Gazdaságra, adózásra vonatkozó rendelkezések az Ószövetségben – 2/2. rész

Az Ótestamentum számos helyen szól gazdálkodásról, vagyonról. A gazdagságot az Ószövetség nem tartotta bűnös dolognak, sőt, sokkal inkább Istennek tetsző cselekedetként ír a gazdálkodásról, a vagyon gyarapításáról. A Teremtés könyvében József, miután megfejtette a fáraó álmát, megbízatást kap államgazdasági feladatok végzésére. Salamonnak 666 aranytalentum bevétele volt évente. A kamat szedésének tilalma kivételt képez, a pénzzel való gazdálkodás nem megengedett a zsidók között.

… a bőség hét esztendejében Egyiptom földjén tegyék félre az ötödrészt. … A gabona szolgáljon majd készletül az országnak a hét ínséges esztendőben, amely majd rátör Egyiptom földjére.

(részlet József álomfejtéséből – Ter 41,34-36)

Az előző részben az Ótestamentum legfontosabb adózásra vonatkozó parancsolatát, előírását tekintettük át.

Most néhány gazdálkodással, vagyonnal kapcsolatos történetet, parancsolatot mutatunk be. A cikk egyes részeit korábban már bővebben is kifejtettük, így ezekre is hivatkozunk.

József megfejti a fáraó álmát

A Bibliában gyakran van jelentőségük az álmoknak, illetve azok megfejtésének. Az egyik legismertebb bibliai történet, amikor József Egyiptomban megfejti a fáraó álmát. Arról már jóval kevesebb az ismeret, hogy ennek az álomfejtésnek és következményeinek fontos adótörténeti jelentősége is van.

A fáraó álmát a következőképpen mutatja be az Ószövetség:

… a fáraónak álma volt. Úgy tűnt neki, mintha a Nílusnál állna. Hét szép és kövér tehén jött elő a Nílusból, és legelt a füves réten. Utánuk azonban hét más tehén jött elő a Nílusból, csúnya és sovány, és odament a többi tehénhez a Nílus partjára. A csúnya és sovány tehenek felfalták a hét szép és kövér tehenet. Erre a fáraó fölébredt.

Mikor újra elaludt, másik álma volt. Hét kalász nőtt egy száron, szép és kövér, utánuk azonban üres, és a keleti széltől megperzselt kalászok nőttek. Az üres kalászok elnyelték a hét kövér és tele kalászt. A fáraó erre fölébredt, és tisztában volt vele, hogy álmodott.

Másnap nyugtalannak érezte magát. Elküldött, összehívta Egyiptom minden írástudóját és bölcsét. A fáraó elbeszélte nekik az álmot, de nem akadt egy sem, aki a fáraó álmát meg tudta volna fejteni.

(Ter 41,1-8)

A fáraó álma (középkori kódexminiatúra, British Library)

József már mások álmát is sikeresen megfejtette, ezért a fáraó elé idézik. József a következőképpen magyarázza a fáraó álmát:

„A fáraó álmai ugyanazok. Isten tudtára adta a fáraónak, amit tenni akar. A hét szép tehén hét esztendőt jelent, éppen úgy a hét kalász is hét esztendőt jelent. Az álom csak egy. A hét sovány és csúnya tehén, amely utánuk feljött, szintén hét esztendőt jelent, és a hét száraz, s keleti széltől perzselt kalász hét ínséges esztendőt jelent.

Erre gondoltam, amikor a fáraónak mondtam: Isten betekintést engedett a fáraónak abba, amit tenni készült. Íme, hét esztendő következik, amikor Egyiptom egész földjén nagy bőség uralkodik. De utána jön hét ínséges esztendő, s akkor Egyiptom földjén elfelejtik az egész bőséget. Az ínség Egyiptom egész földjét emészteni fogja. Az éhínség következtében, ami bekövetkezik, semmit sem látnak majd az országban a bőségtől, mert az nagyon nyomasztó lesz. Az, hogy a fáraó álma kétszer ismétlődött, azt jelenti, hogy Isten a dolgot erősen elhatározta és Isten haladék nélkül végre is hajtja. Ezért a fáraó válasszon ki egy okos és bölcs férfit, s állítsa Egyiptom élére. Továbbá jelöljön ki a fáraó felügyelőket az országban, hogy a bőség hét esztendejében Egyiptom földjén tegyék félre az ötödrészt. A most következő hét bő esztendőben az egész termést gyűjtsék össze, a gabonát a fáraó rendelkezésére helyezzék magtárba, hozzák a városokba és raktározzák el. A gabona szolgáljon majd készletül az országnak a hét ínséges esztendőben, amely majd rátör Egyiptom földjére. Így az ország nem megy tönkre az éhínség miatt.”

(Ter 41,25-36)

József megfejti a fáraó álmát (Julius Schnorr von Carolsfeld (1794-1872) metszete, 1860)

József tehát azt javasolta a fáraónak, hogy a bőség esztendeiben a termés 20%-át (ötödét) szedje be adóként, majd ha ínséges évek jönnek, akkor ebből biztosítson élelmet, vetőmagot, állatokat a lakosságnak.

