és rengeteg korall, a tudós ajak azért becses drágaság.

Általában az embert (nemcsak a tanítványt) mondja boldognak, ha a bölcsességet elérte. Nincs korhoz, állapothoz kötve. Arannyal-ezüsttel mindaz megszerezhető, amit az anyagi világ nyújthat, a bölcsesség ennél magasabbrendű világba emel. Ezért lehet vele értékesebb dolgokat megszerezni, mint a vagyonnal.

Az egyik leghasznosabb dolog, amit az ember tehet, a tanítás, feltéve, hogy ehhez van elegendő tudása, ismerete. A tudásátadás az, ami az emberi fejlődést megalapozta az előző évezredekben. Ha a vagyont erre fordítjuk, akkor az a legbölcsebb befektetés, felhasználás.

Salamon király élete egy 17. századi faragott bútoron

&&&&&

A leírtak nem jelentik azt, hogy a szerző teljes mértékben egyetértene bölcs Salamon példabeszédeivel, tanácsaival. Célom alapvetően ezek bemutatása, mai nyelvre való ’lefordítása’ volt.

Irodalom:

Az eddigiektől eltérően irodalomjegyzéket nem adunk meg, mivel a cikkben leírtak nagyon sok helyen megtalálhatóak, sokszor közismertek. A cikk legfeljebb abban ad többletet, hogy sajátos szempontok szerint szerkeszti ezeket egybe. Legfőbb forrás természetesen maga a Biblia (Szent István Társulat, az Apostoli Szentszék Könyvkiadója, 1976, Budapest). A szövegben néhány esetben hivatkozunk az Adó Online lapjain megjelent korábbi írásainkra.

A cikk megírásához felhasználtuk A Szentírás magyarázata: jubileumi kommentár (Kálvin Kiadó, Budapest, 1995) c. kiadványt.


Kapcsolódó cikkek:


Gazdaságra, adózásra vonatkozó rendelkezések az Ószövetségben – 2/2. rész
2020. október 30.

Az Ótestamentum számos helyen szól gazdálkodásról, vagyonról. A gazdagságot az Ószövetség nem tartotta bűnös dolognak, sőt, sokkal inkább Istennek tetsző cselekedetként ír a gazdálkodásról, a vagyon gyarapításáról. A Teremtés könyvében József, miután megfejtette a fáraó álmát, megbízatást kap államgazdasági feladatok végzésére. Salamonnak 666 aranytalentum bevétele volt évente. A kamat szedésének tilalma kivételt képez, a pénzzel való gazdálkodás nem megengedett a zsidók között.

Gazdaságra, adózásra vonatkozó rendelkezések az Ószövetségben – 2/1. rész
2020. október 16.

Az Ószövetségen belül Mózes öt könyve tartalmazza a legtöbb parancsolatot, így a gazdálkodásra, gazdasági tevékenységre és az adózásra vonatkozó parancsolatokat is. A tized, a templomadó, a zsengeáldozat a legjelentősebb adófajták, a kamat szedésének tilalma már a gazdasági tevékenységek szélesebb körében értelmezhető.

Adótörténet: József megfejti a fáraó álmát
2018. augusztus 31.

Az álmok nem hazudnak! A Bibliában gyakran van jelentőségük az álmoknak, illetve azok megfejtésének. Az egyik legismertebb bibliai történet, amikor József Egyiptomban megfejti a fáraó álmát. Arról már jóval kevesebb az ismeret, hogy ennek az álomfejtésnek és következményeinek fontos adótörténeti jelentősége is van. Sőt, a történetnek igazolt történelmi alapjai is vannak!

A Biblia gyakorolta a legnagyobb hatást a történelemre – 1. rész
2020. október 2.

A történelmet meghatározó dokumentumok közül – nem lehet kétséges –, hogy a Biblia gyakorolta a legnagyobb hatást a világtörténelem alakulására. A mai nyugati világrend a könyvek könyvének előírásai, vagy az azokra való hivatkozással alakult ki. A Szentírás ma is meghatározó dokumentum, még akkor is, ha jóval kisebb a hatása, mint ötszáz vagy ezer évvel ezelőtt.