Ebben az álomfejtésben igen okos államszemlélet jelenik meg. Az uralkodónak dolga, felelőssége, hogy a válságos időszakokban segítsen, ugyanakkor ennek forrása nem lehet más, mint a jó termést hozó években a termelőktől elvont felesleg. Ez azt is jelenti, hogy az uralkodónak gazdálkodnia kell a rendelkezésére álló javakkal.

A fáraó igen magas tisztséggel jutalmazta József álomfejtését, tulajdonképpen reá bízta javaslatának megvalósítását. Így József vált a legfőbb adószedővé a bőség esztendeiben (Ter 41,37-49), de a begyűjtött terményekből később ő biztosította a nép megmentését az éhezéstől a szűkösség esztendeiben (Ter 41,53-57).

József megtölti a magtárakat (Life of a Cathedral – Notre-Dame of Amiens)

József élelmet oszt (a velencei Szent Márk székesegyház mozaikképe

Salamon (adó)bevételei

A bibliai Salamon gazdagsága szinte felmérhetetlen volt. Bevételeiről így számol be a Királyok könyve:

Salamon gazdagsága

Annak az aranynak a súlya, amely Salamonnak egyetlen esztendőben befolyt, 666 aranytalentumra rúgott, nem számítva, amit a karavánoktól, a kereskedők hasznából, az idegen királyoktól és az ország helytartóitól kapott.

Mert a királynak Hirám hajóin kívül tarsisi hajói is voltak a tengeren. A tarsisi hajók minden harmadik esztendőben visszatértek és hozták az aranyat, ezüstöt, elefántcsontot meg a majmokat és a pávákat.

Így Salamon király gazdagságban és bölcsességben felülmúlta a föld minden királyát, és az egész világ arra vágyott, hogy lássa Salamont, hallgassa bölcsességét, amit Isten oltott szívébe. S mindenki hozta ajándékát: ezüst- és aranyedényeket, öltözékeket, fegyvereket, fűszereket, lovakat és öszvéreket, évről évre.

(1Kir 10,14-25, részletek)

A bevételek zöme adókból származott, amelyet a zsidókra, idegenekre, kereskedelmi tevékenységre, illetve a meghódított területekre, lakosságára vetett ki.

Csak érdekességként említjük meg, hogy a Jelenések könyvében a 666 a fenevad száma, Salamonnál viszont még a bőségé. Az aranyban mért bevétel mintegy 4,5 tonna volt évente.

Salamon király és Sába királynője találkozása (Lorenzo Ghiberti (1378-1455) alkotása, Firenze, Keresztelőkápolna kapujának részlete)

Salamon gazdag volt és bölcs! Ez is indokolja, hogy a gazdálkodásra, pénzkezelésre vonatkozó tanácsaira visszatérjünk egy másik írásban.

Egyéb gazdasági kérdések – a kamat tilalma

A kölcsönzés története évezredekre nyúlik vissza. Már Hammurabi törvényoszlopa is tartalmazott adósjogra vonatkozó szabályokat. Mózes törvényei szintén szóltak az adósságokról, sőt kamatról, az adósságok elengedéséről is. Az iszlám szent könyve, a Korán is tartalmaz ilyen szabályokat. Ezeknek az előírásoknak jelentős hatásuk volt az emberiség társadalmi, gazdasági fejlődésére. Erről korábban három részes cikksorozatot is közöltünk (1. rész, 2. rész, 3. rész ).

Az Ószövetség számos szabályt ad a kölcsönzésre, kamatra vonatkozóan. Az első ilyen parancsolat a Kivonulás könyvében található, de Mózes harmadik könyvében (Leviták) is található hasonló szabály:

Kiv 22,24

Ha a népemből való szegénynek, aki közötted él, pénzt kölcsönzöl, ne viselkedj vele szemben uzsorás módjára. Ne követelj tőle kamatot.

Lev 25,35-37

Ha veled élő testvéred nyomorba jut és nincs biztosítva a megélhetése nálad, akkor segítsd úgy, mint az idegent és a vendéget, s maradjon veled. Ne vondd meg tőle a munkát, ne végy tőle kamatot, hanem féld Istenedet, hogy testvéred eléldegélhessen melletted. Ne kölcsönözz neki pénzt azért, hogy hasznot húzz belőle, sem pedig ételt, hogy kamatostul kapd vissza.

A kamatfizetés tiltása tehát kizárólag a „népemből való szegényre”, azaz a zsidókra vonatkozik, uzsorának tekintettek minden olyan kölcsönt, amelyért kamatot is kértek. Hogy az előző még egyértelműbb legyen, Mózes ötödik könyve (Második törvénykönyv) már kifejezetten megengedő az idegenektől szedett kamatra vonatkozóan:

MTörv 23,20-21

Testvérednek ne adj kamatra sem pénzt, sem élelmet, sem egyebet, amit kamatra szokás kölcsönözni. Az idegentől kérhetsz kamatot, de testvéredtől ne fogadj el kamatot, s az Úr, a te Istened megáldja kezed minden munkáját azon a földön, amelyre bevonulsz, hogy birtokodba vedd.

A Leviták könyve tartalmaz arra vonatkozó szabályt, hogy mi legyen a meg nem fizetett adósságokkal. Tulajdonképpen kötelező amnesztiát rendel el, de ezt csak minden ötvenedik évben, az úgynevezett jubileumi évben kell alkalmazni:

Lev 25,8-10

Számolj hét évhetet, hétszer hét esztendőt vagy hét évhét idejét, negyvenkilenc évet. A hetedik hónapban, a hónap tizedik napján szólaltasd meg a harsonát: az engesztelés napján fújd meg a harsonát az egész országban.

Legyen ez jubileum számotokra: mindenki kapja vissza birtokát, mindenki térjen vissza családjához.

Nem csak a családi birtokokat kellett visszaszolgáltatni, de az adósrabszolgákat is fel kellett szabadítani. A kényszerűen eladott birtok, a rabszolgának eladott családtagok árának meghatározásánál figyelembe kellett venni, hogy mennyi idő van még hátra a jubileumi évig, azaz tulajdonképpen a hátralévő időszakra vonatkozó termelési lehetőséget és szolgálatot értékesítették. A 7×7 évet követő jubileumi évet az elengedés évének is nevezték az előzőek alapján. (ld. Lev 25)

Az Ószövetség önmagában a gazdagságot nem tartja bűnös dolognak, sőt, ellenkezőleg, a vagyon biztosítja azt, hogy a szegények szociális juttatásokban részesüljenek, tehát a jó tetteknek a forrása.

A kamat tiltásának három olyan feltétele is volt, amelyet a mai pénzkölcsönzésekről már nem lehet elmondani:

– Mivel a pénzeket nemesfémből (ezüst illetve arany) készítették, nem kellett számolni az inflációval.

– Az adósságot törlesztették. Minimális volt annak a kockázata, hogy a kölcsön adott összeg elveszik. Ez nem csak az erkölcsi, vallási követelmények miatt volt így, hanem az adósság meg nem adásának következményei (pl. adósrabszolgaság) miatt is.

– A pénz nem funkcionált tőkeként, azaz nem volt jelentősége a likviditásnak, nem kellett számolni a pénz jelen- és jövőértékével (ez értelmetlen is lett volna).

Hogy mennyire sok gond lehetett a kölcsönzésekkel, az adásvétellel annak idején, jól mutatják a Leviták könyvének 25,14 és 25,17 verssorai: Ha eladsz vagy veszel népedből valótól, ne csapd be testvéredet. Senki se csapja hát be a népéből valót, hanem féld Istenedet, mivel én vagyok az Úr, a te Istened.

Számos további bibliai utalás is van arra, hogy elterjedt volt az uzsora, igen magas volt a korrupció szintje, a bírók megvásárolhatóak voltak. Az egyházi méltóságok megszerzése, és a működés is számos problémát felvetett, amelyek ezektől elhatárolódó vallási csoportok kialakulását, majd a későbbiekben a kereszténységet eredményezték.

A kamat tiltásának jelentős következménye, fejlődést gátló szerepe volt a középkorban, erről a hivatkozott írásokban szólunk bővebben.

Dante találkozik az uzsorásokkal a pokol 7. körében (Vatikáni Könyvtár, 1474)

Irodalom:

Az eddigiektől eltérően irodalomjegyzéket nem adunk meg, mivel a cikkben leírtak nagyon sok helyen megtalálhatóak, sokszor közismertek. A cikk legfeljebb abban ad többletet, hogy sajátos szempontok szerint szerkeszti ezeket egybe. Legfőbb forrás természetesen maga a Biblia (Szent István Társulat, az Apostoli Szentszék Könyvkiadója, 1976, Budapest). A szövegben néhány esetben hivatkozunk az Adó Online lapjain megjelent korábbi írásainkra.


Kapcsolódó cikkek:


Az apostolok pénzügyei – 3.2. rész
2020. november 27.

Jézus tanítványai és követői, az apostolok közül talán Máté kiválasztása a legérdekesebb. Máté polgári foglalkozása adószedő volt, és ilyen módon bűnös ember, mégis ez a bűnös ember Jézus követőjévé vált. Péter apostol, a kőszikla, többször is bizonyságot tett emberi gyengeségekről, Jézus mégis őt választotta a keresztény egyház alapítójává. Az Újtestamentum egyik története a Jézus és Péter apostol utáni templomadó megfizetéséről szól.

Mi vár ránk 2021-ben az adózás területén?
2020. november 26.

Írásunkban a 2020-as nyári és a még kihirdetésre váró őszi adócsomagok alapján gyűjtöttük össze dióhéjban a legfontosabb jövő évi adóváltozásokat. Tekintse át velünk az új szabályokat és készüljön fel Ön is!